A szolgálati nyugellátás rendszere is szóba került a HÉF-ülésén

Ügyrendi kérdések pontosítását követően a napirend előtti felszólalások között előbb a parlamenti államtitkár javaslatára a munkavállalói oldal elfogadta a megbízott HÉF titkár Lukácsházi Gergely kinevezését, majd Simicskó István válaszolt a munkavállalói oldal kérdéseire. Megerősítette, hogy a korábbi megállapodásban rögzített támogatási juttatások a szerződések aláírását követően május végéig átutalásra kerülnek. Majd megállapodtak abban is, hogy szükség esetén, de legalább negyedévente üléseznek.

A legaktuálisabb napirendi kérdés a szolgálati nyugellátás rendszerének átdolgozására vonatkozó kormányzati és tárcaszintű elképzelések bemutatása során a parlamenti államtitkár elmondta, hogy folyamatos politikai egyeztetések mellett a kormányzati elképzelés az irányadó. Végleges döntés még nincs, de általános szabályként elmondható: az öregségi nyugdíjkorhatár a mérvadó, s jelenleg úgy tűnik, a vissza foglalkoztatottsági kötelezettség az 57 év alatti szolgálati nyugdíjasokat érinti. A tárca a kormányzati célkitűzéseket szem előtt tartva hozza meg a szükséges intézkedéseket, de azt is látja, hogy a katonai szolgálatot meg kell becsülni. Humánus és szakmai szempontok érvényesítésére egyaránt törekednek. Fontos, hogy minél előbb, de korrekt döntés szülessen.

Az elhangzottakhoz dr. Dankó István, a HM Jogi Főosztály főosztályvezetője hozzátette: a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban két dokumentum az irányadó. Az egyik a Széll Kálmán terv, ami a szolgálati nyugdíjrendszer felülvizsgálatára vonatkozóan rögzíti, hogy 2012. január elsejétől nyugdíj jellegű juttatás csak a nyugdíjkasszából fizethető, illetve nyugdíj jellegű juttatásra csak azok jogosultak, akik a civil öregségi (65 év) korhatárt elérik. A nyugdíjkasszát pedig önfenntartóvá kell tenni. Ezért szolgálati nyugdíjról, január elsejétől, ebben a formában nem beszélhetünk. Azért, hogy ne maradjanak ellátatlanul a jelenleg szolgálati nyugdíjban lévők, számtalan szakmai javaslat született, de még nincs a kormányzat részéről konkrét, elfogadott álláspont, amiről érdemben lehetne tárgyalni. A másik dokumentumban, az alkotmány átmeneti, módosító javaslataiban már bizonyos keretek láthatóak. Ez érdemben hogyan tölthető ki és a már nyugdíjban lévők, illetve a még aktívak, de a jelenlegi szabályok szerint szolgálati jogosultságot szerző állomány tekintetében, január elsejétől ez hogyan valósítható meg, arról sem tudnak beszélni. A tárcának jelenleg nincs szakmai felhatalmazása arra, hogy a részletekről érdemben tárgyalhassanak.

A lakhatás-támogatást érintő változásokról (figyelemmel a honvédelmi szervezetek gazdálkodását racionalizáló és kiadásait csökkentő intézkedésekről szóló 24/2011 HM utasítás 3. paragrafusában szereplő rendelkezésre) elhangzott: a lakbérek, szállóférőhely bérleti díjak emelésére, valamint lakáscélú támogatások (munkáltatói kölcsön, vissza nem térítendő juttatás) mértékének megváltoztatására nem kerül sor; a lakástámogatás, a lakásüzemeltetési hozzájárulás mértéke, valamint az albérleti díj hozzájárulás jelenlegi rendszere változatlan marad. Személygépkocsi tároló bérleti díjak 60 százalékkal emelkednek (a 10 évesnél fiatalabb lakóépületekben lévő személygépkocsi tárolók esetén további 15 százalékos emelésre kerül sor), a részleges lakás-felújítási általány mértéke 6500 Ft/négyzetméterről 5800 Ft/négyzetméterre, a lakás-kiürítési és cseretérítések mértéke 10 százalékkal csökken, a lakás-karbantartási költségtérítés mértéke részleges lakás-felújítási átalány 50 százalékára (legfeljebb 150 ezer forint) csökken.