Az influenzáról is szó esett a felkészítésen

Évente kétszer rendez felkészítő foglalkozást az MH Műveleti Központ a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi rendszerét irányító úgynevezett Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság (KOB) szolgálati személyeinek. Az idei, őszi foglalkozást október 29-én tartották a Honvédelmi Minisztériumban.

A felkészítésen mindazoknak részt kellett venniük, akik a KOB-ban szolgálatot adhatnak egy esetleges katasztrófahelyzet esetén.

Ráadásul a mostani összejövetellel megkezdődik a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (HKR) éves, átfogó témavizsgálata is – árulta el még a felkészítő foglalkozások kezdete előtt a honvedelem.hu érdeklődésére Borsos József mérnök alezredes.

Első előadóként Kőnig Ferenc alezredes, a válságkezelési és elemző-értékelő osztály főtisztje a HKR jogi alapjairól, vezetési rendjéről, felépítéséről és hatásköréről beszélt. Mint elmondta: a honvédelmi ágazat által működtetett célorientált szervezetet, az országos katasztrófavédelmi rendszer részeként, az ágazaton belüli katasztrófahelyzetek, súlyos szerencsétlenségek megelőzésére, a veszélyeztetett személyi állomány, illetve a technikai eszközök és a vagyontárgyak megóvására hozták létre. Mindemellett a HKR célja még a más ágazatokban bekövetkezett katasztrófák elleni védekezéshez, valamint a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtáshoz való hozzájárulás is.

Kőnig alezredes ezt követően a rendszert működtető szabályzókról és annak elemeiről beszélt, majd a riasztás-értesítés, a vezetés és a működés rendjét ismertette. Elhangzott: a HKR-t a honvédelmi miniszter, az államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke működteti, a KOB pedig az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon és az MH Támogató Dandárnál – katasztrófahelyzet esetén felállítandó – Katasztrófavédelmi Operatív Csoportokat (KOCS) irányítja. A KOCS-ok pedig a beosztott munkacsoportok tevékenységét koordinálják.

Az előadó hozzátette azt is, hogy a KOB-nak egy esetleges katasztrófát követően, a riasztás kiadása utáni három órán belül meg kell kezdenie a munkát, míg az úgynevezett speciális munkacsoportoknak a laktanya elhagyási készenlétet a riasztás utáni hetedik órában kell elérniük.

A HKR végrehajtó erőiről, azok összetételéről és képességeiről Ferencz Gábor mérnök főhadnagy, a válságkezelő és elemző-értékelő osztály tisztje tartott tájékozatót. Elmondta: egy esetleges katasztrófavédelmi feladat esetén a Magyar Honvédség az az erő, amelyik a legnagyobb létszámmal és legtöbb technikai eszközzel, széles spektrumban képes beavatkozni. A fiatal tiszt beszélt arról is, hogy a Magyar Honvédség pillanatnyilag összesen 102, harmincöt különféle típusú munkacsoporttal rendelkezik, amelyekben kétezer katona képesek bevetni egy-egy katasztrófavédelmi feladat során. A harmincötből hat úgynevezett speciális munkacsoport, ezekben összesen 41 katona szolgál.

Ferencz főhadnagy tájékoztatójában külön kitért az úgynevezett Influenza Pandémiás Bizottságra, amely egy esetleges riasztás esetén, a HKR részeként, a KOB bázisán operatív csoportként tevékenykedne. Előadásának végén a fiatal tiszt minden egyes munkacsoport feladatairól és összetételéről részletesen beszélt.

Kovács Balázs mérnök százados, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály főtisztje a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer működése során használt okmányok átdolgozásáról tájékoztatta a felkészítés résztvevőit, majd az Országos Nukleáris Balesetelhárítási Intézkedési Terv honvédelmi tárcát érintő feladatairól beszélt. A felkészítés záró előadásában pedig dr. Meglécz Katalin orvos alezredes, a Magyar Honvédség főepideiológusa az új típusú influenzával kapcsolatos tudnivalókat ismertette a résztvevőkkel. E tájékoztatóra egyébként azért került sor, mert a járvány „robbanása" esetén nem elképzelhetetlen a katasztrófahelyzetet kihirdetése sem, s ekkor már a Magyar Honvédségnek is feladatai lennének.

