„A katonák hősiesen végezték munkájukat”

A helyiek a katasztrófavédelmi és a vízügyes szakemberek mellett, szerda délután óta már a Magyar Honvédség katonái is közreműködnek az árvízvédelmi munkálatokban a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben. A térségre, és a másik két szomszédos településre, Rétalapra és Mezőörsre szerdán este hirdetett árvízvédelmi veszélyhelyzetet a Kormányzati Koordinációs Bizottság a megáradt cuhai Bakonyi-ér miatt. A falu polgármestere a Magyar Honvédség segítségét is kérte, a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi
Rakétaezred 60 katonája a késő délutáni órákban érkezett meg Bőnybe, ahol azonnal nekiláttak a gátak erősítésének.

A katonákat csütörtökön délelőtt meglátogatta Hende Csaba honvédelmi miniszter is, akit Muraközi László polgármester, illetve a védekezés vízügyi vezetője, Janák Emil tájékoztatott a kialakult helyzetről.

A falu határában dolgozó katonák munkájának megtekintése után a miniszter sajtótájékoztatót tartott, melyen elmondta: az ország számos pontján dolgoznak a Magyar Honvédség kijelölt erői. A katonák Bőnyhöz hasonlóan mindenhol a legveszélyesebb pontokon és a legnehezebb feladatokat elvégezve vesznek részt az árvízi védekezésben.

– A magyar honvéd minden időben teljesíti kötelezettségét, oda megy, ahol baj van és segít a bajba jutottaknak – mondta Hende Csaba, majd arról beszélt, hogy a szakemberektől kapott tájékoztatás szerint az elmúlt tizenkét órában a katonák hősiesen végezték a munkájukat, a helyi lakosság nagy szimpátiával fogadta őket.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: az elmúlt napok esőzései nyomán kialakult árvíztől jogosan félt a lakosság, hiszen két héttel ezelőtt már ugyancsak elöntötte a falut a medréből kilépett cuhai Bakony-ér, és jelentős káresemények következtek be. Emiatt a védekezésben részt vevők most arra koncentrálnak, hogy a két héttel ezelőttit is meghaladó veszélyhelyzetet el lehessen kerülni, s a károsodásokat minimalizálni lehessen.

– Éppen ezért a Kormányzati Koordinációs Bizottság veszélyhelyzetet rendelt el, amely lehetővé teszi minden szükséges intézkedés megtételét, illetve a védekezési költségek biztosítását – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

A honvedelem.hu kérdésére válaszolva Hende Csaba elmondta: az ország más területein is közreműködnek a Magyar Honvédség kijelölt erői, így például a Baranya megyei Sásd községben, illetve Észak-kelet Magyarország több településén. Itt elsősorban a debreceni székhelyű Bocskai István Lövészdandár katonái dolgoznak, de a védekezésbe más alakulatok munkacsoportjait is bevonták, így a szolnoki helikopterbázis állománya is készenlétben áll az esetleges segítségnyújtásra. A Magyar Honvédség egyébként összesen több mint száz technikai eszközzel vesz részt a munkálatokban – emelte ki a miniszter.

Kovács Ferenc mérnök alezredes, a győri rakétaezred megbízott parancsnoka hozzátette: a katonák 12 órás váltási rendben dolgoznak a gátakon. A tegnap este munkába állók helyére hamarosan újak érkeznek, akik folytatják a munkát.

Janák Emil, a védekezés vízügyi vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a katonák mellett 70 tűzoltó és vízügyi igazgatóság 30 embere, azaz összesen 160 fő vesz részt a védekezésben. Õket a helyi lakosság nagy számban segíti. A település határában – ahol a legveszélyesebb helyzet kialakult – nincsen kiépített védvonal, ezért egy egyszerű műszaki megoldással állták a víz útját, hogy az nehogy a településen folyjon át, még nagyobb károkat okozva. Jelenleg is itt dolgoznak a legnagyobb erőkkel, hiszen a kiépült új szakaszt folyamatosan biztosítani kell, nehogy az eső áztatta ideiglenes gát megsuvadjon, és leszakadjon.

Muraközi László polgármester, a helyi védelmi bizottság elnöke elmondta: néhány héten belül ez már a második eset, hogy a megáradt ér elönti a falut. Az első árhullám május 17-én érte el a környéket, akkor a több családot is ki kellett telepíteniük a veszélyeztetett részről. Egy ház támfala sajnos be is omlott, szerencsére a négygyermekes fiatal házaspár ekkor már nem tartózkodott otthon. A mostani árhullám miatt pedig újabb négy családnak kellett elhagynia az otthonát, azt sajnos még nem lehet megjósolni sem, hogy mikor tudnak visszaköltözni házaikban, hiszen a meteorológiai szolgálat szakemberei erre a hétre újabb esőket mondanak a környékre, és cuhai Bakony-ér vízgyűjtő területére. A polgármester hozzátette: ő nem emlékszik hasonló árvízre, a megkérdezett idősebb falusiak azonban elmondták, hogy utoljára az 1940-es években pusztított ekkora árhullám Bőnyön. 1963-ban pedig a jelenleginél jóval kisebb árvíz okozott riadalmat a falusiak között.

Fotó: Rácz Tünde