Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bemutatták a Horthy Miklós hajóhada című kötetet

Szöveg: Tamás Tibor |  2012. április 22. 9:43

Tévhitek tömkelegét oszlatja el, hiányos vagy hiányzó adatok garmadáját pótolja dr. Csonkaréti Károly Horthy Miklós hajóhada című műve – állapította meg könyvbemutatójában dr. Szakály Sándor április 21-én, a budai Millenárison zajló XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Szakály Sándor történészprofesszor mindenekelőtt azt szögezte le: újabb hiánypótló, mélyreható ismereteket, adatokat nyújtó remekmű született Csonkaréti Károly jóvoltából, amely hűen mutatja, micsoda páratlan ívű életpályát jelent az, ha egy alföldi magyar középnemes fiú eljut az Osztrák−Magyar Monarchia hajóhada főparancsnoki beosztásáig, s az uralkodó, I. Ferenc József szárnysegédjévé válik. Szakály Sándor rámutatott: Horthy Miklós 15 éves korától több mint 50 éves koráig állt a korabeli Európa negyedik legnagyobb flottájának szolgálatában a kort tükröző kvalitásokkal, amelyek a kor katona- és tengerésztisztjeit jellemezték: magas szintű szakmai tudás és hazafiúi elkötelezettség, kifogástalan úriemberség, nyelvek ismerete. A Mária Terézia Rendet csak kivételes teljesítményt nyújtók kaphatták meg − közéjük tartozott Horthy ellentengernagy is. Az angol szakirodalom máig úgy tartja számon Horthy Miklóst, mint „az utolsó, valódi lovag módjára harcoló tengerészt".

A flottafőparancsnok nyílegyenes, mindig a szolgálati szabályzat szerint vezényelt, győztes csaták szegélyezte életpályájának e szakasza a közép-európai nagyhatalom 1918-as felbomlásával ért véget. Mindez indokolja a hiánypótló mű címét: igaz, a hajóhad a Monarchiáé volt, s annak részeként hazánk is tengeri nagyhatalomnak számított. E közeg – utalt rá Szakály Sándor – arra is kiválónak bizonyult, hogy Horthy Miklós tapasztalatokat gyűjtsön, tanuljon, vagyis fölkészüljön (az akkor nyilván nem is sejthetett) kormányzói szerepkörre.

Csonkaréti Károly könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy e flotta mintegy 250 hajóból állt: a 18 dunai őrnaszádból, monitorból 14-et Óbudán, Újpesten és Fiumében építettek, az 588 bevethető tengerészeti repülőgépből négyszázat pedig Albertfalván, Aszódon, Aradon, tehát szintén hazánkban. Ezek fölébe csak úgy kerekedhetett az antant, hogy egyet (műszaki hiba folytán) megszereztek és lemásoltak az olaszok.

A könyvbemutatón Csonkaréti Károly − akinek annak idején a Zrínyi Kiadónál több műve is megjelent − részletesen beszélt legújabb könyve születésének körülményeiről, a haditechnikai és hadtörténeti érdekességekről.

Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a szerző könyvének megjelentetésével régi adósságot törlesztettek: e munka is hozzájárul ahhoz, hogy méltó helyére kerüljön Horthy Miklós személye, történelmi szerepe, a Monarchia hadseregének jelentősége. Ennek érdekében beható szakmai konzultációkat folytattak a könyvet szívügyének tekintő Szakály Sándorral s más hadtörténészekkel is.

A megjelenést személyesen Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár is fontosnak tartotta Hende Csaba honvédelmi miniszterrel együtt. A tárcavezető előszót is írt a műhöz, miként ír majd a Lajta nevű hadihajóról szóló munkához is, amelyet e mostanival együtt mutatnak be júniusban a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

 Fotók: Tóth László