Támogatta a honvédelmi bizottság az új jelölteket

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény értelmében az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a HM Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, s alkalmasságáról véleményt nyilvánít – tájékoztatta a bizottság tagjait dr. Kocsis Máté elnök, miután megnyitotta a HRB június 4-i ülését.

Benkő Tibor altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnök-jelöltje elmondta: büszke arra, hogy eddigi katonai pályafutásának jelentős részét csapatoknál teljesítette. A katonák között eltöltött évek sok mindenre megtanították, egyebek mellett arra is, hogy a katonákat tisztelni kell. De azzal is tisztában van, hogy a katonák csak akkor tisztelik a parancsnokot, ha az következetes, példamutató és emberséges.

A Magyar Honvédségnél jelenleg szolgáló katonák zöme jól felkészült, bárhol, bármilyen körülmények között alkalmas feladatának ellátására. Számíthat rájuk a parancsnoki állomány és az ország lakossága is – hangsúlyozta Benkő tábornok, majd arról beszélt, hogy tisztában van a Magyar Honvédség helyzetével és jól tudja, hogy mi vár rá. Ezek tudatában vállalja mindazt, amire esküje kötelezi.

– A törvényben meghatározott feladatokra való képességeket ki kell alakítani és szinten kell tartani, ami megnyugtatja a lakosságot – mondta a vezérkarfőnök-jelölt, hozzátéve: a lakosságnak tudnia kell, hogy számíthat a katonákra – csakúgy, mint a mostani árvízhelyzet során, amikor is 1200 katona dolgozik a gátakon, és több százan állnak készenlétben a laktanyákban.

Benkő altábornagy aláhúzta: kiemelt feladatként kívánja kezelni a békefenntartó missziókban szolgálatot teljesítő katonák biztonságának növelését, valamint azt is, hogy segítsék az itthon maradt hozzátartozókat. Ugyancsak prioritásként szeretne foglalkozni a katonák pályaképének és pályamodelljének kialakításával, mégpedig azért, hogy az állomány érezze, létbiztonságban van. Ráadásul – tette hozzá a tábornok – erre rá kell építeni az oktatást, a képzést és a továbbképzést, hogy a katonák minden tekintetben megfeleljenek a kor kihívásainak.

„Meg kell valósítani a honvédelem kérdésének össztársadalmi jellegét, hiszen ez minden magyar állampolgár kötelessége" – fogalmazott Benkő Tibor, majd kitért arra is, hogy szeretné, ha a katonák éreznék a róluk való gondoskodást, a velük való törődést és azt, hogy parancsnokaik számítanak munkájukra és szolgálatukra. De mindez csak példamutató munkával, szakértelemmel és hozzáértéssel érhető el – szögezte le a HM Honvéd Vezérkar főnök-jelöltje.

– A Magyar Honvédség előtt mindezek mellett még számtalan feladat van, amelyről ugyancsak lehetne jelenteni. De úgy gondolom, hogy az elmondottak alapján önök el tudják dönteni, hogy alkalmasnak találnak-e a vezérkari főnöki beosztás ellátására – zárta bemutatkozását Benkő altábornagy.

A honvédelmi és rendészeti bizottság szocialista alelnöke, Iváncsik Imre hozzászólásában hangsúlyozta: olyan tábornok lett a vezérkarfőnök-jelölt, akitől remélhetik, hogy példamutató munkát végez majd kinevezése esetén. „Tudna-e olyan területet megnevezni, ahol radikális változtatást tart szükségesnek?" – kérdezte az alelnök, illetve arra is kíváncsi volt, hogy a tábornok a kialakult haderőszerkezettel kapcsolatban kíván-e változtatásokat eszközölni, illetve, hogy milyen eszközök állnak majd a rendelkezésére a korrupció visszaszorítása érdekében.

Válaszában Benkő tábornok kiemelte: a Magyar Honvédségnél egy kialakított elgondolás soha nem lehet állandó, hiszen a mindenkori elvárásoknak megfelelően módosítani kell a szerkezetet. Mindezek mellett a legfontosabb feladat az országvédelmi képesség erősítése, mégpedig úgy, hogy az mindenki számára megfelelő legyen. Szintén radikális változásokat kell megtenni a kiképzés terén, amely még jelenleg is a háromszor hat hónapos rendszer alapján működik. Ez a rend azonban nem felel meg a gyakorlati alkalmazásoknak.

– Úgy gondolom, hogy a jelenlegi hadrendben nem látok olyan gondot, amit át kellene alakítani, ugyanakkor a Honvéd Vezérkar jelenlegi formájában nem a kellő módon tudja feladatait ellátni. Éppen ezért a honvédelmi miniszter úr támogatásával olyan vezérkart szeretnék kialakítani, amelyik felelősséggel el tudja látni azokat a feladatokat, amelyeket a törvény számára meghatároz – mondta a jelölt.

A korrupció visszaszorításával kapcsolatos kérdésre válaszolva kiemelte: a Magyar Honvédség a társadalomból építkezik, így a társadalomban megtalálható problémák a katonák világában is megjelenhetnek. Ugyanakkor minden vezető személyes, példamutató viselkedésével tehet a korrupció visszaszorítása érdekében.

A jobbikos Endrésik Zsolt katonák felszerelésével kapcsolatos kérdésére reagálva Benkő Tibor altábornagy elmondta: a Magyar Honvédségnél létezik egy „Lövész 2020" elnevezésű projekt, amelyik meghatározza, hogy milyen felszereléssel, fegyverzettel kell ellátni a katonát, illetve mire kell felkészülnie.

