Honvédségi életpálya-modellek

Fodor Lajos a katonai közszolgálat sajátosságainak ismertetésével kezdte előadását. „A honvédelem nemzeti ügy", szögezte le az államtitkár, kiemelve, hogy a köz szolgálata a katonák számára a haza szolgálatát jelenti. „A katona egyenruhás állampolgár, a katonai életpálya pedig egy életforma. Nem munka, hanem élethivatás szolgálati idővel, ahol a munkahelyi vezető utasításai parancsok formáját öltik." A hazáért mindhalálig jelmondat kapcsán Fodor Lajos emlékeztetett: a katonai hivatás az egyetlen, ahol az e pályára lépők esküvel erősítik meg, hogy akár életüket is feláldozzák a hazáért. Emellett hangsúlyozta a honvédségben felállított egyedi követelményrendszer meglétének fontosságát is.

A jelenlegi helyzetet értékelve a közigazgatási államtitkár úgy fogalmazott: állománykategóriánként elkülönülő és zárt életpálya-modellek léteznek a tábornoki kar, a tisztikar, a tiszthelyettesi kar és a legénységi állomány részére. Egyaránt kiemelte az induló paraméterek és az éves teljesítmény-értékelések, egészségügyi, fizikai felmérések fontosságát, valamint az előmeneteli tanfolyamok beosztásra felkészítő szerepét. Fodor Lajos hangsúlyozta: nem kíván politikai színezetet adni előadásának, de meglátása szerint az elmúlt években az egyes kategóriák közötti arányok – jelentős mértékben politikai megfontolások következtében – igencsak eltorzultak. „Az állomány 25 százaléka tábornok, illetve tiszt, miközben az ideális arány 15-20 százalék közötti lenne. A tiszthelyettesek aránya 39 százalékos, az optimális megoszlás 35 és 40 százalék közötti. A legénység aránya a Magyar Honvédségben napjainkban mintegy 36 százalék, aminél sokkal többre, 40-50 százalékra lenne szükség", sorolta a számokat Fodor Lajos, aki hozzátette: mindemellett ugyanakkor egész szövetségesi körünkben a honvédségben a legmagasabb a hölgyek aránya, mintegy 20 százalékos.

Mint az államtitkár elmondta, az új humánstratégiai koncepció egyik fő célja éppen az állománykategóriák és rendfokozatok terén a korábbi években tapasztalható rossz irányok korrigálása. A hivatásos állomány tekintetében egy előre tervezhető, átlátható életpálya-modell létrehozása a cél, benne a „felfelé vagy lefelé"-elv maradéktalan érvényesítésével. Mindez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a katonáknak megfelelő átlépési lehetőséget kell biztosítani a közszolgálat más területeire, amennyiben befejezik pályafutásukat a honvédségen belül. A szerződéses állománynak szintén kiszámítható pályaképet kíván nyújtani a tárca vezetése. Mint Fodor Lajos fogalmazott, a katonai életpálya-modellben a tisztek és a tiszthelyettesek számára egyaránt létezniük kell a klasszikus katonai és speciális szakmai pályamodelleknek a megfelelő szabályozott átjárhatóságokkal, az előmeneteli rendszerbe beillesztett döntési csomópontokkal. Ugyanígy a legénységi állomány számára is biztosítani kell a tiszthelyettesi kategóriákba való átlépés lehetőségét.

Fodor Lajos ismételten hangsúlyozta a teljesítmény-értékelési rendszer fontosságát, a teljesítmény mérésétől kezdve annak értékelésén és a minősítő vizsgán át a minősítésig és az annak alapján felállított szakmai rangsorig, melynek révén egyfajta versenyszellem alakul majd ki a katonák között. A vizsgáztatás céljából a jövőben létrejön majd egy értékelő- és vizsgaközpont is.

A legfontosabb feladatok között Fodor Lajos a munkaköri körülmények felülvizsgálatát és szabályozását, a humán informatikai rendszer kialakítását, az említett értékelő- és vizsgaközpont felállítását, az oktatási-, képzési- és tanfolyamrendszer, illetve a kompenzációs- és támogatási rendszer fejlesztését emelte ki: ezeket illetően egyaránt léteznek tárcaszintű, tárcaközi és kormányzati szintű tennivalók. Mint elmondta, a honvédelmi tárca a kormányzat Széll Kálmán-terve kapcsán öt munkacsoport tevékenységében vesz részt aktívan.

 Fotó: Galovtsik Gábor