Narancsos sárgarépakrém-leves és rendhagyó osztályfőnöki óra

– Hatos, hatos, itt az egyes! Kapunyitás! Kapunyitás! – hallatszik a laktanyai biztonsági őrség parancsnokának kezében lévő rádióból délelőtt tíz órakor. Amint a hatalmas, zöld vaskapu kitárul, több mint kétszázan indulnak el a kaszárnya belseje felé.
A murvás alakuló tér szélén már teljes a készenlét. Az egyik oldalon információs, toborzó, nyugdíjpénztáros és könyvárús sátrak, míg ezekkel szemben a kiállított technikai eszközök. A korán érkezők azonnal „megrohamozzák" a BTR csapatszállítókat, a T-72-es harckocsit, a D-20-as ágyútarackot, valamint a Konkursz páncéltörő rakétával felszerelt páncélozott harcjárművet. Valami miatt most is – hasonlóan az elmúlt évekhez – a tank a legnépszerűbb a gyerekek körében. Van úgy, hogy egyszerre tucatnyian próbálnak bejutni a belsejébe…

Aztán hirtelen, fülsüketítő szirénázással két rendőrautó porzik végig az alakulótéren (néhány csöppség fel is sír az anyuci kezében), egy piros Opelt üldöznek. Utóbbiból álarccal eltakart férfi, géppisztollyal lő az egyenruhások négykerekűjére. Az üldözött autó hirtelen lefékez, s a járműből két álarcos – egy nőt cipelve magukkal – egy közeli épületbe rejtőzik. A rendőrkocsikból fekete „kommandósruhába" öltözött rendőrök pattanak ki, s azonnal az épület felé indulnak. A rossz fiúknak esélyük sincsen a Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság beavatkozó alosztályának emberei ellen. Hamarosan mindketten „holtan" terülnek el a földön, a túsz pedig kiszabadul.

A nézők tapsa szinte még el sem halkul, amikor egy „vijjogó" tűzoltóató érkezik az alakulótér sarkán lévő, összetört személykocsihoz. A tatabányai lánglovagok rövid időn belül kiszabadítják a kocsiban rekedt súlyos sérültet, majd azt is bemutatják, hogy miként lehet gyorsan és szakszerűen eloltani egy lángoló autót.

Közben a laktanyától néhány kilométerre, az alakulat gyakorlóterén kezdetét veszi az élő hadtörténelem óra. A korhű egyenruhába öltözött és eredeti, de átalakított fegyvereket használó hagyományőrzők egy, 1944. márciusában, a német és a szovjet hadsereg között lezajlott véres csatát elevenítenek fel.

Az ütközetet követően Huszti András dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka érdeklődésünkre elmondja: egyre nagyobb siker az alakulat névadójának születésnapja alkalmából megrendezett laktanyai nyílt nap. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy egyre többen kíváncsiak az alakulatra, és az itt szolgáló katonákra. A parancsnok szerint a délelőtti programból leginkább a dinamukus bemutatók nyerték el a közönség tetszését.

Telefonhívás szakítja félbe beszélgetésünket, kiderül: Szekeres Imre hamarosan megérkezik Tatára. Eközben a laktanyában már teljes a készenlét, katonai tiszteletadással fogadják a honvédelmi minisztert, aki ezt követően kötetlen beszélgetésre invitálja a sajtó munkatársait.

– Fontos számunkra ez a rendezvény, hiszen a Magyar Honvédség idén százhatvan éves. Emellett a Magyar Légieró hetven, a magyar tisztképzés kétszáz, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum pedig fennállásának kilencvenedik évfordulóját ünnepli az idén. És ezeket az évfordulókat úgy szeretnénk méltó módon megünnepelni, hogy egész napos nyílt laktanyai napokkal várjuk azon városok állampolgárait, ahol nagyobb katonai alakulatok vannak – mondja Szekeres Imre, majd arról beszél, hogy a lövészdandár elmúlt években végzett kiemelkedő munkája elismeréseként választották a rendezvénysorozat első állomásának Tatát.

