Másfél hónap, tizenkilencezer látogató

„A Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály honlapját azzal a céllal indítottuk el, hogy felkeltsük az érdeklődést a hadisírgondozás nemes ügye iránt, és a hozzátartozók információhoz jussanak hősi halált halt családtagjukról" – olvasható a tavaly december 8-án indult www.hadisir.hu honlap főoldalán. Az elmúlt másfél hónap tapasztalatairól Maruzs Roland őrnagy, osztályvezető-helyettes a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a weboldal óriási népszerűségnek örvend, sok egykori hősi halott hozzátartozója figyelt fel erre az internetes kezdeményezésre, s eddig több mint tizenkilencezer látogatója volt a honlapnak.

„Mindez azt bizonyítja számunkra, hogy még mindig nagyon sokan keresik a második világháborúban elesett vagy eltűnt hozzátartozóikat" – fogalmazott az őrnagy, akitől megtudtuk azt is, hogy a honlapon jelenleg csak a második világháborúban elesettek adatai találhatók meg. Ez a hetvenezer elemet tartalmazó adatbázis nagyrészt a dr. Bús János nyugállományú alezredes és dr. Szabó Péter alezredes által jegyzett Béke poraikra című dokumentum-emlékkönyv első és második kötetének kutatási eredményeire épül, amelyek viszont a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum veszteség-nyilvántartásából származnak.

Persze ennél jóval nagyobb volt a Magyar Királyi Honvédség vesztesége a második világháborúban – hogy pontosan mekkora, azt még a hadtörténészek is csak becsülni tudják, valószínűleg 140-160 ezer körüli volt a harcokban elesett katonák létszáma –, így a katonai hagyományőrző és hadisírgondozó osztály munkatársai is tisztában vannak azzal, hogy a mostani adatbázis csak az első lépés egy teljes és pontos veszteség-nyilvántartás megalkotása felé. Nagyobb bővítésre azonban csak akkor kerülhetne sor, ha minden egyes település anyakönyvi bejegyzéseit átvizsgálnák, ami viszont „óriási munka lenne" – mondta Maruzs őrnagy.

A főtiszttől megtudtuk: természetesen bővíteni tudják a jelenlegi adatbázist akkor is, ha egy hősi halott hozzátartozója dokumentumokkal bizonyítja, hogy rokona a második világháború harcaiban esett el. Erre egyébként már többször is volt példa az elmúlt hetekben.

Az adatbázis létrehozásakor – akinél csak lehetett – a korabeli veszteségkartonok elő- és hátoldalát is digitalizálták. Pillanatnyilag több mint ötvenezer ilyen karton érhető el, tízezer hősi halottnál pedig a posztumusz kapott kitüntetések képeit is odarendelték a személyes adatok mellé – árulta el Maruzs Roland, hozzátéve: a weboldal legújabb szolgáltatása, a „hősök arcképcsarnoka" a közelmúltban indult el.

„A honlap nyitóoldalára már az induláskor feltettünk egy felhívást, hogy akinek van fényképe az első vagy második világháborúban hősi halált halt hozzátartozójáról, az juttassa el hozzánk, s mi megjelenítjük a weboldalon. Eddig több mint háromszáz portréképet sikerült feltöltenünk. Az arcképcsarnokot egyfajta emlékalbumnak szánjuk, amelyhez hasonlóak a két világháború közötti kiadványokban is megjelentek, s bennük a Nagy Háborúban elesett hősi halottakat mutatták be. Mi ezek modern kori változatát szeretnénk megvalósítani, ezzel is erősítve a nemzeti összetartozás érzését; így továbbra is várjuk a fényképeket!" – mondta a főtiszt.

Természetesen lesznek további fejlesztések is a honlapon. A HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály munkatársai azt tervezik, hogy a második világháborús adatbázist kiegészítik a szovjet hadifogolytáborokéval, s a későbbi programok között szerepel az Oroszországtól kapott, 68 ezer főt tartalmazó, a táborokban életüket veszett magyar hadifoglyok megjelenítése is. Ennek a munkának azonban még csak az elején tartanak.

Ugyancsak a hosszú távú tervek közé tartozik, hogy az első világháborús magyar katonai veszteségeket is megjelenítsék a honlapon. Ennek az adatbázisnak a létrehozása során azonban még nehezebb dolguk van, mint a második világháborús hősi halottak esetében, hiszen a magyar veszteség-nyilvántartást az 1950-es években megsemmisítették, így az adatokat a bécsi hadilevéltárból kell megszerezniük. Eddig több mint ötvenezer elesett adatait sikerült regisztrálni és nyilvántartásba venni, ám az első világháborúban is több százezres veszteséget szenvedtünk. Ráadásul a bécsi levéltárban több mint nyolcmillió karton található, amelyek semmilyen formában nincsenek digitalizálva, ugyanakkor a német ábécé szerint, több mint tíz nyilvántartási rendben katalogizálták őket.

„Ezen a területen is óriási munka vár még ránk! Szeretnénk azonban 2014-re, a Nagy Háború kitörésének századik évfordulójára egy viszonylag pontos adatbázissal rendelkezni" – mondta Maruzs őrnagy, majd arról beszélt, hogy a honlappal kapcsolatos következő projekt a „Hadisírok, hősi emlékművek" menüpont feltöltése lesz. A közeljövőben több mint ezer fényképet töltenek fel ide, amelyeken azokat a katonai temetőket és hősi emlékműveket tekinthetik meg az érdeklődők, ahol magyar katonák nyugszanak.

Fotó: Archív