Súlyos, de nem romlik a helyzet Afganisztánban

„Úgy vélem, hogy a helyzet Afganisztánban súlyos, de azt nem mondom, hogy romlik. Ezt a múlt nyáron mondtam, és azt hiszem, pontos voltam. Ma már máshogy látom a dolgokat. Azt nem mondhatom, hogy a helyzet megfordult, de úgy vélem, hogy 2009-ben fontos sikereket értünk el, és kitűztük a jelzőkarókat, s 2010-ben újabb sikerek lesznek" – jelentette ki.

A találkozón Robert Gates amerikai védelmi miniszter azt fogja kérni a szövetségesektől, hogy küldjenek további, akár 4 ezer főnyi kiképzőt az afgán hadsereg és rendőrség fölkészítésére arra, hogy átvegyék a biztonsági feladatokat a külföldi katonáktól. A cél az, hogy az afgán biztonsági erők létszáma 2011-ben elérje a 300 ezer főt.

A háború befejezéséhez vezető új stratégia politikai eszköztárában szerepel a tálib lázadók egy részének megnyerése. Ezzel kapcsolatban Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a szövetség internetes oldalán arról adott tájékoztatást, hogy egy új, 140 millió dolláros „bizalmi alapot" szánnak arra, hogy alternatívát nyújtsanak a felkelőknek. Rasmussen elismerte: felmerült emiatt a kérdés, hogy meg akarják-e vesztegetni a tálibokat. Szerinte azonban sok egyszerű felkelő nem ideológiai vagy vallási okból harcol, hanem a megélhetésért. „Az ajánlat nekik szól, esélyt ad számukra egy új élethez" – vélte. A NATO 2004-ben úgy becsülte, hogy már csak mintegy 400 tálib maradt Afganisztánban. Számukat jelenleg 25-30 ezerre teszik.

Isztambulban nem hivatalos amerikai forrásokból elhangzott, hogy a növekvő igény miatt a Pentagon esetleg megosztaná a szövetségesekkel az aknák elhárítására kifejlesztett technológiát és eszközöket. Ez jelenleg szigorúan titkos. Az utakon elrejtett aknák okozzák a legtöbb veszteséget a nemzetközi erőknek, amelyek növelését viszont Washington elvárja. Az amerikai katonaságot már jórészt felfegyverezték aknáknak ellenálló (MRAP) harcjárművekkel a járőrözéshez.

A kétnapos értekezlet kötetlen jellegű, magyar részről Szekeres Imre honvédelmi miniszter vesz részt rajta.