Az alakulatok is versenyeznek a szerződéses katonákért

A sorozott hadsereg megszüntetéséhez többéves folyamat vezetett. Az 1990-es évek biztonsági kockázatelemzései megállapították, hogy az országot nem fenyegeti olyan fegyveres konfliktus, amely elérné a háborús küszöb mértékét, ily módon lehetővé vált a korábbi katonai struktúrák átalakítása, a katonai szervezetek számának és létszámának csökkentése, a vezetés korszerűsítése.

Sorozottból önkéntes

Az önkéntes haderőre történő átállás következő lépcsőfoka az volt, amikor 1995-ben az Országgyűlés határozatot hozott a vegyes, vagyis az önkéntes és sorozott haderő létrehozásáról. A 2002-ben hivatalba lépett kormány pedig úgy ítélte meg, hogy az ország gazdasági teherbíró képessége lehetőséget biztosít az önkéntes haderőre történő átállásra.

A 2002 nyarán elindított és egy évvel később befejezett védelmi felülvizsgálat döntései pedig lehetővé tették, hogy a Magyar Honvédség létszáma csökkenjen, struktúrája ésszerűbbé váljon, korszerűtlen haditechnikai eszközeit pedig kivonhassa a rendszerből.

A folyamat 2004-ben ért véget. Ebben az évben, november 3-án leszereltek az utolsó sorkatonák – összesen 1831-en. A magyar sorozott hadsereg utolsó tíz napját – több helyőrségben is – egy óriási, harminc méter hosszú, sárga „centi" jelképezte, amelyből minden nap közéleti személyiségek vágtak le egy-egy „centimétert". Az utolsó darabot a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter vágta le.

A nagyszabású, Budapesten, a Hősök Terén megtartott ünnepségen akkor Gyurcsány Ferenc a következőképpen fogalmazott: „Magyarország fiainak, édesanyáknak, aggódó feleségeknek, kedveseknek jelentem: Magyarországon nem lesz több sorozás!"

Az elmúlt négy évben bebizonyosodott: az önkéntes haderő iránti kezdeti bizalom – a felmérések szerint a sorozás megszüntetését a magyar lakosság háromnegyede támogatta – tovább erősödött.

Ezt bizonyítja az is, hogy a Szonda Ipsos által 2008. szeptember első napjaiban elvégezett felmérés szerint a magyar lakosság 98 százaléka tudja, hogy az országot hivatásos és szerződéses katonákból álló haderő védi. Ráadásul a felnőtt lakosság egyre nagyobb hányada tartja azt elképzelhetőnek, hogy önkéntes katonai szolgálatot vállaljon. Mindezek mellett, a legfontosabb közintézmények bizalmi rangsorában a Magyar Honvédség a második helyen áll.

Jó évek, rossz évek

Szabó ezredestől megtudtuk: a sorkatonai szolgálat csökkentésével és az önkéntes haderőre történő átállással a Magyar Honvédség toborozó intézményrendszerét is országos hatáskörűvé kellett kialakítani. Ennek köszönhetően 2004. év végére sikerült is elérni, hogy az alakulatok mindegyikénél a legénységi állományú beosztások szinte száz százalékossal fel voltak töltve.

– Ezt követően jött az az időszak, ami a toborzás számára nem volt túl ideális. – emlékezett a minisztérium osztályvezetője, hozzátéve 2005 és 2006 minden toborzó számára nehéz esztendő volt. A haderő-átalakítással, és az alakulatok létszámának csökkentésével együtt járt, hogy a toborzóirodákhoz jóval kisebb „igény" érkezett a katonai szervezetektől. Magyarán: egyre kisebb létszámot kellett biztosítaniuk. Amíg 2004-ben 2274 jelentkezőt toboroztak, addig egy évvel később már csak 576-ot, 2006-ban pedig mindössze 356-an kezdhették meg szerződéses katonai szolgálatukat.

Mindez sajnos azt eredményezte, hogy a toborzóirodák a munkaerő-piacon már bejáratott, jól működő kapcsolataikat kénytelenek voltak „fellazítani", vagyis sokan nem is tudták, hogy lehet jelentkezni katonának. Ez viszont azzal járt, hogy a jelentkezni szándékozók nagy része elfordult a Magyar Honvédségtől, s más területeken kerestek maguknak munkát.

