Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bukarestben eldőlhet Horvátország sorsa

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. március 29. 14:53

Az április 2-án kezdődő bukaresti NATO-csúcs magyar szempontból legkiemelkedőbb témája a szervezet további bővítése. A tagjelöltek közül Horvátország felvétele szinte bizonyosnak vehető. Az iraki helyzet értékelése nem lesz napirenden, míg az Unió és a NATO viszonyáról az első este, egy vacsora keretében esik szó.

Április másodika és negyedike között tartják meg Bukarestben az esedékes NATO-csúcsot. Magyarországot a kormányfő mellett Göncz Kinga külügyminiszter és Szekeres Imre honvédelmi miniszter képviseli majd. A honvédelmi tárcánál azt közölték lapunkkal, hogy magyar szempontból a legk

1595874648
iemelkedőbb témák a szövetség további bővítése, a partnerország további együttműködésének mélysége és milyensége, valamint a képességfejlesztések lesznek.

Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős első miniszter-helyettese korábban e témák mellett az energiabiztonság, és a koszovói helyzet áttekintését, valamint a rakétapajzs közép-európai telepítését említette meg.

A szaktárcánál határozott igennel feleltek arra

1595874649
a kérdésre, hogy a csúcson akár döntés is születhet a szövetség további bővítéséről.

Úgy fogalmaztak, hogy Horvátország felvétele szinte bizonyosra vehető.

Albánia, illetve Macedónia esetében azonban vannak még viták a NATO-n belül. A magyar álláspont egyébként az, hogy mindhárom jelölt megfelel az elvárásoknak. Így a szaktárcánál abban reménykedtek, hogy a tömb támogatja majd a hármas bővítést. Azonban hangsúlyozták, hogy a meghívás és a tényleges csatlakozás mellett több év is eltelhet. A három jelölt mellett egyébként arról is tanácskoznak, hogy Grúziát, illetve Ukrajnát meghívják-e a NATO előszobájának nevezett tagsági akciótervbe.

A mostani bővítési körre Koszovó függetlenné válása nincs közvetlen hatással – hangsúlyozták a tárcánál.

Természetesen a Balkánon megjelent új államnak közvetett hatásai lehetnek a szervezetre. Korábban egyébként a New York Times arról cikkezett, hogy a kialakult helyzetet a NATO és a nemzetközi erők nem biztos, hogy meg tudják oldani. Az ott állomásozó 16 ezer NATO katona ugyanis – bár azért á

1595874649
llomásozik ott, hogy a biztonságot szavatolja, ám nem akar vérontáshoz folyamodni. Ezzel kapcsolatban a szaktárcánál hangsúlyozták: a NATO képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet. A kontingens, köztük a magyar alakulatok felkészültek a váratlan kihívások kezelésére. Ha arra szükség van, a NATO képes gyorsan erősítéseket küldeni a térségbe, azonban a közeljövőben erre nem számítanak.

Bár az utóbbi időben az USA több szövetségese is jelezte, hogy legkésőbb az év végéig kivonul Irakból, az ott kialakult helyzet értékelése nem szerepel a NATO-csúcs témái között.

Az afganisztáni misszió viszont fontos napirendi pont lesz majd – közölték a tárcánál. Ezt azzal magyarázták, hogy az iraki műveletnél jóval nagyobb méretű és jelentőségű az utóbbi küldetés. A NATO és az Európai Unió viszonyáról az április 2-án este megtartandó vacsorán cserélnek eszmét a résztvevők. A téma elsősorban a két szervezet közötti együttműködés lesz a közös értékek és érdekek mentén.