Ellepték a Kossuth teret a katonák

Délelőtt fél tizenegykor már 26 Celsius-fokot mutat a debreceni főtéren lévő hőmérő, valósággal vibrál a forróság a kockakövek felett. Persze ezen, így június végén nincs mit csodálkozni, azon viszont annál inkább, hogy a térre vivő egyik utcát két hatalmas BTR harcjármű zárja el. Odébb egy óriási, nyolckerekű, Man típusú teherautó áll. Tetején három gyerek, féltucatnyian pedig az információs táblát olvassák. Kiderül: ez a vasszörnyeteg gyakorlatilag egy autómentő.

Már most hatalmas a tömeg, pedig ugye hivatalosan még tart a munkaidő. Az út két oldalán felállított sátrakban azonban száznál is többen azt nézik, hogy milyen ruházatot és fegyvereket használnak a katonák. A bátrabbak a kezükbe is veszik a gépkarabélyokat, vagy kíváncsian kukkantanak bele a mesterlövész puskák távcsöveibe. Az igazi sláger azonban az éjjellátó készülék, csak azt nem értik sokan, hogy ezt miért nem lehet nappal használni. A katonák türelmesen magyaráznak.

– Képzeld! Megszállták a katonák a Kossuth teret és az oda vezető Piac utcát – meséli egy járókelő elképedve mobiltelefonon valakinek, miközben elsétál az egyik „katonazöld" sátor mellett. Ebben arcfestés folyik. A bátrakat ugyanis „kikenik" zöld-barna-fekete álcafestékkel. Érdekes a látvány, amikor a „kigyúrt" kopasz felderítő-katona finom ujjmozdulatokkal mázolja össze egy hároméves-forma kislány arcát.

Természetesen nem véletlen, hogy éppen ezen a napon, vagyis június 27-én vették birtokukba a debreceni katonák a Kossuth teret. Ez a nap ugyanis Szent László napja, aki viszont a lövészkatonák védőszentje. Debrecen városa pedig a Bocskai István lövészdandár „hazája".

A merész ötlet néhány hónappal korábban született meg. A dandár parancsnokságán ekkor gondoltak egy merészet, s úgy határoztak, hogy az idei lövésznapot – az eddigi hagyományokkal ellentétben – nem a laktanyában, hanem a város központjában rendezik meg.

Az ötlet bevált, hiszen a pénteki nap ellenére, már 11 órakor is több százan – némi újságírói túlzással: ezren – szemlélik a nagytemplom előtti közelharc bemutatót. A dandár Bornemissza Gergely felderítő-zászlóaljának katonái pedig nemcsak a fegyveres formagyakorlatot mutatják be, hanem azt is, hogy miként kell semlegesíteni azt a személyt, aki késsel, vagy éppen pisztollyal támad egy katonára. Aztán következik a program fénypontja, a törésbemutató: tetőlécek, cserepek, hullámpala-lemezek törnek a katonák hátán, mellkasán, fején, kezén és sípcsontján.

– Annyi anyagot elhasználnak, amivel tető alá lehetne tenni egy kisebb házat – jegyzi meg viccesen az egyik nézelődő.

A néhány méterrel távolabb felállított ideiglenes ellenőrző-áteresztő pontot eközben támadás éri. A katonáknak erőszakkal kell megfékezniük a feldühödött tömeget. E bemutató sikere is óriási, annyi a néző, hogy a téren keresztül menő 1-es villamos csak nagy nehézségek árán és „csigatempóban" tud elmenni a bámészkodók mellett.

– Ne félj kicsim, nem bántják őket, csak megmutatják nekünk, hogy mit csinálnának a rossz bácsikkal – mondja a tömegben egy nagymama az unokájának, aki megszeppenve nézi, amikor a katonák az egyik „rosszfiút" bilincsbe verik.

Persze, aki kevésbé harcias látnivalóra vágyik, az is megtalálja ma a számítását a főtéren. Hiszen a Hajdú-Bihar megyei Toborzó iroda munkatársai repülőgép szimulátort működtetnek az egyik sátorban. A hagyományőrzők és a makettezők sátrában pedig az érdeklődők megismerhetik azokat a fegyvereket és – méretarányosan lekicsinyített – technikai eszközöket, amelyeket a magyar honvédek a második világháborúban használtak.

