Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Barack Obama az Egyesült Államok 44. elnöke

Szöveg: honvedelem.hu / MTI / FH |  2008. november 5. 7:04

Barack Obama az Egyesült Államok új elnöke. A demokraták jelöltje fölényes győzelmet aratott republikánus ellenlábasával, John McCainnel szemben: 348 elektori voksot szerzett, míg McCain 160-at. Az illinois-i szenátor olyan államokban is győzni tudott, melyek hagyományosan republikánus többségűek.

„Az út, amely előttünk áll, hosszú és meredek", fogalmazott a győzelmét ünneplő beszédben az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke, aki leszögezte: Amerikának jelenleg két háborúval és egy súlyos gazdasági válsággal kell szembenéznie. „Lehet, hogy a célt, amelyet magunk elé tűztünk, nem érjük el egy év, de még egy ciklus alatt sem, de sosem reménykedtem jobban abban, hogy sikerülni fog, mint ma este. Ígérem, hogy az úton együtt megyünk végig", mondta Barack Obama, aki mindenkit arra kért, hogy csatlakozzanak az ország újjáépítésének munkájához. „Amerika zsenialitása a változásra való képességében rejlik", fogalmazott Obama, aki megígérte, hogy az Egyesült Államok minden szinten meg fog változni. „Képesek vagyunk arra, hogy újrateremtsük az amerikai álmot!", jelentette ki Obama az őt hallgató mintegy 130 ezres tömegnek eddigi otthonában, Chicagóban.

„A ma éjszaka számunkra a csalódásé, de holnap mindannyian együtt dolgozunk a azért, hogy országunk mozgásba lendüljön", jelentette ki a legyőzött John McCain, aki gratulált Obamának választási győzelméhez, és egyben felszólított minden amerikait, hogy segítsenek az új elnöknek jobbá tenni az Egyesült Államokat.

1595881505
A még nem végleges eredmények szerint Obama 348 elektori voksot szerzett; a győzelemhez 270-re van szükség ezek közül. Az Egyesült Államok történetének leghosszabb és legdrágább választási kampánya végén Barack Obama lesz az első afroamerikai elnök, és az első olyan elnök, aki Hawaiin született, egyben John Fitzgerald Kennedy óta az első északi államból érkezett demokrata elnök. Az eddigi eredmények alapján a demokratáknak jó esélyük van a törvényhozási többség megszerzésére is.

Új kezdet

Mivel Barack Obama új kezdetet ígér, ezért szakítani akar néhány olyan biztonságpolitikai megközelítéssel, ami a Bush-kabinetet jellemezte – nyilatkozta a honvedelem.hu-nak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az Obama mögött állók vélhetően azt sugallják már, hogy a terrorizmus elleni harc prioritását, amit eddig látványosan kommunikáltak, érdemes visszafogni. Részben azért, mert az amerikai közvélemény egy felmérés szerint csak a 10. helyen jelölte meg a terrorizmust a bizonytalansági tényezők között. Másrészt pedig azért is, mert az új elnöknek elsősorban a gazdasági válság kezelésével kell majd foglalkoznia. Az is látható, hogy az amerikai közvélemény már nem szereti a Bush-adminisztráció által használt terminológiát sem. Ezt jelzi, hogy a fontosabb napilapok Irak kapcsán már polgárháborút emlegetnek.

1595881505
Tálas Péter hozzátette: ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének ott terrorcselekmények, az azonban nyilvánvaló, hogy sem Irakból, sem Afganisztánból nem lehet gyorsan kivonni az amerikai csapatokat. Sőt, utóbbi esetében mindkét elnökjelölt és a katonai vezetés is egyetért abban, hogy több pénzre és katonára van szükség a térségben. Különbség abban fedezhető fel, hogy mennyire veszik komolyan azokat a jelzéseket, hogy csak katonával és pénzzel nem lehet megnyerni a háborút, politikai és gazdasági rendezésre is szükség van. A tálibokat ugyanis többféle motiváció – gazdasági, hatalmi, ideológiai – jellemzi. Az al-Kaidával, a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban állók csak a fegyveresek egy részét teszik ki. Döntő lesz, fogalmazott Tálas Péter, hogy a Karzai-kabinet ellen fegyveresen is harcolók közül kikkel lehetne megalkudni, de legalábbis hivatalos tárgyalásokat kezdeményezni. Afganisztán esetében a biztonságpolitikai szakértő megemlítette: azt a térséget sem kerüli majd el a válság, ráadásul a gazdasági fejlesztések zöme segélypolitikára épül. Ennek egy része a segélyező államok szervezeteinek finanszírozására megy el, míg jelentős részét a korrupció emészti fel. Ennek következtében éppen azokhoz nem jut el a pénz, akiknek szánták. Az utóbbi időben Washington a kábítószer-elleni fellépést is egyre jobban hangsúlyozta.

