„A védelmi rendszereket békeidőben kell kiépíteni”

A háromnapos konferencia egyben a huszadik HM VH szervezte tájértekezlet is egyben. A rendezvény megnyitójának és az első nap előadásainak a budapesti Újvárosháza adott helyszínt, ahol kedden reggel dr. Tokovicz József mérnök dandártábornok, a HM VH főigazgatója köszöntötte a megjelent egyenruhás és civil szakembereket. Ezt követően Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára mondta el rövid megnyitó beszédét.

A közigazgatási államtitkár hangsúlyozta: a tájértekezletek jelentősége elsősorban mindig is abban állt, hogy a területen dolgozó szakemberek még közelebbről ismerhették meg a rendezvénynek otthont adó régió honvédelmi szempontból legfontosabb szerveit, sajátosságait, illetve a személyes munkakapcsolatok szorosabbra fonásával még szorosabb együttműködést tudtak kialakítani egymás között. Fodor Lajos hozzátette: a mostani tájértekezleten emellett a résztvevők előadásokat hallgathatnak majd meg az új alaptörvény ágazatban várható hatásairól, a soros magyar uniós elnökség feladatrendszeréről, illetve látogatást tesznek az Országházban és több, a kritikus infrastruktúra szempontjából fontos fővárosi objektumban is. Fodor Lajos kiemelte azt a statikus és dinamikus bemutatót is, amelyen a Magyar Honvédség, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága is részt vesz. A meghívott előadók között megemlítette dr. Kukorelly István volt alkotmánybírót, illetve Hörcsik Richárdot, az Országgyűlés Európa-ügyi szakbizottságának elnökét. Végezetül kijelentette: a honvédelem egyaránt nemzeti ügy minden magyar állampolgár, katonai és civil szervezet számára, és tartalmas időtöltést kívánt minden résztvevőnek.

A parlamenti államtitkár elmondta: a védelmi igazgatás komplex védelmi rendszert jelent, amelynek a közigazgatás részeként központi és helyi szinten egyaránt megfelelően kell működnie. A tavalyi kormányváltást követően ezen a területen is megkezdődött az átfogó felülvizsgálat a magyar közigazgatási rendszer változásaival összhangban, a hatékonyság és a szakszerűség jegyében. „Ennek során természetesen a meglévő értékekre kell építkezni", szögezte le Simicskó István, aki egyszersmind azt is hozzátette, hogy az ország elmúlt nyolc évből eredeztethető költségvetési helyzete semmiképp sem okozhat törést a területen dolgozók munkájában. Hozzátette, hogy a NATO 2010-ben kidolgozott egy hatfokú válságreagálási mechanizmust, illetve meghatározta az ahhoz tartozó rendszabályokat. A megfelelő nemzeti alkalmazás érdekében mindehhez egy kormányelőterjesztést kell előkészíteni. E téren is kiemelt hangsúlyt kap a katonai és polgári együttműködés szorosabb rendszerének kialakítása.

Simicskó István is kiemelte: az árvizek és a vörösiszap-tragédia kapcsán ismét bebizonyosodott, hogy a hasonló esetekben szükség van a Magyar Honvédségre és képességeire. Mint hozzátette, e területen is óriási előrelépést jelent a tartalékos rendszer kiépítése, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a tartalékos erőt Magyarország új alkotmánya is említi. „A kormányváltás idején összesen tizenhét tartalékosunk volt, most már 2049 védelmi tartalékos szolgál a honvédségben", mondta az államtitkár. A jelenlegi kormányzati ciklus végéig e számot hatezerre kívánja növelni a honvédelmi vezetés. A létszám kétharmadát a védelmi tartalékosok, egyharmadát a műveleti tartalékosok adnák: őket egyaránt be lehet majd vetni a hasonló katasztrófák esetén. „Az elmúlt húsz év talán legnagyobb haderőfejlesztési vállalkozásáról van szó",

Simicskó István szót ejtett a készülő új honvédelmi törvényről is, amelynek előkészítése már megkezdődött a tárcán belül. Mint mondta, a jogszabály kisebb és átfogóbb lesz a jelenleginél. Szintén kiemelte a különös jogrend szintjeinek finomított szabályozását, majd sok sikert kívánt a megjelenteknek.

A parlamenti államtitkár után dr. Szentes Tamás, Budapest főpolgármester-helyettese mondott beszédet, aki a védelmi szervek együttműködése kapcsán a megelőzést, a kockázatok csökkentését, illetve a lakosság felkészítését, tájékoztatását nevezte a legfontosabbnak. Hozzátette: Budapest előkészített rendeletekkel, határozatokkal rendelkezik a különböző veszélyhelyzetekre, így például az árvízre és a belvízre, a hőségriadóra, az energiaellátási zavarokra, a különböző robbanótestek előkerülésére vagy éppen egy járványra.