Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A katonai logisztika aktuális kérdései

Szöveg: Tamás Tibor |  2011. november 29. 15:45

E címmel rendeztek immár 16. alkalommal tudományos-szakmai tanácskozást november 29-én a Zrínyi Egyetemen, lévén a témakör örök: a logisztika lényege, hogy minden szükséges anyagot, eszközt biztosítson a megfelelő időben s helyen, megfelelő minőségben és biztonsággal, amit egy szervezet működése megkövetel. S éppen ebben rejlik a változás követelménye is.

1595928035
Az izgalmas, komplex témakör és annak időszerűsége zsúfolásig megtöltötte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dísztermét, ahol a ZMNE Katonai Üzemeltető és Logisztikai Intézete, Katonai Logisztikai Tanszéke, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Védelemgazdasági és Logisztikai Szakosztálya szervezésében idén is megrendezték a katonai logisztika időszerű kérdéseiről szóló szakmai-tudományos tanácskozást.

Prof. dr. Padányi József mérnök alezredes, a ZMNE megbízott rektora köszöntötte − az ő szavaival élve − a szerteágazó téma színe-javát. Az intézményvezető elmondta: minden ilyen kezdeményezést felkarolnak, ezt az eszmecserét is több mint másfél évtizede támogatják. A logisztika jelentőségét az is jelzi, hogy Logisztikai és Hadtudományi Kar működik majd 2012 januárjától az újonnan induló Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az oktatás a megfelelő feltételeket biztosító Hungária körúti bázison folytatódik azután is, hogy az Orczy téren 2014-ig létrejön a közszolgálati kampusz.

1595928035
Ezt követően az érdekfeszítő eszmecserét gerjesztő előadások következtek. Elsőként dr. Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Média könyv- és kiadványszerkesztőségének vezetője mint missziós tapasztalatokat szerzett tábornok fejtette ki véleményét a nemzeti logisztikai támogatásról. Mint fogalmazott, a logisztika nem foci, amihez mindenki ért, tehát rendkívül fontos a képzés, nemkülönben a gyakorlat, s e téren kitűnőre vizsgáztak a magyar katonák külföldi misszióik során. Gyors felismerést, cselekvést követel, ha hiányzik a logisztika „rettenete", vagyis a rádió-összeköttetés, az információcsere, netán a szállítóeszköz. Megoldották viszont a magyar katonák azt is, amikor Kambodzsában önellátást kellett biztosítani maguknak. Tanulságos volt a helyszínre fegyvertelenül érkező japánok, a szike nélküli nicaraguai orvosok, az eszközök híján lévő grúz tűzszerészek esete.

Isaszegi János hangsúlyozta: alapvető fontosságú a célállomások és a feladatfelelősök pontos, valós idejű kijelölése, kiváltképp a válságkezelő műveleteknél. E fontos logisztikai fogalmakat, szempontokat a tábornok végigvezette az Osztrák−Magyar Monarchia közös hadseregétől napjaink hadi- és haderőhelyzetéig. Fölelevenítette a NATO Déli Régió 2000-ben, Budapesten rendezett logisztikai tanácskozását, amelyen megfogalmazódott a logisztika „bibliája". Isaszegi tábornok fejtegetéseit azzal zárta, hogy a napjainkban világszerte zajló több mint 130 helyi háború és fegyveres konfliktus bőven ró ránk feladatot a missziós békeműveletek terén.

Dr. Keszthelyi Gyula, a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (HM FHH) főigazgatója a hivatalnak a Magyar Honvédség változó logisztikai támogatási rendszerében elfoglalt helyéről, szerepéről és feladatairól beszélt. A nyugalmazott dandártábornok kiemelte: a HM egyik háttérintézményeként is napról napra kihívásokkal jár a működésük, hiszen napi megmérettetés során dől el, hogy működik-e a rendszer vagy sem. A katonai logisztika alaprendeltetése nem változott, ám a

1595928036
hivatalnak igazodnia kell az aktualitások követelményeihez, s mindez a működőképesség megőrzése mellett kell, hogy történjen. A HM FHH idén alapvető szervezeti és működési átalakításokon ment keresztül, ami fokozott erőfeszítéseket követelt meg. Keszthelyi Gyula kitért arra is, hogy napjainkban a logisztikai képességek az MH Összhaderőnemi Parancsnokságnál vannak. A HM FHH feladatait tárcaszintű tervezés szabja meg. Az intézmény munkájában elsőrangúvá kell tenni a tevékenységét körvonalazó víziót, a programfejlesztést és -menedzselést, a teljes körű minőségi ügykezelést (TQM, Total Quality Management). A honvédelmi tárca mellett szorosan együtt kell működniük a HM más háttérintézményeivel, igazgatóságaival is, így például a beszerzési, illetve a hadfelszerelési igazgatósággal. Mindezt úgynevezett hatlépéses folyamatfejlesztés keretében végzik. Fő elvük, hogy a terméket reparálni már túl késő, ehelyett a folyamatot kell javítani. 

Az előzőekhez hasonlóan élénk érdeklődés kísérte Frigyer László vezérőrnagy előadását a HM Logisztikai Csoportfőnökség új helyzetéről és feladatairól. Az egyik legfontosabb változás, hogy a csoportfőnökség ismét a Honvéd Vezérkar kötelékében végzi munkáját, amely idén egészségügyi feladatokkal egészült ki. Frigyer László is hangsúlyozta, hogy az anyagi és létszámbeli ésszerűséget szem előtt tartva a logisztikának meg kell maradnia a jelentőségének megfelelő helyén. Baráth István dandártábornok az Összhaderőnemi Parancsnokságnak a Magyar Honvédség változó logisztikai támogatási rendszerében megújuló helyét, szerepét taglalta, dr. Pohl Árpád alezredes pedig a logisztikai tisztképzés változásairól számolt be.
Érdekes, egyéni fejezetet jelentett Ferenczi Ferenc nyugállományú ezredes, az ARMCOM Zrt. vezérigazgatójának a katonai logisztika szolgálatában töltött két évtizedről nyújtott áttekintése.

A számos témát felölelő, tudományos izgalmakban bővelkedő tanácskozás hagyományosan hozzászólásokkal zárult, melyekben a további tevékenység során hasznosítható észrevételeket összegezték az ankét résztvevői.

1595928036

 Fotó: Dévényi Veronika