Magyar futrinka a lőtéren

A Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynöksége  „Katonai kiképzés-területek: Kihívás a természetvédelem számára?" – címmel kétnapos konferenciát és workshopot szervezett, melynek célja, hogy a szaktárcák szorosabbra fűzzék kapcsolatukat, és közösen oldják meg a problémákat. A szaktárcák (mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mind a Honvédelmi Minisztérium) egyetértenek abban, meg kell határozni annak feltételrendszerét, hogy a természetvédelem és a katonai tevékenység egymás mellett jól megférjen, illetve abban is, hogy szükséges a hatékonyabb együttműködés a hadsereg és a természetvédelemért felelős intézmények és szervezetek között.

A Visegrádi országok és a „Natura 2000"

A különböző intenzív földhasználatok, mint például a település, az infrastruktúra vagy a mezőgazdaság teljes, vagy részleges hiánya miatt a múltban a katonai kiképzés-területek kiválóan megőrzött élőhelyeket is képviselnek a Visegrádi országokban. A NATO- és uniós csatlakozás óta Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak már a két nemzetközi szervezet által meghatározott természetvédelmi követelményeknek is meg kell felelniük. Ezáltal az Európai Unió Ökológiai Hálózata, a „Natura 2000" részeként a katonai területeken is megvalósítható feladattá vált a biológiai sokféleség megőrzése. Míg a régebbi tagállamok már jelentős tapasztalattal bírnak a katonai területeken megvalósult természetvédelemmel kapcsolatosan, a visegrádi országoknak és más kelet-európai országoknak ez még új kihívásnak számít.

A kétnapos konferencián a szakemberek igyekeztek hangsúlyozni a visegrádi országok katonai kiképzés-területeinek különleges természeti értékét. A workshop egyben lehetőséget is adott a résztvevők számára, hogy bővítsék tudásukat és tapasztalataikat a katonai kiképzési területeken levő természetvédelem terén, kihangsúlyozva a pozitív kezdeményezéseket, melyek az utóbbi években kezdődtek meg a régióban. A konferencia további lehetőséget biztosíthat arra, hogy az NGO-k közötti kölcsönös együttműködés az állami intézményekkel is megerősítésre kerülhessen.

Magyar futrinka és a lőtér

Varga Ildikó, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkárság osztályvezetője a konferencián kiemelte a „Natura 2000" hálózat fontosságát. „A területek kijelölése már 2003-ban elkezdődött. Két típusú területet kellett kijelölni; egyrészt a különleges madárvédelmi területeket, másrészt pedig a különleges természet-megőrzési területeket. Összesen 55 madárvédelmi területről beszélhetünk, ilyen típusú természetvédelmi terület pedig 467 létezik.", mondta el előadásában az osztályvezető.

A területkijelölések folyamán 512 területet jelöltek ki, ebből 5 lőteret: a szigetköz-gönyüi lőtér, a várpalotai lőtér, a táborfalvai lőtér, a hódmezővásárhelyi lőtér és a hajdúhadházi lőtér összesen 17 hektárt jelent. Ezek mind jelentős állat- és növényállománnyal bírnak; a területeken megtalálható a magyar kökörcsin, a homoki kikerics, a magyar futrinka, vagy a pannon molyhos tölgyesek is.

A feladat, a kezelési tervek elsősorban arra irányulnak, hogy a honvédelmi tevékenység és a környezetvédelmi célok összeegyeztethetőek legyenek. Miután tehát felmérik, hogy egyes területeken milyen katonai tevékenységet folytatnak, az úgynevezett „konfliktusokat" kell megoldani. Ez vonatkozhat mind emberi, mint környezeti hatásra is, mint az inváziós fajok terjedése, a túltartott vadállomány, az illegális szemétlerakó, a különböző technikai sportok, vagy azok a katonai létesítmények, melyeket fel kell számolni, mert sem honvédelmi, sem környezetvédelmi szempontból nem kedvezőek.

A várpalotai lő- és gyakorlótér például biztosítja a hazai és külföldi csapatok számára a kiképzési feladatok, gyakorlatok lövészetek kiszolgálását.

A lőtér a XX. század elejétől létezik és látja el feladatait. 1905-ben Hajmáskéren hozták létre a Közös hadseregbeli Tüzérségi Lövő-iskolát, majd a Várpalotán és Inota-Hajagospusztán működő gyalogsági Lövő-iskola katonai szervezeteit. 1913-ban jött létre szintén Várpalotán a magyar Királyi Honvéd csapat gyakorlótér parancsnoksága. 1949. március 16-án alakult meg a tüzér szakemberek képzésével és továbbképzéssel foglalkozó Honvéd Tüzér Kiképző Tábor, amely a lő- és gyakorlóteret üzemeltető, 1992-ben alakult a Központi gyakorló-és Lőtérparancsnokság, majd 2004-nem létrehozott Magyar Honvédség Bakony harckiképző Központ jogelődjének tekinthető.

Dolomit, erdő, fű

Itt, a Bakony ezen területén a HM Vergas Zrt. munkálkodik azon, hogy olyan erdőt alakítsanak ki, amely az adott környezetben az ember igényeinek leginkább megfelel. Egyrészt a vízhiányos területeken az élőlények számára folyamatos erőfeszítéseket tesz a probléma megoldására. A vadászható állatok Magyarország megújuló természeti erőforrásainak pótolhatatlan részét képezik. A részvénytársaság a lőtéren olyan vadgazdálkodási tevékenységet folytat, ahol tudatos szakmai munkával, az élőhelyek tervszerű karbantartásával biztosítja a nagyvadállomány trófeaminőségének javítását.

Fotó: Archív