Mindig is szeretett a pampákon lenni az év katonája
Szöveg: Szűcs László | 2007. november 8. 9:15“A jók között a legjobbak”, mondták róluk, amikor a haderő történetében első alkalommal, október közepén átvették a honvédelmi miniszter által alapított, Év Katonája kitüntető cím emlékplakettjét. Idén tizennyolcan kapták meg a kitüntetést, köztük Orosz László Sándor zászlós.
A harminchét éves zászlós, a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred hadműveleti főnökségének beosztott tiszthelyettese tizenöt éve szolgál a Magyar Honvédség kötelékében. Annak idején, a sorkatonai szolgálat helyett vonult be a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolára, hogy légvédelmi-rakéta és tüzér szakon, tiszthelyettesnek tanuljon. (Ezen a szakon abban az időben még a főiskolán folyt a tiszthelyettesek képzése is.)
1992-ben avatták őrmesterré, első beosztását Győrött kapta, a 14. Rába légvédelmi rakétaezred harmadik ütegénél, mint KUB-indítóállvány parancsnok.
– Azóta is ugyanabban a helyőrségben szolgálok, csak a beosztásom és az alakulatom neve változott meg többször is az évek alatt – árulta el Orosz zászlós, hozzátéve: előnye és hátránya is van annak, hogy jelenleg nem technika-közeli, hanem íróasztali beosztása van. Mivel mindig is a „pampát", azaz a gyakorlóteret tartotta a katona elsődleges tartózkodási helyének, ez nagyon hiányzik neki mostani beosztásában is, ezért örömmel vesz minden olyan tevékenységet, mellyel kiszabadulhat az íróasztal mögül. Ugyanakkor „hadművészként" a végrehajtó alegységek munkáját tervezi és szervezi, ez pedig egy másik fajta kihívás, melyet az elmúlt években ugyancsak megszeretett.
Természetesen nemcsak katonai pályájára, hanem civil szakmák megszerzésére is gondot fordított Orosz zászlós az elmúlt másfél évtizedben. 1998 és 2002 között elvégezte a győri római katolikus hittudományi főiskola katolikus hittanári szakát. A diploma kézhezvételét követően pedig teljesen váratlanul úgy alakult, hogy polgári képesítését a laktanyán belül is kamatoztathatja. Győrben ugyanis néhány éve nincsen katolikus tábori lelkész, így gyakran neki kell a Magyar Honvédség tábori lelkészi szolgálatai által szervezett programokat népszerűsítenie, lebonyolításukban közreműködnie. Sőt, többször segédkezett a hagyományos Lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklat megszervezésében is.
A fiatal tiszthelyettes természeten büszke arra, hogy az első évben megkapta az Év Katonája kitüntető címet. Szíve szerint viselné is azt a kitűzőt, amelyet a plakettel együtt nyújtottak át számára. Ez azonban zománcozott fémjelvény, így gyakorlóra nem praktikus kitűzni. Éppen ezért a díj székesfehérvári átadását követő fogadáson vele együtt több díjazott katonatársa is felvetette: érdemes lenne a jelvény hímzett változatát elkészíteni, melyet a hadi-gyakorló egyenruhára is fel lehetne varrni.
Orosz zászlós egyébként ezekben a napokban egy szinten tartó angol nyelvtanfolyamon vesz részt. Mert, mint elmondta: egy tiszthelyettes számára rendkívül fontos az idegen nyelv ismerete. Neki középfokú angol nyelvvizsgája van.
A tiszthelyettes munkája mellett egyébként „nagycsaládjára" a legbüszkébb. Elmondta, hogy három leánya, valamint a kisfiukat szíve alatt hordozó felesége által biztosított boldog családi háttér nélkül a katonai pálya mindennapi kihívásainak is nagyon nehéz lenne megfelelni. Felesége Veronika mentőorvosként egy hasonlóan nehéz kihívásokkal teli hivatást választott magának. A hatéves Anna, a négy és féléves Kata és a három esztendős Ágika már nagyon várják kisöccsük. László Botond érkezését, így a Karácsonyt megelőző adventi várakozás is kettős örömet jelent a család számára, hiszen gyermekük várhatóan még az ünnepek előtt megszületik.
