Támogatta Hende Csaba kinevezését a nemzetbiztonsági bizottság

A Képviselői Irodaházban, május 25-én tartotta meg első ülését az Országgyűlés Nemzetbizottsági Bizottsága. A megjelenteket Dr. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke köszöntötte, majd bejelentette, hogy Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök tájékoztatta az Országgyűlés elnökét a miniszteri tisztségre javasolt személyekről, ezért a mai bizottsági ülés első napirendi pontja a kijelölt honvédelmi miniszter kinevezés előtti meghallgatása.

Dr. Hende Csaba elmondta: a honvédelmi miniszternek a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos feladatait az 1995. évi CXXV. törvény paragrafusai tartalmazzák. A miniszter két nemzetbiztonsági szolgálatot felügyel, a Katonai Felderítő Hivatalt és a Katonai Biztonsági Hivatalt. E nemzetbiztonsági szolgálatok feladatairól ugyancsak a törvény szakaszai rendelkeznek. Ennek megfelelően a honvédelmi miniszter feladata mindazon jogszabályok és kormányzati döntések előkészítése, amelyek az alája rendelt szolgálatok működését érintik. Például irányító jogkörében feladatot határoz meg és utasítást is adhat a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Félévente írásban köteles meghatározni a főigazgatók feladatait.

A kijelölt honvédelmi miniszter hozzátette: mindezek mellett rendelkezik bizonyos felügyeleti, jóváhagyási jogkörökkel is, ilyen például a szolgálatok szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása. Személyügyi feladatai a főigazgatók felmentésével és kinevezésével kapcsolatban vannak, ő tesz indítványt a miniszterelnök felé. Mindezek mellett a költségvetéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatban is számos jogköre van.

– A törvény szabja meg a feladatot, a hatáskört és a felelősséget. Én készen állok arra, hogy ennek a felelősségnek megfeleljek és kötelezettségeimet teljesítsem – jelentette ki Hende Csaba.

A rövid tájékoztató után Demeter Ervin, a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes alelnöke azt kérdezte a miniszterjelölttől, hogy eddigi pályafutása során milyen kapcsolatban állt a Magyar Honvédséggel és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal. Válaszában Hende Csaba kifejtette, hogy 1991-ben, az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos felkérésére került a minisztériumba, ahol egy évig parlamenti titkárként, majd újabb egy évig jogi- és igazgatási főosztályvezetőként tevékenykedett. Ezt követően kabinettitkárként, vagyis a minisztérium kabinetfőnökeként dolgozott. A miniszterjelölt hozzátette: ez időszak alatt született meg az 1993. évi Honvédelmi Törvény, amelynek mind kidolgozásában, mind hatpárti egyeztetésében, mind pedig parlamenti elfogadtatásában szerepe volt. Ezt a törvényt azóta is példátlan egyetértéssel, több mint 99 százalékos többséggel fogadták el, ami azért is figyelemreméltó, mert egy nagy ágazati kódexet néhány hónappal az 1994-es választási kampány előtt sikerült ilyen módon keresztülvinni – tette hozzá Hende Csaba.

– A Honvédelmi Minisztérium egyik vezető tisztségviselőjeként az akkori katonai titkosszolgálatok működésével, szoros napi munkakapcsolatban voltam. Megismerhettem a működésüket és a személyi állományt is – fogalmazott Hende Csaba, majd arról beszélt, hogy 1998-ban az Orbán-kormány igazságügyi minisztériumának politikai államtitkáraként heti rendszerességgel találkozott nemcsak a katonai, hanem a polgári titkosszolgálatok főigazgatóival és helyetteseikkel is. Az előző parlamenti ciklus második felében pedig, egyéni országgyűlési képviselőként tagja volt a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.

Az ország 2002-es NATO vállalása szerint a GDP 1,81 százalékára kell növelnünk a honvédelmi kiadásokat, és ennek a felénél tartunk most. Hogyan tudunk eleget tenni ennek a kötelezettségvállalásnak? – tette fel a kérdést Mile Lajos, a Lehet Más a Politika képviselője.

Válaszában Hende Csaba kiemelte: a 2002-es NATO csúcson bejelentett vállalás sajnos nem teljesült, sem akkor, sem pedig azóta. Erre mintegy kényszerű válaszként 2009-ben, a Nemzeti Katonai Stratégiáról szóló kormánydöntésben ezt a vállalást 1,3 százalékban mérsékelték. Az előző kormány ezt egyeztette a szövetségesekkel. Sajnos azonban az elmúlt két esztendő költségvetési megszorításainak egyik fő vesztese a honvédelmi tárca volt, és ennek köszönhetően a ténylegesen, honvédelemre fordított költségvetési összeg az eredeti 2002-es vállalás fele – hangzott el.

– Költségvetési ügyekben most még felelősséggel nyilatkozni nem tudok, mert nem történt még meg az ország állapotának felmérése. Nem tudtuk még átvilágítani a költségvetést és nem tudjuk, hogy milyen belső tartalékok vannak, milyen kötöttségek, kényszerpályák határozzák meg a tevékenységünket. A lehetőségek függvényében mindent el fogok követni annak érdekében, hogy az ország valódi szükségleteinek megfelelő mértékű ráfordítás váljon lehetségessé – mondta a kijelölt honvédelmi miniszter.

