Felelősség a biztonság megteremtésében

Szöveg: Vastagh László | 2011. április 1. 22:58

Április elsején, pénteken délután dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter nyitotta meg a „A társadalom és a polgárok felelőssége a biztonság megteremtésében” című konferenciát Budapesten, az Andrássy Gyula német nyelvű egyetemen. A tárcavezető az önkéntes tartalékos rendszer felállításáról beszélt. A konferencián Márki Gábor, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdasági helyettes államtitkára „Új védelmi kihívások Európában – cyber-defence” címmel tartott előadást.

Az 1989-90-ben, a közép-kelet-európai térségben végbement politikai,
gazdasági és társadalmi változások Magyarországon is új értékek és
lehetőségek felé irányították a figyelmet. Mindenekelőtt a
nyugat-európai országok demokratikus hagyományai, a szociális
piacgazdaság működésének tapasztalatai és a politikai kultúra
ismeretanyaga kerültek az érdeklődés homlokterébe. A Hanns Seidel
Alapítvány e szellemben kezdte meg tevékenységét Magyarországon. A
projekt hivatalos elnevezése: management-tanácsadás a politikai,
gazdasági és közigazgatási vezetők részére. Az akkor kialakított
alapkoncepció tette lehetővé, hogy az alapítvány programjain keresztül
elősegítse a transzformációs és integrációs folyamatokat.

A politikai, társadalmi és közéleti témák keretében került sor „A társadalom és a polgárok felelőssége a biztonság megteremtésében" című konferenciára április elsején Budapesten, az Andrássy Gyula német nyelvű egyetemen. A rendezvényt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter előadása nyitotta, aki az önkéntes tartalékos rendszer magyarországi felállításáról tájékoztatta a résztvevőket, kiemelve a honvédség tartalékos rendszerének szükségességét és fejlesztését. Rámutatott, hogy mi vezetett e fontos képesség elvesztéséhez, mik voltak az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésének előzményei, kiépítésének tapasztalatai, illetve a tartalékos rendszer valós fejlesztésének céljai. Ezt követően részletesen beszélt az elképzelt és megvalósított fejlesztés eredményéről, konkrétan a Magyar Honvédség tartalékos rendszerének két komponenséről.

„Az első komponens a tervezett feladat és alkalmassági követelmény szerint került differenciálásra" – mondta a miniszter. Ennek értelmében az önkéntes tartalékos rendszer két eleme az önkéntes védelmi tartalék és az önkéntes műveleti tartalék erő. Az előbbibe elsődlegesen az őrző-védő, a katasztrófavédelmi, valamint a befogadó nemzeti támogatás feladatait ellátó erők tartoznak és ez az állománycsoport is bevonható valamennyi Magyar Honvédség szakfeladatba. Az önkéntes védelmi tartalék erő egyben egyfajta nyitást is biztosít a társadalom felé. A katasztrófavédelmi képesség kialakítása, az első ilyen zászlóalj felállításával 2012-től kezdődik, párhuzamosan a befogadó nemzeti támogatásra felkészülő erőkkel. Hozzátette: a védelmi tartalékos kategória részeként tervezik egy olyan alcsoport kialakítását is, amely elsősorban a társadalmi kapcsolatok erősítését, a civilek honvédelmi feladatokba történő bevonásán keresztül a hazafias gondolkodás erősítését szolgálja.

„Az első komponens másik nagyobb eleme az önkéntes műveleti tartalék erő, melynek fő feladata a Magyar Honvédség magas készenlétű katonai szervezeteinek rövid idő alatt történő kiegészítése, valamint a Magyar Honvédség hadrendjébe tartozó, békében nem élő katonai szervezetek, szervezeti elemek megalakításának, és kulcsfontosságú beosztásainak betöltése" – hangsúlyozta a miniszter. E komponens személyi bázisát a 18-50 év közötti állampolgárok jelentik, szolgálatukat a hivatásos katonai szolgálat felső korhatáráig láthatják el. A műveleti tartalékos külföldi szolgálatra is vezényelhető, felkészültségük, felkészítésük lehetővé teszi, hogy a Magyar Honvédség valamennyi katonai feladatában részt vegyenek, ideértve a missziós tevékenységet is. A műveleti tartalékerő feltöltése 2012-től kezdődik, a rendszeresített műveleti tartalékos beosztások nagyobb részben a békében is élő alakulatok állományába kerülnek.

A második tartalék komponens elemei jogszabályi kötelezettség alapján biztosítottak, békében kizárólag egy folyamatosan frissülő adatbázisként jelennek meg. Az e körbe tartozó tartalékosok felkészítése és alkalmazása – kizárólag a hadkötelezettség alapján – megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején lehetséges. A komponens további differenciálására a katonai előképzettség függvényében kerül sor. Ennek értelmében a második tartalék komponens két eleme: a kiképzett tartalékosok és a potenciális hadkötelesek. Mind a kiképzett tartalékosok, mind a potenciális hadkötelesek a hadkötelezettség bevezetését követően a Magyar Honvédség valamennyi feladatába bevonhatók. A potenciális hadkötelesek csoportjába a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú, 18-40 éves férfiak tartoznak.

A honvédelmi miniszter azt is elmondta, hogy a tartalékos rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó előkészítési feladatok folyamatban vannak. Éppen a napokban fogadta el a részletes elgondolás vezetői összefoglalóját, amely komplex módon tartalmazza a további tennivalókat. Így az ágazatokat átívelő feladatok keretében a közoktatásban és a felsőoktatásban is hangsúlyosabb szerepet kap a honvédelmi felkészítés, a közigazgatás személyzete pedig már az alapvizsgára történő felkészítés során ismereteket kap majd a Magyar Honvédségről. Kezdetét vette a munkáltatókat kompenzáló program kidolgozása is, melynek egyeztetése folyamatban van, és felmérték a rendszer teljes fejlesztéséhez szükséges forrásigényt is. Ez a különböző opciók figyelembe vételével három év alatt megközelítőleg 10-30 milliárd forint, amely, bár jelentős kiadás – összevetve a tényleges képességnövekedéssel – „kiváló befektetés".

Panelvita keretében – más előadók mellett – Márki Gábor, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdasági helyettes államtitkára „Új védelmi kihívások Európában – cyber-defence" címmel tartott előadást. A kimondottan szakmai-technikai részkérdéseket magába foglaló témában az államtitkár kitért napjainkban és a közelmúltban végrehajtott cyber-támadásokra, azok megelőzésének fontosságára, a cyber-tér védelmének részeire, a támadások lehetséges módjaira (hibás szoftverek, üzemeltetők hibáinak kihasználása, hekkerek), majd részletesebben szólt a támadások céljairól, a védelmi stratégiáról és a G8 országok irányelveiről.