Szekeres Imre elmondja azt is, hogy a közelmúltban került a kezébe egy közvélemény-kutatás, amely az emberek életében fontos szerepet játszó állami szervezetek megítélését tartalmazta. Ezen felmérés szerint a Magyar Honvédség a dobogós harmadik helyen végzett a katasztrófavédelem és a posta után, ugyanakkor megelőzte a vasutat. E felmérés eredménye a honvédelmi miniszter szerint már csak azért is érdekes, mert a hadsereg korábban a lista tizenharmadik helyén állt.

A miniszter programja rendhagyó osztályfőnöki órával folytatódik. Miközben az alakulat gyakorlóterén a dandárzenekar mutatja be látványos gyepshow-ját, valamint a közeljövőben külszolgálatra induló magyar EUFOR kontingens tömegoszlatási bemutatója zajlik, közel száz középiskolás diák kötetlen beszélgetést folytat Szekeres Imrével. Szó esik a fociról, helyőrségekről, a laktanyákról, és a katonanőkről is. Ez utóbbival kapcsolatban a miniszter megjegyzi: ma már közel húsz százalék a gyengébbik nem aránya a Magyar Honvédségben. A fiatalok kérdeznek is. Arra kíváncsiak, hogy miként lehet bekerülni szerződéses katonána, illetve kell-e tartanunk attól, hogy valamelyik szomszéd ország megtámad minket. Szekeres Imre minden kérdésre részletekbe menően válaszol. Elmondja például, hogy ma Magyarország szerencsére olyan helyzetben van, hogy nem reális egy külső támadás veszélye, hiszen szinte valamennyi szomszédunk tagja a NATO-nak vagy az EU-nak, Szerbia és Ukrajna pedig aláírta a békepartnerséget.

Huszti András dandártábornok ezt követően felajánlja: tegyen egy kört a miniszter a laktanyában. Persze nem szokványos módon – autóval, vagy gyalog –, hanem egy BTR–80/A típusú harcjármű „fedélzetén". A laktanyai bejárás így alig tíz percig tart, mégis maradandó élményt jelent.

Közben futótűzként terjed a hír: megérkezett a két díszvendég, vagyis Kapócs Zsóka és Kovács Lázár. Az egykori szépségkirálynő a hangjával, a mesterszakács pedig főztjével igyekszik az este folyamán megbabonázni a tatai katonákat. Szekeres Imre ugyanis,a laktanyai nyílt nap méltó befejezéseként, díszvacsorára hívta meg az alakulat katonáit, melyet – az alakulat szakácsaival közösen – a televízióból ismert Kovács Lázár főzött meg.

Az esti menü egyébként háromfogásos. A hatvan kilogramm narancsból és harminc kiló sárgarépából készített, mentás habgaluskával tálalt narancsos sárgarépakrém-levest különleges főétel követi. Mégpedig erdei gombával, fenyőmaggal, parmezán sajttal és bazsalikommal töltött, baconnel göngyölt londoni sertésszűz krokettel, párolt bébirépával, ceruzababbal, illetve tárkonyos pecsenyelével. A desszert pedig egy „köntösbe" bújtatott mákos-almás-túrós kalocsai rétes fehérrumos vaníliamártással.

Még a felszolgálás előtt Szekeres Imre kér szót. Ismételten hangsúlyozza: a Magyar Honvédséget tevékenységét széleskörű társadalmi egyetértés övezi. Mint mondja, ritka, hogy valamiben az öt párt egyetértsen, de a hadsereg működése ilyen.
Aztán megérkezik az első fogás és a veszprémi Légierő Zenekar is rázendít. A közismert számok szövegét pedig Kapócs Zsóka énekli. Rég volt ilyen hangulatos vacsora a tatai laktanyában…

További képek:

Fotó: Galovtsik Gábor