Meglécz doktornő elmondta: az orvostudomány influenzának nevezi azt a betegségcsoportot, amelyik hirtelen 38 fok feletti lázzal kezdődik, s számos más jellegzetes tünete is van. Hazánkban az influenza és a betegség okozta járvány szezonális jellegű, általában szeptember végétől március végéig tart. A pandémia fogalmát tisztázva a járványügyi szakember hangsúlyozta: a világjárványt okozó vírus emberi megbetegedéseket okoz, emberről emberre könnyen és gyorsan terjed, s ellene a lakosság nagy része nem védett. Természetesen nemcsak az influenza képes világjárványt okozni, a történelemben nem egyszer volt példa pestis, vagy éppen kolera pandémiára is.

Az influenza világjárványok általában 10–40 évente törnek ki, a legismertebb talán az 1918-as Spanyolnátha volt, de sokszor lehet hallani az 1957-es ázsiai influenzáról, vagy éppen az 1968-as hongkongi influenzáról is. A mostani vírus – amelyet a szakemberek A(H1N1)-nek neveztek el – hasonlít az 1918-ashoz, ám mégsem teljesen ugyanaz, éppen ezért veszélyes.

Az új típusú influenza egyébként a leggyakrabban az 5–24 éves korosztályt fertőzi meg (ellentétben a szezonális influenzával, amely leginkább a 60 év felettiekre veszélyes), s érdekes módon a 60 évnél idősebbek részleges immunitással rendelkeznek a vírussal szemben. A legveszélyeztetettebbek pedig a krónikus betegek (hasonlóan a szezonális influenzához), a terhes nők és a kisgyermekek – tájékoztatott a Magyar Honvédség főepidemiológusa, hozzátéve: sajnos félni kell a vírustól, mert a lakosság nagyobb része fogékony iránta, s emiatt arra is lehet számítani, hogy az aktív keresőképes korosztály nagy részét megbetegítheti. Minden nagy mértékben érintheti a Magyar Honvédséget is. Éppen ezért a legfontosabb cél a terjedés lelassítása, és a megbetegedések számának csökkentése, amely elsősorban az elkülönítéssel, a betegekkel történő érintkezés elkerülésével és a védőoltás beadatásával oldható meg.

A védőoltásról szólva Meglécz doktornő elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség teljes személyi állománya részére rendelkeznek vakcinával, amelyet a katonák, a köztisztviselők és a közalkalmazottak térítés nélkül kaphatnak meg. Az oltás beadása egyébként – a vezérkari főnök parancsa értelmében – a külszolgálati missziókban tartózkodó katonák számára kötelező.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a médiumokban napvilágot látott hírek miatt egyre nagyobb az ellenérzés az oltóanyaggal szemben. Pedig – hangsúlyozta dr. Meglécz Katalin – a magyar oltóanyag gyár 1961 óta készít influenza elleni védőoltásokat, mindenféle gond nélkül. S az elterjedt hírekkel ellentétben az új vírus elleni vakcina a pandémiás vírustörzset tartalmazza, azt is elölt, szakszóval kifejezve, inaktivált formában. A mellékhatások – bőrpír, izomfájdalom, láz – pedig csak nagyon ritkán jelentkeznek. A járványügyi szakember hozzátette: igaz az az információ, hogy a védőoltás higanyt tartalmaz, ez azonban az úgynevezett etil-higany, amely a vizelettel együtt távozik a szervezetből, ellentétben a metil-higannyal, amely viszont felgyűlik az emberi testben.

A Katasztrófavédelmi Operatív Bizottságban szolgálatot adó személyek felkészítése az aktualitásokról szóló tájékoztató után egy ellenőrzéssel folytatódott. Ezen azt vizsgálták, hogy a katonák képesek-e végrehajtani feladatukat, azaz rendelkeznek-e a szükséges belépési engedélyekkel, amelyek egy esetleges katasztrófa esetén a válságkezelési teremben szükségesek.

Fotó: Szűcs László