– Tudomásul kellett vennünk, hogy az állást kereső munkavállaló minél hamarabb szeretne elhelyezkedni, hiszen el kell tartania saját magát és a családját – mondta Szabó ezredes.

2007-ben, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megalakulásával egy időben a katonai szervezetek is megkapták a legújabb állománytábláikat, így ismét egyre több szerződéses katonát kerestek. Hirtelenjében mintegy ezer fős igény jelentkezett, s ezt a szükségletet akkor nagyon nehéz volt rövid idő alatt teljesíteniük a toborzóknak, mivel a korábbi kapcsolatokat újra kellett építeni. Ráadásul – tudtuk meg Szabó József ezredestől – mindez egybeesett a hadkiegészítés rendszerének átalakításával: a korábbi 20 helyett két hadkiegészítő parancsnokság – a Kelet- és a Nyugat-Magyarországi –, valamint 19 megyei iroda kialakításával.

Tavaly egyébként összesen 878-an vonultak be szerződéses katonának, míg az idei esztendő első tíz hónapjában 956-an kezdték meg szerződéses katonai szolgálatukat. A Magyar Honvédség szerződéses legénységi állományú feltöltöttsége jelenleg 79 százalékos, ami mutatja, hogy a toborzók jól végzik munkájukat.

Változik a rendszer

Szabó ezredes szerint a Magyar Honvédség toborzási rendszerének az elmúlt négy évben jelentősen alkalmazkodnia kellett a társadalmi igényekhez. A toborzóknak például tudomásul kellett venniük, hogy piaci módszerekkel szükséges megküzdeniük minden egyes szerződéses katonáért. Ráadásul a közelmúltban a rendőrség is megnyitotta első toborzóirodáját, így a jó értelembe vett „egyenruhaőrültek" már választhatnak, hogy katonának, vagy rendőrnek jelentkezzenek.

Napjainkban, a helyőrségválasztást elsősorban a jelentkező állandó lakóhelye befolyásolja, de célcsoport-kutatási vizsgálataink alapján tapasztaljuk, hogy más szempontok, vélemények is befolyásolják a fiatalok döntését. Figyelni kell ma már arra is, hogy a szerződéses katonának jelentkezők gyakran kapnak „fülest" a már szolgálatban lévőktől, vagy a rendszerből már kivált egykori katonáktól, hogy melyik alakulathoz érdemes jelentkezniük. S mivel az önkéntesnek joga van ahhoz, hogy megválassza, melyik alakulatnál kíván szolgálni. Fontos szempont a választásnál az is, melyik alakulattól lehet esetleg kijutni misszióba. Így tehát vannak „divatalakulatok", míg más helyőrségekben jócskán akadnak feltöltetlen szerződéses legénységi beosztások. Azaz – fogalmazhatunk úgy is, hogy a helyőrségek között megkezdődött egy úgynevezett belső verseny is a katonák megszerzésért…

Manapság például sokan a debreceni lövészdandárhoz, vagy éppen a szolnoki különleges műveleti zászlóaljhoz (esetleg a könnyű vegyes zászlóaljhoz, vagy éppen a helikopterbázishoz) kívánnak menni – ahogy mondani szokás ezekhez az alakulatokhoz csak „kihalásos alapon" lehet bekerülni. Ugyanakkor Budapesten, az MH Támogató Dandárnál, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóaljnál, Szentesen, az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóaljnál, vagy éppen a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezrednél jóval nagyobb létszámú szerződéses katonának tudnának beosztást biztosítani.

Ugyanakkor az is elmondható – tudtuk meg az osztályvezetőtől –, hogy a jelentkezők száma országos szinten nem csökken, az alkalmasság-vizsgáló intézetben minden, a leendő szerződéses katonák vizsgálatára fenntartott napon „teltház" van.

