Az európai integráció sorsdöntő szakasz előtt áll

„A történelem kemény leckéi arra tanították meg az olyan határvidéki embereket, amilyen magam is vagyok, hogy óvakodjanak a meggondolatlan rögtönzésektől, a túlságosan nagyra törő tervektől. Ám arra is megtanítottak, hogy amennyiben egy elfogulatlan, éretten megfontolt tényeken és az emberek magasrendű érdekein alapuló döntés új, netán forradalmi lépésekre késztet minket, fontos, hogy szilárdan kitartsunk mellette, még akkor is, ha e lépések meggyökeresedett szokásokba, évszázados ellentétekbe és berögződött gyakorlatba ütköznek" – Robert Schumann, az európai integráció atyjának nevezett politikus gondolataival kezdte előadását Hende Csaba.

A közös európai biztonság- és védelempolitika alapvető fontosságú kérdéseket vet fel…

A honvédelmi tárca vezetője elemezte Magyarország Európai Unióban betöltött szerepét, a tagállamok közös jövőjét Európában. „Az Európai Unió kétségkívül egy rendkívül sikeres európai vállalkozás" – hangsúlyozta. A történelmi áttekintés után elsősorban a közös európai biztonság- és védelempolitikára helyezte a hangsúlyt, amely megfogalmazása szerint „összetett és igen kényes, ugyanakkor alapvető fontosságú kérdésekkel van tele."

Hende Csaba kiemelte a NATO szerepét, valamint a külpolitikának és különösen a honvédelemnek a szuverenitáshoz való szoros kapcsolódását. Az Európai Unió kapcsán megjegyezte, hogy az jelenleg is fontos stabilizációs szerepet játszik Európában. „Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió a közös biztonság- és védelempolitika területén is sikereket tudjon felmutatni. Elsőként egy erős Európa részei szeretnénk lenni, és egy erős Európa szerves részét kell képeznie egy hatékony, közös biztonság- és védelempolitikának" – fogalmazott a miniszter.

Hende Csaba arról is beszélt, hogy az európai integráció sorsdöntő szakasz előtt áll. Európa vagy integráltabbá és hatékonyabbá teszi a tagállamok védelmi együttműködését a költségvetési megszorítások ellensúlyozása érdekében, vagy még inkább lemarad versenytársaitól. Hozzátette, hogy közös gondolkodásra van szükség, s éppen e kihívások erősítik fel az integrációs folyamatokat. A gazdasági és pénzügyi világválság kapcsán megjegyezte: „az Európában tapasztalható pénzügyi korlátok rávilágítottak arra, hogy a meglévő forrásainkat költséghatékonyabban, koordináltabban és szervezettebben kell felhasználnunk."

Hangsúlyozta: az egyetlen előrelépési lehetőséget a fokozott védelmi együttműködés jelentheti, amely a tagállamok szuverenitásának csökkenésével járhat együtt.

Fontos az ütőképes, autonóm európai képességek kialakítása…

A védelmi együttműködés erősítésére, a képességek költséghatékonyabb fejlesztésére Hende Csaba lehetőségként említette meg többek között a kutatást és a technológiai fejlesztést, valamint a közbeszerzések javítását és a piaci korlátok enyhítését. A hatékonyabb együttműködés fontosságát hangsúlyozta a védelmi iparban, nagyon fontosnak tartva a képességek csoportosítására és megosztására irányuló, az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt napirenden lévő kezdeményezéseket. „A képességek csoportosítása és megosztása már egyszerűen nem lehetőség, hanem szükségszerűség" – fogalmazott a miniszter.

A honvédelmi tárca vezetője hangsúlyozta: „ütőképes, autonóm európai képességek kialakítása nélkül az Európai Unió nem lesz képes hatékonyan fellépni a térségünk biztonságát, stabilitását veszélyeztető fenyegetésekkel szemben. Az Európai Unió világpolitikai tekintélyének növelése megköveteli a válságkezelő képességek fejlesztését és a válságkezelésben, a globális kihívások kezelésében való fokozottabb részvételt. Az Európai Uniónak – az Egyesült Államok egyenrangú partnereként – késznek és képesnek kell lennie arra, hogy egyre határozottabb szerepet vállaljon mindenekelőtt a közvetlen érdekszférájához tartozó térségekben, de szükség esetén azoktól távolabb is."