Ezt követően a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, az MSZP-s Molnár Zsolt tett fel további kérdéseket Hende Csabának. Elsőként arra volt kíváncsi, hogy milyen elvárásokat fogalmaz meg a külföldi missziókkal és a katonai titkosszolgálatokkal kapcsolatosan, és ezekről az elvárásokról kívánja-e tájékoztatni a bizottságot. Tervez-e változást a katonai titkosszolgálattoknál? – szólt a következő kérdés. Molnár Zsolt afelől is érdeklődött, milyen együttműködésre törekszik majd az új tárcavezető a katonai és a polgári szolgálatok területén a külügyminiszterrel. „Milyen események után értékelné miniszteri szerepét sikeresnek, illetve lát-e lehetőséget arra, hogy a honvédelmi kiadások és azon belül is a katonai titkosszolgálatokra fordítható költségvetési lehetőségek jobban domináljanak?", tette még fel további kérdéseit a bizottság elnöke.

Válaszában Hende Csaba aláhúzta: a missziókban való szerepvállalás a Magyar Honvédség egyik rendkívül fontos területe, a titkosszolgálatok vezetői számára félévente adott írásos feladatszabásban ki fog térni ezekre a kérdésekre is.

– A szolgálatok feladata a missziókban elsősorban az ott szolgáló katonák személyes biztonságának fokozása – mondta Hende Csaba, hozzátéve: tervezi, hogy az afganisztáni kontingenst minél hamarabb meglátogatja, s a biztonságuk felől alaposabban fog tájékozódni, hiszen vannak nyugtalanító hírek a térségből. Természetesen mindezekről az intézkedésekről és eljárásokról, kérés szerint, vagy a rendszeres, törvényben előírt rendszeres tájékoztatás keretében a bizottságot informálni fogja – tette hozzá a miniszterjelölt.

A bizottsági elnök második kérdésére válaszolva Hende Csaba elmondta: jelenleg nem tervez semmiféle szervezeti változást a katonai titkosszolgálatoknál. A harmadik kérdésre felelve pedig kifejtette: a törvényeknek és a jogszabályoknak megfelelően, a katonai és a polgári titkosszolgálatok együtt fognak működni.

– Úgy látom, hogy a Magyar Honvédség sok tekintetben utat tévesztett. A célokat az alkotmány tartalmazza, s ezeknek megvan a törvényi felsorolása is. Nagyon úgy tűnik, hogy ezekre a feladatokra a Magyar Honvédség ma csak korlátozottan képes és alkalmas. Elsősorban az Alkotmányban rögzített országvédelmi feladatok vonatkozásában mutatkoznak súlyos hiányok – fogalmazott Hende Csaba, aki szerint ezen kívül mély morális válság is megrázta a Magyar Honvédséget és a Honvédelmi Minisztériumot. Emiatt akkor tekintheti majd magát sikeres miniszternek, ha ezt a válságot fel tudja számolni, a közbizalmat nemcsak helyreállítani, hanem fokozni is képes lesz a Magyar Honvédség iránt – vagyis ha a magyar nemzet újra, fenntartások nélkül büszke lesz a katonáira. Sikerként könyveli el azt is, ha egy újratervezés során közelebb jutnak a valódi célokhoz, amelyet az alkotmány és a honvédelemről szóló törvény feladatként megszab a Magyar Honvédség számára.

A Nemzeti Katonai Stratégiából és abban foglalt elkötelezettségből adódóan az következik, hogy a következő években GDP-arányosan nőnie kell a honvédelmi költségvetésnek. Így nyilván több juthat a katonai titkosszolgálatok büdzséjébe is – adta meg a választ az utolsó kérdésre is Hende Csaba.

Tervezi-e a Magyar Honvédség jelenlegi keretein kívül bármilyen szervezeti egység, fegyveres alakulat létrehozását? – tette fel utolsó kérdését Molnár Zsolt. Erre válaszolva a miniszterjelölt hangsúlyozta: a Magyar Honvédség keretein kívül fegyveres alakulat, szervezet nem állítható fel. Ezt a törvény és az alkotmány tiltja, így ilyen gondolat fel sem vetődhet.

– Az egy másik kérdés, hogy a Magyar Honvédség olyan haderő, amely tartalékerővel pillanatnyilag nem rendelkezik – mondta Hende Csaba, hangsúlyozva: létezik ugyan önkéntes tartalékos rendszer, de mindössze 15 fő van a nyilvántartásban. Ezt ismerte fel nagyon helyesen az előző ciklus országgyűlése és kormánya, amikor 4000 fős, önkéntes tartalékos kontingens felállítását határozta el, amelyet – a jelenlegi tervezés szerint – 2012 és 2020 között töltenék fel. A miniszterjelölt úgy vélte: ezt a folyamatot fel kell majd gyorsítani, hiszen a Magyar Honvédségnek számtalan olyan szakmai feladata van, amelyek csak időlegesen merülnek fel. Emiatt teljesen logikus, hogy az önkéntes tartalékos erők keretében lebiztosított tartalékosokkal töltsük be ezeket a beosztásokat, akkor és annyi időre, amikor ez a szükséglet felmerül – fogalmazott Hende Csaba.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 7 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszterré való kinevezését. A leendő tárcavezetőt a hét folyamán a honvédelmi bizottságban is meghallgatják.

Fotó: Galovtsik Gábor