Jutas őrmester benedekhegyi kÕrjárata

Szombat reggel Veszprémben a megyei levéltár udvarán sok fiatal és középkorú, szabadidő ruhába öltözött személlyel találkozhattunk. A megjelenteken már látszik, hogy rutinos túrázók. A fiatalok vidáman mutogatják egymásnak a féltett, hasonló rendezvényeken szerzett ereklyéiket.

A szervezők közül egymás közt többen elismerik, hogy a szombat reggel nyolc óra számukra is egy kicsit korai kezdés. „Sokan később fognak beregisztrálni, mert az emberek szeretnek ilyenkor még otthon lustálkodni!" mondja az egyik szervező és igaza is van. Nehezen indul a regisztráció, a meghirdetett időpontig alig vannak ötvenen.

Ennek ellenére jó a hangulat, amihez a Séd-Party zenekar is hozzájárul, akik régi katonadalokat elevenítenek fel. A szombati bevásárlást végzők közül is sokan megállnak, érdeklődve nézik a gyülekezőket, úgy döntenek, nem baj ha kissé csúszik a szombati ebéd. De közben egyre érkeznek a túrázók is. Vannak jól összeszokott csoportok, akik már együtt jönnek a rendezvény helyszínére, de láthatunk olyanokat is, akik a házi kedvencükkel, a kutyájukkal indulnak el a kÕrtúrára.

A rendezvényt Györe Gyula nyá. alez. A Veszprém Megyei MATASZ elnökségi tagja nyitotta meg, felelevenítve az Altisztképző iskola történetét. Ezt követően a résztvevőket,Debreczenyi János Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte, aki a sajnálatát fejezte ki, hogy ma nem tud végigmenni a 30 kilométeres távon, de megígérte, hogy 2009-ben feltétlenül teljesíti a túrát.

A megnyitó során szót kapott Vitéz Káplán György nyá. alezredes, aki az altisztképző iskola oktatója volt és az iskola történetének jó ismerője.

A megnyitót követően újra a Séd-Party hagyományőrző zenekar játszott korabeli katonazenéket. A zenekar vezetője az egyik szám előtt kiemelte, hogy sikerült megtalálniuk a Jutasi Altisztképző intézet hivatalos katona indulóját. Nemrég Romániában jártak és ott a fellépésük során az egyik számként ezt, minden felkonferálás nélkül lejátszották. Megdöbbenve tapasztalták, hogy az első sorokban ülő idősebb bácsik velük együtt énekelték az indulót.

Ekkor értették meg a résztvevők azt, amit itt Káplán György is hangsúlyozott, hogy ennek az intézménynek a működése alatt eltelt időben rendkívül nagy hatása és kisugárzása volt a katonaságra és a civil társadalomra.

De miről is van itt szó? Mi ez a Jutasi őrmester kÕrtúra? – kérdezem Rácz Katalintól a rendezvény főszervezőjétől.

“A Magyar Királyi Honvéd Veszprém-Jutas Altisztképző és Nevelőintézete itt ezekben az épületekben alakult meg 1924-ben. Jelszavuk volt az „Erős hit – Erős akarat". Ennek megfelelően nevelkedtek és nevelték fel később a beosztottaikat. A jutasi altisztek, a csapatokhoz kerülve, olyan katonai stílust teremtettek és képviseltek, amely méltán tette európai hírűvé az intézetben folyó képzést."

A Jutasi őrmester kÕrjárat róluk és a Veszprémet körülvevő történelmi emlékekről és a kettő kapcsolatáról szólnak. A túra során a résztvevők két túraútvonalból választhatnak. A 30 és a 12 kilométeres túratávokon a résztvevőknek több feladatot is meg kell oldaniuk és közben megismerkedhetnek az adott helyszínek történetével is. A 30 kilométeres távon 39 pontot kell a résztvevőknek érinteniük.

Ezek közül néhány – a teljesség igénye nélkül.

