Konferencia a humánstratégia felülvizsgálatáról

Az átszervezéseket követő 2008-as év a stabilitás éve, amelyben kulcsszerep jut a Magyar Honvédség legfontosabb erőforrásával, a humánerőforrással való törődésnek. Ennek egyik legfontosabb részeként felülvizsgáljuk a 2003-ban elfogadott humánstratégiát – fogalmazott a konferencia bevezető előadásában dr. Szeredi Péter. A Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke ezt követően a stratégia felülvizsgálatának részleteiről beszélt. Kiemelte: a honvédségben zajló permanens átszervezések miatt az állomány jelentős részénél következtek be törések a pályán, sokan kerültek rossz egzisztenciális körülmények közé. A kétkeresős családmodell miatt a személyi állomány mobilitási hajlandósága alacsony. Az átalakítások során bebizonyosodott az is, hogy a szervezeti változások miatt helyőrségváltásra kényszerülők inkább a kilépést választják és azoknál is erős a kilépési szándék, akiknek nem kell helyőrséget változtatni.

– A Magyar Honvédség humánstratégiája nem öncélú dolog, hanem a haderő fejlesztési céljaiból kiindulva a személyi állományra – a humánerőforrásra – vonatkozóan fogalmaz meg különböző feladatokat. Diagnosztizálja a haderő szempontjából fontos változásokat, és azokat bevonja a személyi állománnyal kapcsolatos döntésekbe – jelentette ki dr. Szeredi Péter, majd hozzátette: a humánstratégia számára a Magyar Honvédség képességei alakításának 2008-2017 közötti időszakra vonatkozó tízéves terve az egyik kiindulópont. A fejlesztési időszak végére a Magyar Honvédségnek korszerűen kiképzett és felszerelt, expedíciós képességekkel is rendelkező haderővé kell válnia, amely a személyi állományt komoly kihívás elé állítja.

A konferencián elhangzott: a humánstratégia szervesen épül a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányait meghatározó, tavaly elfogadott országgyűlési határozatban leírtakra is. A múlt év nyarán ötpárti egyetértéssel elfogadott határozat a nemzeti és nemzetközi keretek között egyaránt alkalmazható katonai képességek kialakítása mellett konkrét humán feladatokat is tartalmaz. Ilyen feladat például a professzionális haderő követelményeinek megfelelő korszerű állományszerkezet kialakítása, valamint központi elemként – a megfelelő állomány- és rendfokozati arány kialakításához nélkülözhetetlen – a jelenlegi előmeneteli rendszerre épülő hitelesebb, átláthatóbb pályakép és életpálya modell kidolgozása.
További feladatként szerepel, hogy a Magyar Honvédség továbbfejlesztése során folyamatosan növelni kell a szerződéses tiszthelyettes és legénységi állomány arányát, a nem kifejezetten katonai ismereteket igénylő beosztásokban pedig előnyben kell részesíteni a polgári állomány foglalkoztatását.
A személyi állomány megtartásának alappilléreként a határozat a minőségi teljesítmény hatékonyabb ösztönzését és elismerését emeli ki. Fontos szempontként szerepel az állomány élet- és munkakörülményeinek, különösen a személyi állomány lakhatási támogatásának lehetőség szerinti javítása. Mindemellett a Magyar Honvédség vonzerejének növelése érdekében korszerűsíteni kell a meglévő infrastruktúrát a személyi állomány gazdaságos és kulturált elhelyezése, valamint hatékony kiképzése érdekében.

– A humánpolitika és így a humánstratégia központi eleme a katonai szolgálatot önkéntes alapon vállaló személyi állomány, az önkéntes alapon szolgáló „munkavállaló", akiknek biztosítása nagyban függ a katonai szolgálat vonzerejétől és a munkaerőpiac mindenkori állapotától – mondta a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke, majd kitért arra, hogy a humánstratégia az átláthatóság, tervezhetőség és kiszámíthatóság feltételeinek megteremtésével lehetőséget biztosít a személyi állomány számára, hogy iskolai végzetts

Dr. Szeredi Péter szerint az előző humánstratégia talán legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem megfelelően foglalkozott a humán szolgáltatások rendszerével. A Magyar Honvédség humán szolgáltatásai jelenleg több különálló területet ölelnek fel, de egységes rendszert képezve a személyi állomány számára biztosítanak megfelelő élet- és munkakörülményeket. A kabinetfőnök hangsúlyozta: az új humánstratégia megvalósításhoz nélkülözhetetlen a széles körű egyetértés, a Magyar Honvédség további fejlesztésének aktív támogatása. A megvalósítás érdekében esetenként országgyűlési és kormányzati szintű döntéseket kell meghozni, mivel nélkülözhetetlen a fegyveres katonai szolgálatot önként vállalók politikai és társadalmi támogatottsága.
Előadása végén a kabinetfőnök rávilágított: az új humánstratégia talán legfontosabb hozadéka az lesz, hogy a haderőfejlesztésbe illeszkedve kidolgozhatják a jelenlegire épülő új előmeneteli rendszer, befejeződhet az állományarányok jelentősebb átalakítása és kialakulhatnak a korszerűbb rendfokozati arányok is.

A Magyar Honvédség humánstratégiájának felülvizsgálatáról szóló konferencia előadásokkal folytatódott. Professzor dr. Szabó János, a ZMNE rektora a „stratégiaalkotás, a stratégia szerepe a vezetői döntésekben" címmel tartott előadást, míg Tömböl László mérnök altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka a jövő katonáival szembeni elvárásokról beszélt. Katona Károly mérnök ezredes, a HM személyzeti főosztályvezetője pedig a Magyar Honvédség humánerőforrás-gazdálkodásában és fejlesztésében megtalálható középtávú kihívásokról tájékoztatta a konferencia résztvevőit.