Dr. Dorosz Dávid, a Lehet Más a Politika képviselője a fegyvernemi tisztek hiányára hívta fel a figyelmet, amellyel kapcsolatban a vezérkari főnök-jelölt hangsúlyozta: az elmúlt években végrehajtott átalakítások eredményeként a Magyar Honvédségtől sok szakember leszerelt. Ezt jól mutatja az is, hogy a katonák átlagéletkora mindössze 33 év. Az átalakításnak az lett a következménye, hogy a honvédség elvesztette azt a középréteget, amelyik átadhatnál szakmai tapasztalatait a fiataloknak.

A kérdéseket követően a honvédelmi és rendészeti bizottság 13 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta Benkő Tibor altábornagynak a HM Honvéd Vezérkar főnökévé történő kinevezését.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint a honvédelmi bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói tisztségeire jelölteket, alkalmasságukról állást foglal – tájékoztatta a bizottságot Kocsi Máté elnök a második napirendi pont előtt, amely a Katonai Felderítő Hivatal főigazgató-jelöltjének meghallgatása volt.

Tóth András mérnök vezérőrnagy, aki mindeddig a KFH főigazgató-helyettese volt, elmondta: a hivatal jól működő szervezet, amely a rá háruló feladatokat eddig is eredményesen végrehajtotta. Éppen ezért a közeljövőben nincsen szükség radikális változásra, persze ez nem jelenti azt, hogy nincsen olyan terület, amelyen nem lehetne javítani az eredményességet.

– A legfontosabb, hogy a műveleti területeken az adatszerző, valamint az elemző-értékelő munkát hatékonyabbá tegyük. A személyi állományunk képes erre a feladatra – tájékoztatott Tóth tábornok, aki elmondta azt is, hogy a hivatal munkatársai pillanatnyilag is jelen vannak Afganisztánban és a Nyugat-Balkánon is.

„Ahhoz, hogy a kihelyezett erők felderítő támogatása során eredményesebbek tudjunk lenni, szükség van arra, hogy a jelenleginél szorosabb kapcsolatot építsünk ki a HM Honvéd Vezérkarral. Első lépésként az együttműködési megállapodást szükséges kiegészíteni az aktuális elemekkel" – fogalmazott a főigazgató-jelölt, aki szerint, mivel a KFH hadászati hírszerző szervezet, a jelenleginél interaktívabb kapcsolatot kell ápolni a felhasználókkal. Erre kiegészítő anyagi forrásra nincsen szükség, a meglévő erőforrások átcsoportosításával ez a feladat minden további nélkül megvalósítható.

A KFH vezetői állományával kapcsolatban Tóth tábornok elmondta: a vezetés dinamikusabbá tétele érdekében nem kell jelentős személyi változásokra számítani. A nyugállományba készülő kollégák helyére az utánpótlás biztosított. Sajnos nem ennyire jó a helyzet a fiatal, beosztott hírszerző tisztek tekintetében, szükség lenne az utánpótlásra.

A bemutatkozás után szót kérő Iváncsik Imre véleménye szerint „vérbeli profit hallottunk, elgondolt vezetői koncepció hangzott el." A bizottság alelnöke feltett egy kérdést is: a korrupció milyen mértékben érinti a hivatalt, és vannak-e eszközök a visszaszorítására? Válaszában Tóth tábornok leszögezte, a korrupció direkt jelenlétét nem tapasztalták a KFH-nál.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 13 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett támogatta Tóth András mérnök vezérőrnagy főigazgatóvá történő kinevezését.

Ugyancsak meghallgatta a bizottság Domján László dandártábornokot, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-jelöltjét, aki elmondta 14 éves kora óta szolgálja a honvédséget, hiszen pályafutását katonai kollégistaként kezdte. A KBH jövőjéről szólva kifejtette: az első és legfontosabb, hogy a hivatal életének és mindenkori tevékenységének idomulnia kell a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség rendszerébe. A legfontosabb stratégiai célja – tette hozzá a tábornok – a törvényesség biztosítása.

Az állomány tekintetében a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzetbiztonsági képzésre – hangsúlyozta Domján tábornok, majd arról beszélt, hogy olyan hivatalt kíván vezetni, amely képes a mai kor kihívásaira megfelelően reagálni.

A bemutatkozást követően Iváncsik Imre kiemelte: mivel a tábornok „cégen kívülről" érkezik, kíváncsi arra, milyen ismeretekkel rendelkezik a katonai biztonsági hivatalról.

Válaszában Domján László leszögezte: nincsenek konkrét szakmai tapasztalatai, ugyanakkor eddigi munkája során mindenhol találkozott a helyszínen dolgozó biztonsági tisztekkel. Egy vezető azonban akkor is jó vezető lehet, ha a háta mögött szakmai tapasztalattal rendelkező törzs van, és neki csak menedzselnie kell a munkát. A főigazgató-jelölt bejelentette azt is, hogy munkáját helyettesként Horváth József nyugállományú dandártábornok segíti majd, aki kellő szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Borkai Zsolt, a Fidesz képviselője hozzászólásában hangsúlyozta: nem aggódik amiatt, hogy a tábornok eddig nem dolgozott a Katonai Biztonsági Hivatalban. Véleménye szerint olyan vezetője lesz a hivatalnak, aki az elmúlt időszak botrányai után képes lesz a szervezet jó hírnevét visszaszerezni.

Domján László dandártábornok a honvédelmi és rendészeti bizottság 12 igen szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodással támogatta.

Fotó: Szűcs László