Mindjárt az induló állomás, a Megyei Levéltár a valamikori parancsnoki épület volt. Falán ma is ott van a négy magyar hős hadvezér szobra, ami jelképe az egykori iskolának.
A Rab Mária Forrás – aminek a felújítását tűzte ki a túra – az altisztképző iskola hivatalos szabadtéri miséző helye volt, amelyet a növendékek a saját kezük munkájával építettel, csinosítottak.

Jutas-pusztai kápolna – mivel az itt élők templommal nem rendelkeztek, téli időszakban az altisztképző kápolnájába jártak be 1941-ig, a kápolna megépítéséig.

Ejtőernyős emlékmű – egy fa harangláb, ami az egykori jutasi hadiút mellett áll és az ejtőernyősök emlékműve. Az emlékmű az 1941-es Jugoszláviai bevetésre induló repülőgép áldozatainak állít emléket. A repülőgép a felszálláskor, eddig ismeretlen okok miatt lezuhant és kigyulladt. Itt található az a terület is, ahol az altisztek a kiképzés során a harcászati gyakorlataikat folytatták.

A kisiklott vagon áldozatainak emlékköve – a bakonyi gyakorlótéren ez is a magyar katonáknak állít emléket. Az emlékkő, az 1983-ban ezen a helyen történt vasúti baleset áldozatai emlékére lett emelve.

Ezt követően, az itt szolgáló katonák által sok évig kizárólagosan használt Jutas Hadiúton tehetünk meg 6 km-t.

Ördögrágta kő – 12 méter magas sziklatömb, amely a XIII. századi birtokösszeírásokban már szerepel, mint Veszprém városának egyik határpontja. Ma csak ördögsziklának nevezik. Tetejéről csodálatos a panoráma, déli irányba láthatjuk az egykori katonai lőteret, ahol az 1900-as évek első felében sok katonai méltóság is megfordult, hogy a lövészeteket megszemlélje.

Kiskuti csárda – már 1831-ből vannak adatok a létezéséről. Később a kertjében fakadó forrásáról nevezik el, és csak Kiskutiként emlegetik a Veszprémiek. Nagyon sok híres ember fordult itt meg. Az altisztképző növendékei is szívesen látogatták, ezt őrzik a csárda vendégkönyvébe hagyott írások is.

A Hősök kapuját – 1939-ben építették és adták át ünnepélyes keretek között az I. világháborús katonaáldozatok emlékére.

A túra során megtekinthető még egy vasúttörténeti kiállítás, Jutaspuszta helytörténeti kiállítása, katonai bemutatók és múltidézések, találkozhatnak a veszprémi toborzó irodával és kiadványaikkal, kiállítás Csatár élővilágából, valamint az állatkert történeti kiállításával is.

“2004-ben rendeztük meg először és akkor is jelentős érdeklődés volt a rendezvény iránt a veszprémiek részéről. Már az első évben kértük a Honvédelmi Minisztérium segítségét, ahol pozitív hozzáállásra, segítségre találtunk. Szeretnénk, ha ez a rendezvény a jövőben tovább élne és még több embert tudna ide vonzani, hogy sokan megismerjék ezeket a történelmi értékeket." – tudtuk meg a szervezőktől

A túra útvonalának a vége a Veszprém Honvéd Sportpályán volt. Itt egy kis frissítővel, csokoládéval és virslivel várták a fáradt, de jó hangulatú résztvevőket.

A 30 km-es túra útvonalra 114, míg a 12 km-es útvonalra 38 fő regisztrált. A résztvevők közül 14-en nem érkeztek be a sportpályára, de a rendezők információi szerint csupán az történt, hogy otthonuk túl közel volt az útvonalhoz és a kissé fáradt emberek bizony elcsábultak. Az idő és a rendezés nagyszerű volt épp ezért bizonyára sokakkal jövőre is találkozni fogunk.