Két és fél milliárd forint árbevétel

A Honvédelmi Minisztérium pillanatnyilag hét zártkörűen működő részvénytársaság fölött gyakorol tulajdonosi jogokat. A HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. mellett három úgynevezett technikai részvénytársaságot működtet. Az egyik a HM ARZENÁL, a másik pedig a HM CURRUS Zrt., amelynek fő feladata a harckocsik és más, páncélozott járművek javítása, korszerűsítése. A harmadik technikai részvénytársaság pedig a HM ARMCOM Zrt., amely a kommunikációtechnikai eszközök fejlesztését és javítását végzi. Ugyancsak zártkörűen működő részvénytársasági formában üzemelnek a minisztérium erdőgazdaságai: a budapesti, a kaszói és a veszprémi erdőgazdaságok.

Bár a cég honlapján, illetve különféle prospektusaiban az ARZENÁL Zrt. telephelyeként a Budapesttől 240, Nyíregyházától pedig 10 kilométerre található Nyírteleket jelölik meg, a vezérigazgatóval a fővárosban találkozunk. Mindez nem véletlen, hiszen – ahogy Bese Ferenc fogalmaz – „az üzletek általában Budapesten köttetnek, és nem Nyírteleken." Éppen ezért a részvénytársaság az igazgatóság részére a MH EI Zrt. Salgótarjáni úton található „főhadiszállásán" bérel néhány irodát.

– Cégünknek négy fő profilja van. A légvédelmi eszközök nagyjavítását és modernizálását, a Magyar Honvédség igényei alapján végzett fejlesztéseket és gyártásokat, a biztonságtechnikai rendszerek fejlesztését, gyártását és telepítését, valamint a polgári ipari tevékenységet összesen kétszázötven dolgozóval végezzük, s tavaly több mint két és félmilliárd forintos árbevételt produkáltunk – árulja el a vezérigazgató, majd megemlíti a „legnagyobb büszkeséget". Vagyis azt, hogy a részvénytársaság több mint tíz éve beszállítója a svájci CERN-nek, több általuk gyártott alkatrészt is beépítettek a Föld legnagyobb részecskegyorsítójába.

Megtudom azt is, hogy a részvénytársasági működési forma miatt a cégnél nagyon kevés hivatásos és szerződéses katona dolgozik. A néhány kivétel sem státuszban, hanem vezényeltként végzi munkáját. Leginkább jól képzett polgári szakembereket, illetve a Magyar Honvédségtől már nyugállományba vonult, egykori katonatiszteket és főtiszteket alkalmaznak. Õk jelentik egyébként a jó és korrekt szakmai kapcsolatot a mai Magyar Honvédség felé.

Bese Ferenc elárulja: a zrt. „vezérkara" mellett néhány tevékenység is a fővároshoz közi az ARZENÁL-t. Például itt található az úgynevezett járműkövetési divízió, amely szinte teljes egészében polgári tevékenység. Az ARZENÁL vállalja, hogy a különböző cégek autóiba beszerelt GPS-berendezéseket a nap 24 órájában nyomon követi, mégpedig egy-másfél méteres pontossággal. A „lehetőséggel" több, az ország vezető szállítmányozói közé tartozó cég élt már eddig is, kamionjaik mindegyikébe megtalálható az MH ARZENÁL Zrt. által fejlesztett és beszerelt GPS. A sofőrök természetesen nem nagyon szeretik ezeket a berendezéseket, hiszen a „Nagy Testvér mindig figyel", vagyis a főnök folyamatosan tudja, hogy merre járnak, mit csinálnak alkalmazottai.

A másik tevékenység, ami a fővároshoz köti a céget, az a Magyar Honvédség számára már feleslegessé vált, s a

– Bár az idei adatok még nem ismertek, azt már most lehet látni, hogy a 2008-as esztendő nem lesz ennyire kimagasló. Egyrészt a gazdasági recesszió következtében, másrészt pedig azért mert tavaly szinte teljes egészében elfogytak a még jó áron értékesíthető inkurrencia eszközök – mondja Bese Ferenc, majd elárulja azt is, a cég egyik igazgatóságát azért is érdemes Budapesten tartani, mert évek óta jó kapcsolatot ápolnak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, Budapesti Corvinus Egyetemmel, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, illetve a gödöllői Szent István Egyetemmel, akikkel több közös fejlesztési projektük is van. S ezeket a munkát egyszerűbb a fővárosból, mint Nyírtelekről koordinálni.

A HM ARZENÁL Zrt. másik „telephelye" Nyírteleken található, mégpedig egy húszhektáros területen, amelynek az országos vasúthálózathoz kacsolódó saját mellékvágánya és rakodója is van. Nyírteleken végzik az úgynevezett védelmi ipari tevékenységet, vagyis a Magyar Honvédségnél rendszeresített légvédelmi eszközök, radarok és rakétatechnikai eszközök nagyjavítását. Természetesen a fejlesztési munka is számottevő. Például a részvénytársaság sikeres fejlesztési és gyártási együttműködést folytatott francia és olasz cégekkel a kis-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerekkel kapcsolatban. Ennek keretében alkották meg és gyártották le a MISTRAL rendszer indító állványainak szállító járműveire történő felszerelést és az eszközök tárolását-szállítását megoldó platformot.

Az ARZENÁL emellett jelentős szerepet vállalt az ország légtérellenőrző rendszerének modernizációjában is. Mivel a Magyarországra telepített NATO Légtér Szuverenitási Műveleti Központ (ASOC) csak digitális radaradatok fogadására volt alkalmas, meg kellett oldani, hogy a jelenleg hadrendben lévő, hagyományos, analóg jelkivitelű, orosz gyártmányú radarok jelei eljussanak az ASOC berendezésbe. A modernizáció keretében a radarberendezések új vevő és jelfeldolgozó berendezéseket kaptak, így továbbra is szolgálatban maradhattak a Magyar Honvédségben.

Ugyancsak itt végezték el a K–1P, K-29 típusú tűzvezető komplexum modernizációját, amely így már a NATO elvárásoknak megfelelően képes biztosítani a győri légvédelmi rakéta ezrednél rendszerben lévő KUB csapatlégvédelmi egységek vezethetőségét.

– Részvénytársaságunk a hadiipari szolgáltató és fejlesztő tevékenysége mellett polgári szolgáltatásokat is végez. Ezek közé tartoznak az úgynevezett külsőtéri behatolás-jelző biztonsági rendszerek, valamint a kórházi bútorok gyártása is – árulja el Bese Ferenc, hozzátéve: utóbbi tevékenységet 1993 óta végzik, s elsősorban Németországba exportálják a betegátfektető rendszereket, vizsgáló ágyakat, betegszállító kocsikat, valamint gyógyszeres-kötszeres szekrényeket.

Az ARZENÁL Zrt. jövőjéről szólva a vezérigazgató elmondja: jól érzékelhető a gazdasági válság hatása a cégnél is, éppen ezért a jövőben a külföldi hadiipari piacokon szeretnének megjelenni. Egy szerződést már aláírtak, s ennek értelmében a STRELLA légvédelmi rakéták bevizsgálását és üzemidő hosszabbítását végzik majd Vietnamban. Hasonló szerződést szeretnének aláírni Horvátországgal is. Várhatóan januárban, vagy februárban írják alá a vietnami hadsereg kézi lőfegyvereinek javításához szükséges üzem telepítéséről szóló szerződést, Európában pedig igen nagy eséllyel pályáznak a NATO lokátorok felújítására és javítására is.

Fotó: A szerző és archív