Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Abházia orosz segítséget kér – Grúzia háborúra készül?

Szöveg: MTI/honvedelem.hu |  2008. április 29. 11:11

Abházia “kész katonai megállapodást kötni Oroszországgal,” és orosz bázisoknak helyet adni területén, hogy megvédje magát egy grúz agressziótól – jelentette ki hétfőn a szakadár grúziai köztársaság “külügyminisztere”.

“Nem titok, hogy Grúzia katonai erejének növelésén dolgozik. Maximálisan felfegyverkezett, és mindezt egyetlen céllal; háborúra készül" – mondta Szergej Samba, hangsúlyozva, hogy az abház fővárosban, Szuhumiban nem fognak karba tett kézzel várni.

Abházia olyan “lépéseket vár Oroszországtól, amelyek biztonságot garantálhatnak" számára magyarázta Samba ugyancsak hétfőn az Eho Moszkvi orosz rádió műsorában, hozzátéve, hogy az elmúlt években már többször felajánlották Oroszországnak egy katonai együttműködést is magában foglaló társult viszony kialakítását.

Az önállóságát a 90-es évek elején kikiáltó Abházia Samba szavai szerint “kész az orosz érdekeknek megfelelően mindent rendelkezésre bocsátani, akár katonai támaszpontok elhelyezéséhez, akár más kérdésekben".

Koszovó függetlenségének nyugati elismerése óta Moszkva több lépést is tett Abházia támogatásának fokozására. Március 6-án az orosz külügyminisztérium hivatalosan is bejelentette, hogy feloldják a Független Államok Közössége (FÁK) keretében 1996-ban Abházia ellen elrendelt gazdasági, szállítási és pénzügyi szankciókat, április 16-án pedig Vlagyimir Putyin elnök adott utasítást az orosz kormánynak arra, hogy nyújtson anyagi támogatást Abháziának és a Grúziától szintén elszakadni akaró Dél-Oszétiának, egyebek közt a két régió jogi személyeinek és hivatalos dokumentumainak elismerésével.

A két szakadár köztársaság lakóinak elsöprő többsége az elmúlt években orosz útlevelet kapott. Az orosz külügyek egyik vezetője múlt pénteken figyelmeztetett arra, hogy Moszkva kész katonailag beavatkozni állampolgárainak védelmében, ha katonai konfliktus robbanna ki köztük és Grúzia között. Tbiliszi az orosz nyilatkozatot mint közvetlen agresszióval való fenyegetést utasította vissza, és ismét azzal vádolta Oroszországot, hogy be akarja kebelezni a két régiót.