Amerika jövőbeli egyéb külpolitikáját döntően az határozza majd meg, hogy az új elnöknek milyen lesz a viszonya Európához és Oroszországhoz – mondta Tálas Péter, aki hozzátette: Barack Obama ebben megértőbb, ám a demokrata elnökjelölt ennek ellenére is riválisnak tekinti a két térséget, de inkább ellenfélként, semmint ellenségként kezeli. Az Oroszországgal való viszonyban Amerikának jól jött a gazdasági világválság, hiszen jelentősen visszaesett az olaj ára, s ez a döntő bevételi forrása az országnak. Amíg magasan volt az olajár, addig Oroszország gazdagabb lett, ám nem vált modernebbé. Ez utóbbi pedig fontos lenne, különösen Európa számára. Ráadásul Amerika és Európa között érdekkülönbség is van az orosz kérdésben. Ezt gazdasági okokkal magyarázta Tálas Péter, hiszen Európa tízszer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolít le Oroszországgal, mint az Egyesült Államok.

Változik a NATO is

Szekeres Imre szerint a magyar kormánynak mindegy, hogy demokrata vagy republikánus kormány alakul a választások után – a honvédelmi miniszter ezt az amerikai kereskedelmi kamara kedd esti választási rendezvényén mondta, természetesen még az eredmények ismerete nélkül. „Én személy szerint örülnék, ha Obamát választanák meg az Egyesült Államok elnökének. Hozzám a demokrata párt nézetei állnak közelebb és különlegesen izgalmasnak tartanám, ha Obama megkapná a felhatalmazást, ez mutatná Amerika erejét. Viszont szeretném, ha a mostani védelmi minisztert, Robert Gatest kérné fel védelmi miniszternek", fogalmazott Szekeres Imre, aki nyomatékosan hangsúlyozta: a magyar kormány számára mindegy, hogy demokrata vagy republikánus kormány alakul.

Szekeres Imre szerint a NATO munkájára is hatással lehet az amerikai elnökválasztás, az új elnök beiktatásával változhat az Egyesült Államok szerepe a szövetségben. A jövőben az európai államok készek többet vállalni a szövetség munkájából, az amerikaiak pedig készek lesznek átengedni ezeket a feladatokat – húzta alá a miniszter.

Pozitív várakozások Európában

1595881506
Brüsszelben gratulált az Egyesült Államok 44. elnökének az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso. “Itt az alkalom arra, hogy megújuljon az elkötelezettség Európa és az Egyesült Államok között" – nyilatkozta Barroso, aki biztosította Barack Obamát az Európai Bizottság és az ő személyes támogatásáról. “A mostani válságot új lehetőségekre kell váltanunk. Õszintén remélem, hogy az Egyesült Államok Obama elnök vezetésével egyesíti erőit Európával, hogy mindezt megvalósítsa. Társadalmaink, az egész világ előnyére" – hangzott az EB elnökének üzenete.

Lelkes volt Nicolas Sarkozy francia elnök is, aki szerdai gratulációjában “briliáns győzelmet" emlegetett. A francia államfő szerint a demokrata szenátor megválasztása nagy reményeket ébreszt az egész világon. Obama kiválasztásával “az amerikai nép a változására, nyitottságra és optimizmusra" szavazott – fogalmazott a demokrata jelölt kampányát “kivételesnek" nevező Sarkozy.

Németországban nemcsak a politikusok üdvözölték az illinois-i szenátor győzelmét: a Brandenburgi kapu közvetlen közelében lévő amerikai nagykövetség előtt kora hajnaltól több ezren ünnepelték a Németországban igen népszerű új elnököt. Karsten Voigt, az amerikai-német kapcsolatok kormányzati koordinátora televíziós nyilatkozatában annak a reménynek adott hangot, hogy javulnak a transzatlanti kapcsolatok. Hasonlóan nyilatkozott Eckart von Klaeden, a konzervatív CDU/CSU parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője is.

Az elnökválasztásról percről-percre beszámoló legtekintélyesebb német televíziós állomások kora hajnali szakértői kommentárjaikban egyebek között azt emelték ki, hogy Amerika és a világ egyetértett a változás szükségességében. Egyetértés volt azzal kapcsolatban is, hogy szükség van az Egyesült Államok vezető szerepének megerősítésére, ugyanakkor ez nem jelenthet egyoldalú szerepet, amire Barack Obama már a kampány során utalt.

A ZDF közszolgálati televízió egyik első kommentárjában a megválasztott elnök konszenzusteremtő képességét emelte ki, az ARD televízió pedig annak a reménynek adott hangot, hogy az Egyesült Államok végérvényesen felhagy azzal a politikával, amelynek – különös tekintettel Irakra és Afganisztánra – Európa megosztásával járt. Óvott ugyanakkor a túlzott várakozásoktól egy tekintélyes német Amerika-szakértő. Markus Kaim, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány igazgatója úgy vélte, hogy külpolitikai téren egyelőre nem várható gyors változás. Példaként említette a közel-keleti békefolyamatot, amelynek felélénkülése – mint fogalmazott – nem elsősorban Obama személyétől, hanem az araboktól és Izraeltől függ. Közeledést jövendölt ugyanakkor a szakértő a környezetvédelem területén, utalva arra, hogy Barack Obama a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, továbbá a megújítható energiaforrások kifejlesztésének a híve.