Ennyi program közben észre sem veszi az ember, hogy repül az idő. Már délután fél öt van, megkezdik a bevonulásukat a térre a 16. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál résztvevői. A nyolc csapat díszegyenruhában, egy-egy indulót játszva masírozik végig a városon. A háromnapos fesztivál megnyitója és egy közös koncert lesz ma a nagytemplom előtt. Előbb azonban még a koszovói Pec-be induló magyar KFOR zászlóalj katonái sorakoznak fel a református templom árnyékában. A nyár közepén több mint négyszáz magyar katona kezdi meg fél éves szolgálatát a Balkánon. Az elmúlt három hónapban felkészültek a hadműveleti területen rájuk váró feladatokra, most pedig – a katonai hagyományoknak megfelelően – parancsnokaik elbúcsúztatják őket.

– A Bocskai István lövészdandár első zászlóaljának bázisán meglapított KFOR zászlóalj a honi felkészítési feladatokat végrehajtotta. Személyi állományával, technikai eszközeivel felkészült az átcsoportosításra és a hadműveleti területen történő feladat végrehajtásra – jelenti Mórucz László alezredes, a kontingens parancsnoka. Tömböl László mérnök altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka tudomásul veszi az elhangzottakat, majd a mikrofonhoz lépve búcsúztatja el a misszióba induló katonákat.

– Három földrész, tizenhárom országának, tizenhét missziójában, közel ezer magyar katona vesz részt jelenleg is a különféle válságok és konfliktusok kezelésében – mondja a háromcsillagos tábornok, majd arról beszél, hogy a most külszolgálatra induló kontingens jó példa arra, hogy a 21. században az új kihívásoknak csak professzionálisan felkészített katonák képesek megfelelni.

– A magyar katona felkészültségével, hozzáértésével nagy hírnevet szerzett magának az egész világon. Ahova most önök mennek, ott már jól ismerik a magyarokat, hiszen évek óta szolgálnak ott honfitársaink – emeli ki a parancsnok.

Pajna Zoltán, a város alpolgármestere azt kéri a külföldre induló katonáktól, hogy mindannyian épségben jöjjenek haza, hogy hat hónap múlva ugyanitt, a nagytemplom előtt fogadhassák őket.

A békefenntartók díszmenete után a kiürült teret a katonazenekari fesztivál résztvevői foglalják el. Egymás után sorakozik fel a Magyar Honvédség központi zenekara, a debreceni, a székesfehérvári, a szentendrei helyőrségi zenekar. Valamint a külföldi résztvevők. Görögországból az athéni katonazenekar, Romániából a 4. hadtest zenekara, Ausztriából a karintiai zenekar, Törökországból pedig a hagyományőrző katonazenekar érkezett Debrecenbe. Utóbbiról érdemes tudni, hogy a világ legrégebbi katonazenekara, hiszen 1289-ben alakult. És az egyik néző szerint úgy néznek ki, mintha egyenesen Egervár ostromáról érkeztek volna a debreceni főtérre.

– Az itt felsorakozott zenekarok egyszerre részei a tradíciónak és a professzionalizmusnak, a réginek és az újnak, a szakmának és a kultúrának – mondja megnyitó beszédében dr. Szeredi Péter a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke. Kiemeli: ez a fesztivál azoknak is szól, akik eddig még soha nem láttak katonazenekarokat.

– E zenekarok tagjai fegyelmezett katonák, akik ugyanolyan méltósággal viselik az egyenruhát és játszanak a hangszereiken, mint több száz éve élt elődjeik – nyitja meg hivatalosan is a három napos nemzetközi rendezvényt a kabinetfőnök.

A zenekarok első programja egy közös koncert, ahol a kihagyhatatlan indulók mellett örökzöld slágerek is felcsendülnek. Az összegyűlt közönségnek tetszik a zene, amely vasárnap estig szinte el sem hallgat. A fesztivál ugyanis akkor ér véget.

További képek:

Fotó: Szűcs László