Menedzsel és tervez a „nagykorú” hivatal

Szöveg: Szűcs László | 2008. október 9. 15:40

Terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, instabil régiók, működésképtelen államok, illegális migráció, gazdasági instabilitás, az információs társadalom kihívásai, globális természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások. Ezek azok a fenyegetések, melyek a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának működését szükségessé teszik.

Az ország sziluettje, előtte egy pajzs, a keresztbe fektetett tollal és karddal. Ez az ábrázolás látható a HM Védelmi Hivatalának bronz emlékérméjén. És ez egyben a hivatal filozófiája is – legalábbis dr. Patyi Sándor nyugállományú dandártábornok, főigazgató szerint –, mivel az ország védelme nemzeti ügy, nemcsak a katonák feladata, hanem a civileknek is ki kell venniük belőle a részét.

Éppen ezért a honvédelmi miniszter által alapított és az államtitkár közvetlen felügyelete alatt álló hivatal legfőbb feladata a védelmi igazgatás területének koordinációja. Amikor a főigazgató irodájában beszélgetünk, azonnal felmerül a kérdés: mi is a védelmi igazgatás?

– A közigazgatás részét képező feladat-, és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltó helyzetekre történő felkészülést – segít a fogalom értelmezésében dr. Patyi Sándor.

Az akkori honvédelmi miniszter által 1995-ben alakított védelmi hivatal a jogutódlás lévén már 1990 óta végzi tevékenységét, így idén a szervezet „nagykorú" lett – teszi hozzá a főigazgató, aki elárulja azt is: a hivatalnak kettős rendeltetése van. Egyrészt a kormány feladatrendszeréből adódó védelmi-igazgatási feladatokat végzi, s ezzel összekapcsolja a minisztériumok tevékenységét. Ezek közül is kiemelkedik a honvédelmi felkészítéssel és válságkezeléssel kapcsolatos, valamint a szövetségi kötelezettségekből eredő védelmi tervezési feladatok összessége.

Emellett pedig a honvédelmi miniszter védelmi-igazgatással kapcsolatos feladatkörében is a hivatal jár el. Ezek közül érdemes megemlíteni a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatainak meghatározását, valamint a lakosságnak, az anyagi javaknak, és a közigazgatásnak az ország külső támadás elleni fegyveres védelemre történő felkészítését.

Mindezt a hivatal 38 fős létszámmal látja el, akik közül „mindössze" kilencen hivatásos állományú katonák, a többiek pedig köztisztviselők. A főigazgató szerint, ez is jól példázza azt, hogy a hivatal legfontosabb feladata a civil és a katonai védelmi-igazgatás összekapcsolása.

A HM Védelmi Hivatal feladatrendszere egyébként három nagy területre osztható fel, és ennek megfelelően a szervezet is három igazgatóságra oszlik. Az 1. számú területi igazgatóság – melynek vezetője dr. Keszely László alezredes – fő feladata a honvédelmi felkészítéssel és a válságkezeléssel kapcsolatos jogszabály előkészítés. Ez az igazgatóság véleményezi a jogszabály-tervezeteket, valamint ellátja a hivatal jogalkalmazási és belső igazgatási tevékenységének irányítását. Emellett az 1. számú területi igazgatóság látja el a megyei és fővárosi védelmi bizottságok szakmai felügyeletét, és koordinálja e bizottságok titkárainak szakmai munkáját. A tizenkilenc megyei, illetve a fővárosi védelmi bizottságban a HM Védelmi Hivatal egy-egy munkatársa is dolgozik. Õk azok, akik segítik a bizottsági elnökök munkáját, „cserébe" szinte mindenhol őket nevezték ki a bizottsági titkároknak. Amely Patyi Sándor szerint hatalmas megtiszteltetés, ugyanakkor nagy felelősséggel együtt járó munkakör.

A 2. számú területi igazgatóság – dr. Tokovicz József mérnök ezredes vezetésével – a honvédelmi felkészítés és a válságkezelés honvédelmi-igazgatási műveleteinek operatív felelőse. Emellett pedig a NATO válságreagálási rendszerével összhangban álló nemzeti válságreagálási rendszer kidolgozása is az igazgatóság feladata, akárcsak a honvédelmi katasztrófavédelmi rendszer keretében rá háruló teendők ellátása. A minden évben hagyományos védelmi-biztonsági rendszergyakorlatok megszervezése ugyancsak a 2. számú területi igazgatóság feladata. Idén a CMX ’08 (Crisis Management Exercise) gyakorlat megszervezése volt a fő feladat, s amelyben először államtitkári szintű gyakorlatvezetőség dolgozott, mégpedig a Honvédelmi Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, és a Külügyminisztérium államtitkárai voltak a gyakorlat társigazgatói.

A HM Védelmi Hivatal 3. számú területi igazgatóságának feladata pedig a honvédelmi felkészítéssel és a válságkezeléssel kapcsolatos elvi tervezőmunka végzése. A Kocsis Lajos ezredes vezette igazgatóságon az ország védelmi tervezés, és ezen belül is a polgári veszélyhelyzeti tervezés koncepciójának elkészítése, és kidolgozása zajlik. Emellett pedig a nemzetgazdaság erőforrásainak védelmi célú felkészítését, illetve a befogadó nemzeti támogatás hazai és nemzetközi szintű feladatainak ellátását is az igazgatóság végzi.

– A befogadó nemzeti támogatás az ország, a honvédség és a honvédelemben részt vevő más szervek által, a külföldi fegyveres erőknek nyújtott támogatás, amikor azok Magyarország területén tartózkodnak, vagy éppen áthaladnak. E támogatás lehet egyoldalúan vállalt, illetve nemzetközi szerződésesen alapuló – árulja el dr. Patyi Sándor.

A főigazgatótól megtudjuk azt is, hogy a válságkezelés azért elengedhetetlenül fontos, mert az elmúlt évek ipari és természeti katasztrófái során bebizonyosodott, hogy a Magyar Honvédség nélkül nincsen eredményes katasztrófavédelem. Így volt ez például 2005 augusztusában, amikor a Veszprém és Herend közötti vasúti balesetet csak a tatai harckocsi-zászlóalj technikai eszközeivel sikerült felszámolni. De mindenképpen meg kell említeni, a 2006-os nagy dunai és tiszai árvizeket is, amelyek során a katonák többszörösen bizonyították rátermettségüket és tudásukat, s gyakran csak nekik volt köszönhető, hogy nem történt nagyobb katasztrófa.

Éppen azért a „civil-katonai együttműködés" napjában többször használt fogalom a HM Védelmi Hivatalban. S a főigazgató szerint a két terület közötti összekötő kapocsként funkcionáló Honvédelmi Minisztériumi háttérintézmény az elmúlt években már többször is bebizonyította: jól menedzseli az együttműködést a honvédelmi ágazat, a katasztrófavédelem, a polgári védelem, illetve a civil szféra más elemei között.