Akár palócleves is készülhet a gulyáságyúban

A babgulyáshoz hasonlóan a paprikás krumpli, vagy éppen a lencsefőzelék is akkor a legfinomabb, ha az „egyenruhás szakácsok" készítik el nekünk, Mégpedig mozgókonyhában. Éppen ezért nem véletlen, hogy a közvélemény ezeket az ételeket egyszerűen „katonakajáknak" nevezi.

Pedig kifejezett katonakaják nincsenek. Legalábbis Somorjai Péter főtörzsőrmester szerint, aki pillanatnyilag Tatán szolgál, és az MH 25. Klapka György Lövészdandár étkezdevezetője. De korábban a Honvédelmi Minisztérium Hűvösvölgyi úti objektumának – vagyis a HM III-nak – volt a főszakácsa. Péter úgy gondolja, a mozgókonyhában elkészített babgulyásra és a paprikás burgonyára azért ragadhatott rá a „katonakaja" kifejezés, mert egy civil ember, ha valamilyen katonai rendezvényen vesz részt, akkor általában ezekkel az ételekkel találkozik. Való igaz, a mozgókonyha ad egy csipetnyi pikáns ízt a benne készült ételnek, mégpedig elsősorban a főzéshez használt fa füstje miatt. Hasonlóan ahhoz a különbséghez, ami például egy bográcsban, vagy egy konyhai körülmények között, lábasban készült pörkölt között van…

Egyébként a honvédségi mozgókonyhában – vagy ahogy a köznyelv ismeri: a gulyáságyúban – a közhiedelemmel ellentétben szinte mindenféle étel elkészíthető. Csak az egészben kisütött húsok és sütemények készítésére nem alkalmas az eszköz. Somorjai főtörzs szerint ugyanakkor más módszereket igényel a mozgókonyhában történő, mint a konyhai körülmények között végrehajtott főzés. Azaz a szakácsnak sokkal jobban oda kell figyelnie az egész folyamatra. Éppen ezért a tatai főszakács úgy véli, hogy aki az egyszerű párolt rizst képes elkészíteni mozgókonyhában, az már szinte valamennyi ételt meg tudja főzni a gulyáságyúban.
A tatai dandár étkezdevezetője – aki egyben a magyar katonaszakács válogatott tagja is – egyébként a legjobban úgynevezett egytálételeket, e kategórián belül pedig babgulyást szeret mozgókonyhában főzni. Mint mondja az ilyen ételek azért jók, mert például egy gyakorlaton lévő katona számára kifejezetten táplálóak. És a mozgókonyhát is leginkább akkor használják, ha tábori körülmények között kell ellátni a katonákat. Persze történt már olyan eset, hogy egy-egy laktanyai étkezde felújításakor, hónapokon keresztül mozgókonyhákban főztek a kaszárnyákban is.

A jelenleg is használt gulyáságyúkat egyébként csaknem negyven esztendővel ezelőtt, 1969-ben rendszeresítették az

akkori Magyar Néphadseregben – árulja el Győri János százados. A szentendrei MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola élelmezési oktatója, aki többek szerint a gulyáságyú „hazai tudora", fejből idézi, hogy az első, lóvontatású konyhakocsit még a monarchia idején, 1910-ben rendszeresítették az akkori magyar hadseregben. A szerkezet felépítése, az évek során, az igényekhez alkalmazkodva változott, a lóvontatás azonban egészen a második világháború végéig megmaradt. A jelenleg rendszerben lévő mozgókonyhák négy, egyenként hatvan literes, hasznos térfogatú, rozsdamentes acélból készült üsttel felszereltek. A szerkezetről kevesen tudják, hogy eredetileg gázolajtüzelésűre készítették, csak kiegészítő lehetőségként tették alkalmassá a fával történő tüzelésre is. Ennek ellenére a mai gyakorlatban szinte mindenhol fatüzeléses módban használják – ami nem a legmegfelelőbb, hiszen így gyorsabban elhasználódik.

Egyébként, mint minden haditechnikai felszerelésnek, a mozgókonyha használatának is van egy úgynevezett szakutasítása. Az 1972-ben kiadott ÉLM–3-as számú szabályzat tartalmazza a katonai felszerelés műszaki leírást, s részletezi a karbantartási módokat is. Ugyancsak eme utasításban olvasható, hogy milyen tartozékai vannak egy mozgókonyhának. A hozzá rendszeresített, s külön rekeszben tárolt szerszámkészletben nemcsak a javításához szükséges eszközöket, hanem alapvető konyhai felszereléseket – merőkanalakat, késeket, húsdarálót – is találhatunk.
Minden egyes mozgókonyhát – amelyből jelenleg is több száz található a Magyar Honvédség alakulatainál – egy-egy élelmiszer ellátó raj üzemeltet. Akik számára külön kiképzésen kell megismertetni a felszerelés használatát és a benne való főzés titkát – mondja Győri százados, aki egyébként maga is főszakács, úgy gondolja, hogy a gulyáságyúban készült ételek azért olyan különlegesek, mert az alapanyagokat egyszerre, nagy mennyiségben főzik össze. Emellett pedig az ízek és az aromák „összeérését" segíti az is, hogy a mozgókonyha üstjei kukta elven működnek, azaz a főzés során keletkezett túlnyomás is hozzájárul az elkészült étel „finomságához". Persze, a

közhiedelemmel ellentétben nemcsak babgulyás és krumplistészta készülhet mozgókonyhában. Szinte valamennyi leves – például a palócleves, a lebbencsleves, vagy éppen a tarhonyaleves – számtalan féle tokány és ragu, valamint a főzelékek is könnyen megfőzhetők a gulyáságyúban.

Apropó a becenév. Többen kutatták már, hogy hol és miért kapta a gulyáságyú becenevet a mozgókonyha. Kielégítő választ azonban a mai napig nem kaptak erre a kérdésre. A legvalószínűbb azonban az, hogy a német hadsereg zsargonjából vettük át kifejezést, amely mára kitörölhetetlenül meghonosodott a magyar nyelvben is.