A 2009 végén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés kapcsán megjegyezte: a szerződés legnyilvánvalóbb védelmi aspektusa éppen a közös védelem kialakítására vonatkozó célkitűzés, illetve az európai biztonság- és védelempolitika közössé válása. Hozzátette: a Lisszaboni Szerződés azonban – minden pozitívuma ellenére is – csupán szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatok terén meghatározó tényező maradjon. A szerződés „pusztán" a jogi, politikai kereteket határozza meg, és rajtunk, tagállamokon múlik, hogy meg tudjuk-e tölteni azokat tartalommal. Hende Csaba hangsúlyozta: a szerződés gyakorlati megvalósításának kezdeti lépéseit éppen a magyar uniós elnökség tette meg.

A magyar EU-elnökség jelentős eredményeket tudott felmutatni…

A magyar EU-elnökségről szólva többek között kiemelte: a magyar elnökség legfontosabb célkitűzéseit négy prioritás mentén fogalmazta meg. A gazdasági növekedés elősegítése a gazdasági kormányzás erősítése révén, valamint a munkahelyteremtés és társadalmi befogadás előtérbe helyezésével; a közös politikák megerősítése azok hatékonyságának és versenyképességének növelésével, alapvető értékeik és kohézióteremtő képességük megőrzése mellett; az Unió polgárközelibbé tétele; a bővítési folyamat felelősségteljes folytatása és hitelességének fenntartása. Ezeken a területeken mind jelentős eredményeket tudott a magyar elnökség felmutatni – hangsúlyozta Hende Csaba.

Hozzátette: a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel összhangban Magyarország a közös biztonság- és védelempolitika terén elsősorban támogató szerepet határozott meg a maga számára, segítve a megalakult Európai Külügyi Szolgálat tevékenységét és a szerződés mielőbbi gyakorlatba ültetését. Ezt a célkitűzést a folyamatosan változó, intézményi bizonytalanságok és működési zavarok által jellemzett környezetben is sikerült elérni.

Hende Csaba előadásában megemlítette azokat a véleményeket, amelyek szerint egy európai külpolitikai stratégiára lenne szükség, amely az Európai Unió külkapcsolati rendszerének valamennyi dimenzióját magában foglalná. Egy „európai védelmi fehér könyv" kidolgozását is szorgalmazzák, illetve általában a védelmi dimenzió erősítését, ideértve például a védelmi miniszterek szerepének további erősítését, a védelmi miniszteri ülések számának növelését vagy akár a téma magasabb, állam- és kormányfői szintre emelését.

A honvédelmi miniszter kiemelte: Magyarország az elnökségi feladatokat sikeresen látta el. Hozzátette: Európa-politikánkat a kormányprogram mellett azok a hangsúlyos uniós kérdések kell, hogy meghatározzák, amelyek Magyarország jelenlegi kihívásaira és célkitűzéseire is képesek megoldást kínálni, mint az adósságcsökkentés, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés támogatása. A miniszter leszögezte: sikeres tagállami működésünk egyik alapfeltétele, hogy az összes napirenden lévő kérdésben legyen magyar álláspont. A hatékony nemzeti érdekérvényesítés további kiindulópontjaként aktívabban kell részt vennünk az uniós döntések előkészítési folyamatában. Hozzátette azt is: az Európai Unió folyamatosan külső és belső kihívásokkal szembesül, a különböző gazdasági, politikai, biztonsági kihívásokra a tagállamok a legnagyobb eséllyel összefogásuk által adhatnak megfelelő választ.

Hende Csaba kijelentette: Magyarország támogatja az Európai Unió globális szerepének erősítését. „Meggyőződésem, hogy Magyarország érdekeit leginkább egy befelé az integrációt erősítő, kifelé a nyitottságát megőrző, demokratikusan, átláthatóan és hatékonyan működő Unió szolgálja!" – fogalmazott a honvédelmi tárca vezetője.

Előadása végén hangsúlyozta: „az Európai Unió csak akkor kerekedhet felül ezeken a kihívásokon, ha nem meggondolatlan rögtönzésekkel és túlságosan nagyra törő tervekkel, hanem éretten megfontolt tényeken és az emberek magasrendű érdekein alapuló döntéseket hozva próbálja meg legyőzni azokat."

(HM Sajtóiroda)

Fotó: Archív