Az ország „valódi” középpontja

A laktanyába érve a laikus szemlélőnek is azonnal feltűnik a „katonás" rend. A cserjék ápoltak, a sövények egyforma, majdnem szabályos gömbalakra vágva, a levegőt pedig betölti a frissen nyírt fű kellemes illata. És, minden irányból madárcsicsergés hallatszik…

– E katonai szervezet három évvel ezelőtt, 2005. áprilisában, a harcanyagellátó központ egyidejű megszüntetésével jött létre – kezdi az alakulat bemutatását Bozó ezredes, aki tavaly februárban vette át az MH VEK irányítását. A főtiszt korábban a már megszűnt összhaderőnemi logisztikai és támogató parancsnokságon látott el különféle beosztásokat, ezt megelőzően pedig a ma már ugyancsak nem létező hódmezővásárhelyi 62. gépesített lövészdandár parancsnoka volt.

Ahhoz, hogy a központ feladatát megértsük, először értelmezni kell, hogy mit is jelent a „veszélyesanyag" kifejezés. A hadsereg zsargonjában ezen fogalommal lőszereket, a rakétákat, a műszaki harcanyagokat – vagyis a különféle robbanóanyagokat – a repülőpirotechnikai-eszközöket, az üzemanyagokat és a kenőanyagokat értjük – magyarázza a parancsnok, majd arról beszél, hogy a MH VEK legfontosabb feladata ezen anyagok Magyar Honvédség szintű nyilvántartása, raktározása és természetesen a csapatok ellátása.

Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségében működő ezred jogállású szervezet jelenleg öt helyőrségben működik, s mintegy 550 embernek ad munkát. Az állománytáblában rendszeresített helyek nagy része közalkalmazotti, mégpedig a speciális, raktározási feladatok miatt.

Pusztavacs, e kis, alig 1400 lelket számláló alföldi település szomszédságában található a központ parancsnoksága – árulja el Bozó ezredes, miközben körbesétálunk „birodalmában". Megtudom azt is, hogy ugyancsak Pusztavacson működik a MH VEK alárendeltségébe tartozó 1. harcanyagraktár (HAR). E bázison elsősorban gyalogsági és tüzérségi lőszereket tárolnak.

– A laktanya a falu és a környező települések legnagyobb munkáltatója – mondja Bozó Tibor ezredes, aki a ’80-as évek

A pusztavacsi harcanyagraktárban 29 épületben tárolják a különféle lőszereket – ezt már Garaczi László századostól, az 1. HAR megbízott parancsnokától tudom meg. A Honvédelmi Minisztérium erdőgazdaságai által kezelt, fás-cserjés környezetben található 200, 500 és 1000 négyzetméteres raktárak nagy része az 1950-es évek elején épült, így az elmúlt esztendőkben fel kellett újítani. Ugyanúgy mint az helyzet az egy, még ma is használatban lévő szabadtéri tároló. A felújítás annak ellenére szükséges volt, hogy e szabadtéri tárolóban „éles" harcanyagot már nem depóznak, mindössze az alakulatoktól visszavett, üres lőszer-hüvelyeket és a lőszertároló ládákat gyűjtik a szabad ég alatt.

Az MH VEK pusztavacsi központjában mindemellett két érdekes tevékenység is folyik még – mondja ismét Bozó Tibor ezredes. Egyrészt itt működik a Magyar Honvédség központi bevizsgáló laboratóriuma, ahol a különböző harcanyagok és üzemanyagok minőségét vizsgálják, illetve felhasználhatóságukat ellenőrzik. Ugyanakkor a központ érdekessége az is, hogy üzleti vállalkozásban dísztárgyakat készítenek a különféle lőszerek hüvelyeiből. E tevékenység egyre sikeresebb, hiszen a rézből készült csecsebecsék iránt hónapról-hónapra nagyobb az igény.

A körút végén, a parancsnoki irodába visszatérve a veszélyesanyag ellátó központ többi helyőrségéről beszélgetünk. A 2. harcanyagraktár ugyancsak a közelben, Táborfalván található. Itt egyébként – összesen két objektumban – elsősorban a Magyar Honvédségben rendszeresített rakétákat őrzik, de természetesen más típusú lőszerek is megtalálhatók a táborfalvai raktárépületekben. Infrastruktúráját tekintve egyébként ez a raktárbázis a legmodernebb, hiszen az egyik objektuma az 1970-80-as években épült és
a Budapest-Kecskemét vasúti fővonalról közvetlen mellékvágány vezet be a laktanyába.

Vasúti szállítási lehetőség Kálban, a 3. harcanyagraktárban is van, ám az itteni épületek még az 1950-es években készültek el, ugyanúgy, mint a pusztavacsi kaszárnyában. Így az Eger közelében található helyőrség nem számít modern laktanyának – mondja Bozó Tibor ezredes. Hasonló a helyzet a Debrecen mellett lévő hajdúsámsoni inkurrencia-tároló raktárban is. Itt azokat a veszélyes anyagokat depózzák, amelyek már kikerültek a Magyar Honvédség rendszeréből, ám amiket még nem sikerült megsemmisíteni, vagy értékesíteni. Nem kevés mennyiségről van szó, hiszen csak Hajdúsámsonban hatezer tonna inkuurenciát tárolnak, ám van rendszerből kivont harcanyag a pusztavacsi, a táborfalvai és a káli harcanyagraktárakban is.

A helyőrségek bemutatása után Bozó ezredessel az MH VEK elmúlt évi legfontosabb feladatairól beszélgetünk. Kiderül, a haderő-átalakításból adódó tevékenységek nagy részben meghatározták a 2007-es esztendő első felének teendőit. Emellett padig az üzemanyag elszámolás alapegységének kilogrammról literre történő átállása is nagyon fontos feladat volt tavaly.

További képek:

Fotó: Tóth László