Sírjaik hol domborulnak?

veszteségei áttételesen minden magyar családot érintenek. A németek, a lengyelek és az oroszok mellett a magyar nép szenvedte el a legnagyobb emberveszteséget. Összesen ötvenkét országban van magyar hadisír. Hősi halottak és hadifogságban elhunytak egyaránt. A végső cél, hogy ők is és a hozzátartozók is megnyugvást találjanak. Azt is kevesen tudják, hogy a hadiárvák és a hadiözvegyek ellátását minden országban szigorú törvények szabályozzák, amelyek meghatározzák a jogosultságot. Az érintett személyek rendszeres pénzbeli juttatásban részesülnek, illetve különböző előnyöket élveznek. Hazánk az egyetlen olyan ország Európában, ahol rögtön a második világháború után eltörölték a második világháborús hadiözvegyek és hadiárvák jogait. Pedig ezeket a jogokat még Németországban is megtartották. Ez azért furcsa, mert Magyarország rengeteg halottat veszített mind a két háborúban. Az sincs a köztudatban, hogy első világháborús veszteségünk hatszázezer fő. E tények nyomán született meg az a döntés, amely szerint ez a szervezet megalakult; a tárca felső vezetése ezért vonta gyakorlatilag minisztériumi hatáskörbe a hadisír-gondozást. Ez a tevékenység így emelkedik arra a szintre, amelyik más országokéval egyenrangúvá teszi a magyar hadisírgondozó tevékenységet – mondja a Magyar Honvédnak adott interjúban dr. Töll László alezredes.

Az interjút teljes egészében a Magyar Honvéd magazin november 26-án megjelenő számában olvashatják.