Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Informális védelmi nyitány

Szöveg: M. Tóth György |  2011. január 28. 16:02

Az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségi programjainak „védelmi nyitányaként” a tagállamok védelempolitikai igazgatói január 27-28-án Budapesten tartották kétnapos, informális tanácskozásukat. Az esemény házigazdája a Honvédelmi Minisztérium volt…

Az Európai Unió tagállamainak védelmi igazgatói Budapesten, a Stefánia-palotában ma, január 28-án, a déli órákban fejezték be kétnapos informális tanácskozásukat. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára, védelempolitikai igazgató elnöki megnyitójában jó házigazdaként mindenekelőtt bemutatta a helyszínt, az évszázados történelmi múltú palotát. Majd – ami a kronológiát illeti – átadta tisztét társelnökének, a lengyel Maciej Popowskinak, az EU Külügyi Szolgálat intézményközi ügyekért felelős főtitkár-helyettesének.

Nos, ismét csak a kronológia szerint, előző nap, január 27-én este a Néprajzi Múzeumban megrendezett munkavacsorán a védelempolitikai igazgatók eszmecserét folytattak a közös biztonság- és védelempolitika napi hírekből is ismert fejleményeiről, a jelenleg is zajló katonai műveletekről.

A program során elsősorban a Nyugat-Balkánon és a „fekete kontinensen" folyó uniós katonai műveletekről volt szó. Információink szerint a bosznia-hercegovinai ALTHEA-művelet, illetve annak katonai ereje, az EUFOR fenntarthatóságáról, jövőjéről fejtették ki véleményüket a tagállamok képviselői.

Az Afrika szarva néven ismert térségben folyó műveletek (EUNAVFOR ATALANTA, EUTM Somalia) áttekintése mellett pedig szóba került az uniós katonai szerepvállalás régióbeli esetleges kiterjesztése. Mint megtudtuk, a tagállamok mind az ALTHEA-t, mind pedig az afrikai katonai műveleteket sikeres szerepvállalásként tartják számon.

Ami a januári 28-án elhangzottakat illeti, a honvedelem.hu értesülései szerint a tanácskozáson az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) idei, első féléves feladatai, valamint a védelmi képességek csoportosításának és megosztásának (pooling and sharing) kérdései is napirenden voltak. A védelempolitikai igazgatók mindemellett foglalkoztak az EU és a stratégiai partnerek közötti kapcsolatokkal, ennek keretében áttekintették az EU–ENSZ és az EU–NATO kapcsolatok aktuális, elsősorban a védelmi szférához kapcsolódó kérdéseit.

Az iméntiek kapcsán említsük meg, hogy miként az egy közelmúltbeli szakmai fórumon elhangzott: a szakirodalomban „pooling/sharing" elnevezéssel szereplő új megoldások azon alapulnak, hogy az együttműködő partnerek közösen, az erőforrások összegyűjtésével, a feladatok megosztásával, költséghatékonyan oldják meg az együttes feladatokat. Négyféle megoldás terjedt el nemzetközileg, amit az európai országok előszeretettel alkalmaznak: meglévő katonai képességek közös használata, adott feladatok végrehajtására; nemzeti erőforrások delegálása multinacionális struktúrákhoz közös felhasználásra,; szerepkörök és feladatok megosztása a kooperáló partnerek között; illetve közös beszerzéssel létrehozott képességek működtetése meghatározott feladatok végrehajtására.

E tekintetben utalnunk kell arra is, hogy Hakan Syren vezérezredes, az Európai Unió Katonai Bizottsága elnökének magyarországi látogatása során az uniós elnökség legfontosabb katonai vonatkozásairól vendéglátója, dr. Benkő Tibor vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke azt mondta: a pooling and sharing a mi rendszerünkben évek óta fontos téma, melyre példa 2001 óta magyar részvétellel működő MLF (Többnemzeti Szárazföldi Kötelék) is.

A védelempolitikai igazgatók informális tanácskozása kapcsán ugyancsak említést érdemlő információ: az Európai Unió haderő-fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez a tagállamok – az uniós gyorsreagáló képességek erősítése érdekében – az Európai Unió Tanácsának döntésétől számított tíz napon belül bevethető harccsoportokat ajánlottak fel az EU számára.

A harccsoportok váltási rendjének megfelelően az Unió globális biztonsága védelmének érdekében 2011. január 1-jétől június 30-ig Észtország, Finnország, Írország, Norvégia és Svédország felajánlott erőiből létrehozott NORDIC zászlóalj-harccsoport veszi át a készenlétet. A mintegy 2200 fős válságkezelési képességet megfelelő felderítési, logisztikai és egyéb kiegészítő szolgáltatások, hatékony parancsnoki és ellenőrző rendszer, valamint a szükséges légi és haditengerészeti kapacitások támogatják.

Hazánk első – 2007 második félévére vonatkozó – harccsoport-hozzájárulása az imént említett MLF-re, azaz az olasz–magyar–szlovén többnemzeti szárazföldi kötelékre (Multinational Land Force) épült. Jelenlegi információink szerint hazánk legközelebb 2012 második felére vállalt harccsoport-készenlétet, szintén olasz és szlovén partnereivel közösen.

Essék szó most a brit Catherine Ashton magyarországi látogatásáról, melynek során az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét a Honvédelmi Minisztériumban fogadta dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, Fodor Lajos a tárca államtitkára, és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök.

Az Magyar Nemzet Online értesülései szerint a megbeszélésen szó volt a magyar elnökség szerepéről az unió közös biztonság és védelempolitikájában, a főképviselő és az elnökség közötti feladatmegosztásról és a közös biztonság- és védelempolitika továbbfejlesztéséről. A konzultáción áttekintették a folyamatban lévő uniós katonai műveleteket, valamint az EU katonai képességeinek fejlesztését.

Kommentárként fűzzük hozzá a honvedelem.hu információit, miszerint a 2009 januárjában hatályba lépett Lisszaboni Szerződés alapján a közös kül- és biztonságpolitika, ezen belül a közös védelempolitika irányítója, egyszersmind elsőszámú felelőse a mindenkori főmegbízott.

Az új külügyi szervezet felállása tehát új helyzetet teremtett az európai külpolitikában. A főképviselő – aki egyben az Európai Bizottság alelnöke – egy személyben irányítja a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtását.

A magyar soros elnökség idején lesz e főmegbízotti önállóság „főpróbája", melynek kapcsán a honvédelmi miniszter a közelmúltban Brüsszelben kijelentette: hazánk minden tekintetben úgymond támogató elnökségként viszi tovább az uniós ügyeket. Magyarország nem hagyományos elnökségre készül tehát a közös biztonság- és védelempolitika területén, hanem a külügyi- és biztonságpolitikai főképviselő szakmai irányítása, instrukciói alapján kívánunk dolgozni.

Végül pedig visszatérve a védelempolitikai igazgatók budapesti informális találkozójára: a tanácskozáson az európai intézmények részéről megjelent az Európai Védelmi Ügynökség új főigazgatója, Claude-France Arnould, valamint Ton Van Osch tábornok, az EU Katonai Törzs főigazgatója. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Hüseyin Diriöz, a NATO védelempolitikáért és tervezésért felelős helyettes főtitkára is.

 

Fotó: Rácz Tünde