Katona-nő és a haderő

Szöveg: Zilahy Tamás | 2011. március 24. 16:59

A Honvédszakszervezet (Hosz) jubileumi rendezvénysorozata, a ,,20 év, 20 program” keretében a Hosz Katonanői Szekciója tudományos konferenciát szervezett március 24-én, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A konferencián felszólalt dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke és is.

A megjelent csaknem száz katonanőt, előadókat, meghívott vendégeket dr. Túri
Viktória százados, a Hosz Katonanői Szekciójának alelnöke köszöntötte, majd Benkő Tibor vezérezredes lépett a mikrofonhoz.

A vezérkari főnök a katonai vezető szemszögéből közelítette meg a „Katona-nő és a haderő" kérdését. Kiemelte: igen fontos kérdés e tekintetben, hogy az adott személy a katonai feladat végrehajtásához milyen formában vehető igénybe. Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a katona helyes értelmezése kulcsfontosságú, és meg kell találni köztük az összhangot, a helyes megoldást.

A vezérezredes így folytatta: „Egy példával szeretném bemutatni, hogy mi minden okozhat gondot a hadseregben. Az imént, amikor beléptünk a terembe, férfiember módjára, udvariasan előre kívántam engedni az engem kísérő ezredes asszonyt. Ő azonban egyetlen pillanat alatt felmérte, hogy mi a helyes, és katona módjára cselekedett. Így én léptem be elsőként."

A vezérkari főnök szerint az egyenruha egyenlőséget jelent, ugyanakkor különbséget is kell tenni nő és férfi között. Nem lehet például munkavédelmi,munka-egészségügyi téren nem különbséget tenni, de a lőszeresláda cipelése már nem lehet udvariassági kérdés, szögezte le a vezérkari főnök. Jó, hogy a katonanők megjelenése, fellépése magában hordozza női mivoltukat, ugyanakkor mértéket kell tudni tartaniuk öltözködésben, viselkedésben egyaránt.

Benkő tábornok visszaemlékezett arra az időre, amikor megjelent csapatánál az első katonanő. „Külön őrséget kellett állítanunk a sátrához. Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy honnan indultunk. Most pedig itt, e teremben számos olyan katonanőt látok önök között, akik már nem is egy külföldi misszióban szolgáltak. Tisztelet önöknek a megtett útért! Kívánok az önök előtt álló feladatok megoldásához erőt, egészséget, konferenciájukhoz pedig sok sikert" – fejezte be beszédét a vezérkari főnök.

Ez után Siposné, prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a ZMNE oktatási rektorhelyettese szólt a katonanők képzésében az egyetem szerepéről. „1994 volt az az év, amikor a katonai felsőoktatás megnyitotta kapuit a nők előtt, s 1998-ban az első katonanők már le is tették esküjüket a Kossuth-téren. Büszkén mondhatom, a katonai pálya iránti érdeklődés a nők körében azóta csak fokozódott, s ebben nagy szerepet játszott és játszik egyetemünk is."

Az ezredes asszony szólt a Ludovika Zászlóalj tisztjelölt hölgyeiről is, és megemlítette, hogy a NATO és az EU tagjaiként nagyon sok hasznos tapasztalatra tehetünk szert a nők és a haderők témakörében.

Czövek János, a Hosz elnöke megnyitójában az idén 20 éves szakszervezet tevékenységéről beszélt. Büszkén említette, hogy a Hosz két szekciója – a szerződéses katonáké és a katonanőké – hihetetlenül megerősödött az utóbbi éveken. „Súlyuk, jelentőségük egyre nagyobb, s ezzel erősödött érdekérvényesítő- és probléma-megoldó képességük is. A rendezvényt megnyitom, kívánom önöknek, hogy az elkövetkező órákban bővítsék ismereteiket, gyarapítsák tapasztalataikat" – fejezte be beszédét a Hosz elnöke.

Az első előadó Szücs Andrea törzsőrmester, szekcióelnök volt, aki a 10 éves Katonanői Szekció tevékenységéről, munkájáról szólt. Fő feladatuk a katonanők speciális problémáinak megoldása, de nagy figyelmet fordítanak az érdekképviseletre is.

Ugyancsak érdekvédelmi kérdéseket taglalt a második előadó, Boros Magdolna nyugállományú őrnagy. Ezt követően több előadás hangzott el Katonanők a haderőben, a Katona-nő helye, szerepe esélyegyenlősége, valamint a Nők a fegyveres erőknél témakörökben.

A lélekben rejlik az igazi erő

Az előadásokat délután dr. Simicskó István beszéde követte. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára megköszönte a meghívást, majd elismerően szólta katonanőkről. „Ismerem, és tapasztaltam azt a fejlődést, ami 1994-től következett be, amikortól nők is tanulhattak katonai felsőoktatási intézményben. Önök bizonyítottak az elmúlt években, és bebizonyították azt is, hogy fontos szerepet töltenek be a Magyar Honvédség életében. Ma már 20 százalékos a nők aránya a hadseregben, és egyre többen gyakorolják ezt az igen komoly és férfias hivatást. És azt kell mondanom, hogy megállják a helyüket."

Az államtitkár méltatta azokat a speciális ismereteket, amelyekkel a katonanők is – férfi bajtársaikhoz hasonlóan – rendelkeznek. „Ezek egyike a harc megvívásának képessége" – jelentette ki Simicskó István, aki saját példáján szemléltette, hogy mit jelent, ha valaki képes az önvédelemre. „Annak az önvédelmi sportágnak egyik változatát, amelyet én is űzök, egy hölgy találta fel. S ezzel bizonyította, hogy megfelelő képzéssel, tanulással, speciális ismeretek elsajátításával a gyengébb nem is meg tudja védeni magát az erősebbel szemben is. Ez mindannyiunk számára fontos tanulság. Azt mondja, hogy az erő nem mindig a fizikumon múlik, az igazi erő a lélekben, a szellemiségben rejlik. Ezért is számítunk önökre, akik hivatásuk mellett többnyire anyák és feleségek is, s ezekkel a képességeikkel is gazdagítanak minket."

Az államtitkár ezt követően aktuális kérdésekről, többek között az önkéntes tartalékos rendszerről, a kiszámítható katonai életpályáról szólt, s arról is, hogy a honvédelem ügye csak úgy lehet nemzeti ügy, ha a honvédség fejlesztése is az, és, ha a katonák sorsa is az.

Simicskó István befejezésül magánéletükben és katonai pályájukon egyaránt sok sikert kívánt a konferencia résztvevőinek.

Az egész napos rendezvényt fórum zárta az egyetemen.