Érdekvédelem, katonai igazgatás

A Szabó József ezredes vezette osztálynak a toborzáson kívül az önkéntes haderővel kapcsolatos másik két fontos feladatköre az érdekvédelem, illetve a katonai igazgatás. Előbbin a Magyar Honvédség nyugdíjasai, illetve a gondoskodási körbe tartozók ellátását kell érteni, valamint a honvédségből kiválók munkaerő-piaci elhelyezkedésének segítését, és a külszolgálaton lévők családtagjairól való gondoskodás koordinálását. A legfrissebb nyilvántartások szerint idén 33 571-en tartoznak ebbe a körbe, akik közül 23 756 fő a nyugállományú katona. Ebben a feladatrendszerben elsősorban nyilvántartási, segélyezési és kegyeleti munkája van a Magyar Honvédség érdekvédelmi szakembereinek.

A katonai igazgatás feladatrendszere pedig a hadkötelezettség bevezetésére való képesség megőrzését, illetve a Magyar Honvédség alakulatainak feltöltésre való előkészítését, a készenlét fenntartását és fokozását jelenti. Vagyis, ahogy Szabó ezredes fogalmazott: minden olyan feladatra való felkészülést jelent, amely a hadkötelezettséggel összefügg, ám a hadkötelezettséget csak a békétől eltérő időszakban – rendkívüli állapot idején, vagy megelőző védelmi helyzetben – kell bevezetni.

A toborzás kommunikációja

Az önkéntes haderő működéséhez szükséges legénységi állomány biztosítása, vagyis a toborzás két pilléren nyugszik. Az egyik a tényleges toborzó munka, a másik pedig ezen tevékenység kommunikációja. Előbbit a HM Személyzeti Főosztály, utóbbit pedig a Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs és Toborozó Főosztálya végzi – ezt már Szabóné Szabó Andrea alezredestől tudtuk meg.

E szerteágazó tevékenység része a honvédelmi ismeretek bővítése, csak úgy, mint például a honvédelmi tárca célkitűzéseivel azonosuló, a honvédelem ügyét támogató civil szervezetek programjainak – pályázati támogatásokon keresztül megvalósuló – támogatása.

Minden évben több tucatnyi különböző rendezvényt szervez a Magyar Honvédség, illetve még ennél is több eseményen vesz részt közreműködőként. Ezeken a rendezvényeken mindig ott vannak a toborzó irodák munkatársai, akik igyekeznek minél több fiatalt megnyerni a szerződéses, illetve hivatásos katonának.

A 2009-es évben is több kiemelt, országos szintű, széles társadalmi nyilvánosságot vonzó rendezvényt szervez majd a Magyar Honvédség, melyeknek az ad majd különleges hangsúlyt, hogy jövőre ünnepeljük a NATO megalakulásának hatvanadik, Magyarország NATO-tagságának tizedik, és az önkéntes haderő létrejöttének ötödik évfordulóját.

Vannak olyan tervezett programok, amelyek nem országos szervezésűek ugyan, de a toborzás szempontjából kiemelt rendezvénynek számítanak, ezek a hadkiegészítő parancsnokságok közvetlen hatáskörébe tartoznak. Így a jövő évben 18 regionális szintű, úgynevezett kiemelt rendezvényen vesznek majd részt a Magyar Honvédség toborzói.

Ki kell emelni az előre tervezett egyetemi, főiskolai és középiskolai látogatásokat, amelyekből országos szinten 631-et terveznek 2009-ben.

Természetesen a helyi, lokális rendezvényeken is ott lesznek jövőre a toborzók. Előre láthatóan összesen 243 civil-társadalmi rendezvényeken találkozhatnak a szerződéses katonának jelentkezők a Magyar Honvédség munkatársaival.

Szabóné Szabó Andrea alezredestől megtudtuk azt is, hogy az önkéntes haderő létrejötte óta minden év november 3-án nagyszabású rendezvénnyel emlékeznek a sorozás megszüntetéséről. 2005-ben például parlamenti látogatáson vehettek részt azok, akik meghívást kaptak a programra. 2006-ban Székesfehérvár helyőrségben rendezték meg az ünnepséget, amelyet ugyancsak összekötöttek a város nevezetességeinek bemutatásával. Tavaly a fővárosban, az MH Támogató Dandár Zách utcai objektuma, vagyis a Maléter Pál Laktanya adott otthont az önkéntes haderő napi ünnepségnek. Idén pedig Szolnokon rendezik meg az egész napos programot, amelynek keretében a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadkiegészítési szakgyűjteményét is megtekintik.

Fotó: a szerző felvételei és honvedelem.hu archív