“Bevethetőség, fenntarthatóság, együttműködési képesség”

A rendezvényen az új NATO stratégia kialakításához, a szövetséghez
tartozó tagállamok elképzeléseinek egyeztetését készítették elő. Az új
stratégiát 2009. áprilisában, a NATO jubileumi 60. csúcsértekezletén
szeretnének a szövetséges országokkal elfogadtatni.

Mindegyik előadó hangsúlyozta a jövő évi NATO csúcsértekezlet fontosságát. Az elmúlt 60 év bebizonyította azt, hogy a NATO mindig képes volt a megújulásra és hiteles válaszokat tudott adni a politikai és katonai kihívásokra. Ezt támasztja alá az is, hogy amikor a hidegháború  és az ezzel kapcsolatos szovjet fenyegetés megszűnt, a NATO gyorsan váltott és szervezetében, valamint a feladat rendszerében gyorsan átalakult. Egy hasonló átalakulást remélnek most is a szövetségtől a politikával foglalkozók. Az évforduló ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy visszatekintsenek és értékeljék az elmúlt hat évtized eredményeit. Szili Katalin ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott: "Hatvan évvel ezelőtt a nyugati demokráciák létrehoztak egy sikeres katonai szövetséget." 

Az előadók alapvető tényként kezelték azt, hogy a Európának nincs választási lehetősége, mert a uniónak egy olyan kontinensre van szüksége, ahol a biztonság a saját kezében van, ezért az Európai Uniónak és a NATO-nak nagyobb együttműködést kell megvalósítania. Ugyanis az európai biztonság a NATO nélkül kérdésessé válhat.

Az európai biztonságot érintő kérdésben az álláspontok megegyeztek abban, hogy Oroszország érdekeit minden döntés esetén figyelembe kell venni, mert az energia beszerzés és kereskedelem egy nagyon függő viszonyrendszert alakított ki, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül az Európai Unióban a politikai döntéseknél.

Nagy hangsúlyt kapott az, hogy a NATO politikájának a hitelességét minden katonai döntésnél szavatolni kell.  Mielőtt megszületik a politikai döntés és ennek kapcsán egy estleges operatív beavatkozás, fel kell tudni mutatni az „árcédulát" és meg kell nézni azt is, hogy reálisan mit tudunk teljesíteni. Afganisztán nagyon jó példa volt erre, amikor egy viszonylag csekély szerepvállalástól a NATO mára eljutott egy jelentős műveleti tevékenységig.

Többen hangsúlyozták a szövetségesek közötti jó együttműködés fokozását. Az új elvekben szerepeltetni kell, hogy a saját biztonság erősítése mellett előtérbe kell helyezni a békefenntartói szerepre történő felkészítés erősítését. Ezt a két dolgot ugyanakkor olyan körülmények között kell megtenni, amikor folytatni kell a külföldi katonai szerepvállalást és  a világban pénzügyi válság van.

Szeretnék elfogadtatni a politikai vezetőkkel és a közvéleménnyel, hogy a szövetség új kihívásokkal néz ma szembe. Ezek a kihívások azt jelentik, hogy sok esetben a szövetségesek biztonságát csak a határainkon kívül lehet biztosítani. A terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a kalózok megjelenése a tengereken, a migráció tömegessé válása, mind olyan jelenség, amelyek magukban hordozzák a lehetséges veszélyeket. Erre kell az új stratégiai elvekben megtalálni a megfelelő és hatékony válaszokat.

Hangot kapott az, hogy nem lehet megengedni, hogy a tagországok párhuzamosan fejlesszék ki a képességeiket ugyanazon kihívásokkal szemben. Meg kell nézni ki,  miben erős, és ezen a területen jelenleg már milyen lehetőségekkel rendelkezik és ennek figyelembevételével lehet a szövetségen belül a feladatokat elosztani. Ez, pedig jó együttműködést és pontos egyeztetést igényel. A missziókban is nagyon fontos a szövetségen belüli állandó egyeztetés, a katonai erők műveleti területre történő telepítésének gyorsasága és minősége szempontjából, valamint az ezt követő fenntartó képesség biztosítása érdekében.

A bevezető előadásokat követően a konferencia két blokkban folytatódott. Az első részben a NATO átalakításáról és jövőjéről osztották meg nézeteiket a jelenlévők. A második részben a NATO keleti dilemmáját igyekeztek a szakértők felvázolni. Mindkét részbe öt-öt előadást hallgattak meg a jelenlevők, külföldi és hazai szakértők tolmácsolásában.