Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Térképek több dimenzióban

Szöveg: Szűcs László |  2008. január 24. 13:36

Egyesek azt mondják, hogy a térképek megalkotása volt olyan fontos fejezete az emberi civilizáció fejlődésének, mint a tűz használatba vétele. Térkép nélkül ugyanis nagyon nehéz lenne az élet. A katonák számára pedig különösen az, hiszen minden ország hadseregében – akár békében, akár háborúban – kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a színesen nyomott papírlapocskáknak…

A térkép – a ma használatos definíció szerint – a Föld, vagy más égitest felszínének, a felszínre vonatkoztatott természetes és mesterséges tárgyaknak és jelenségeknek meghatározott matematikai szabályok vagy mértani törvények szerint síkba vetített, méretarányosan kisebbített, általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott ábrázolása. S ezen ábrázolás katonák számára meghatározó fontosságát Tóth Ágoston honvéd ezredes, hadmérnök, a modern, mai katonai térképészet úttörője fogalmazta meg a legjobban. „A terep, melyen a katona az ellenség elé megy, melyen megütközik, melyen talán védőleg visszavonulni kényszerítve van a legnagyobb fontossággal bír. A katonának ezen tényezőt úgy kell ismernie, mint a sok játékosnak ostábláját, melyen húzásait teljesíti. De ezen bonyolódott szabálytalannak tetsző tért nem lehet egyszeri látásból emlékezetbe tartani, annál kevésbé, mert sok rész a szemnek elfödve van; képre van tehát szükségünk, mely a földfelületet az elfödött részekkel elejbünk helyezi és mindazt kipótolja, a mit szabad szemmel nem láthatunk. Ily képek a tér föld-képek, melyek mathematikakai elvek szerint rajzolva, a földfelület tárgyait vízszintes lapra fektetve ábrázolják." – írta 1869-ben.

Történelem – dióhéjban

Hazánk mindig is kiemelt figyelmet fordított a katonai térképészetre. Az önálló, magyar katonai térképész szervezet, már a monarchia felbomlása után, 1919-ben megalakult. A rendszerváltás utáni Magyar Honvédségnél, 1996-ig, a vezérkar közvetlen alárendeltségébe tartozó térképész szolgálatfőnökség végezte a csapatok térképekkel való ellátásának irányítását. A térképek készítését, valamint az egyéb térképészeti munkálatokat pedig a térképészeti intézet folytatta. Aztán 1996-ban az Országgyűlés elfogadta a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt, amely a honvédelmi miniszter feladataként határozta meg az addig „katonai topográfiai térképekként" ismert 1:25 000, az 1:50 000, az 1:100 000 és az 1:200 000 méretarányú térképek, mint állami topográfiai térképek elkészítését és az ezekkel kapcsolatos hatósági feladatokat.

Az állami térképészeti feladatok végrehajtására jött létre az MH Tóth Ágoston Térképészeti Intézet és az MH Térképész

Szolgálatfőnökség összevonásával az MH Térképészeti Hivatal, amely egészen 2000-ig, a Magyar Honvédség egyetlen katonai térképészeti szervezete volt. Az új évezred első évében azonban a nem kifejezetten katonai feladatok végzésének a hadseregből történő kivonást célzó átalakítással a katonai térképészeti feladatok termelői és szolgáltatói részét az akkor létrejövő HM Térképészeti Kht-ba vonták össze, vagyis 2000. december 22-e óta a közhasznú társaság végzi a térképkészítéshez kapcsolódó geodéziai, légi-fényképezési, kartográfiai és nyomdai, egyszóval a termelői tevékenységet.
A megalakítás óta a kor követelményeihez igazodva a térképkészítés valamennyi fázisában áttértek a legkorszerűbb számítógéppel támogatott, digitális technológiára, így nem csak a megszokott formában, papírra nyomtatva szolgáltatják a szükséges térképeket, hanem a számítógépes alkalmazásokhoz szükséges digitális változatok is a felhasználók, első sorban a Magyar Honvédség rendelkezésére állnak.

A kht-val egy időben megalakult MH Térképész Szolgálat pedig a hatósági feladatokat, illetve a katonai térképészeti feladatok tervezését, szakfelügyeletét és a Magyar Honvédség alakulatainak térképellátásával kapcsolatos, irányítói teendőket vitte tovább. A történelmi hűséghez hozzá tartozik, hogy a térképész szolgálat 2007. január 1-jén megszűnt, feladatait az MH Geoiformációs Szolgálat (MH GEOSZ) vette át.

A legfontosabb feladatok

A HM Térképészeti Kht és az MH GEOSZ egy objektumban, a Szilágyi Erzsébet fasoron található, a magyar katonai térképészetnek 1920 óta otthont adó egykori laktanyában működik. A szomszédság már csak azért is célszerű, mert a két szervezet között szoros szakmai és munkakapcsolat van – tudom meg Buga László mérnök ezredestől, a közhasznú társaság ügyvezető igazgatójától. Minden évben a szolgálat határozza meg, hogy az adott esztendőben – a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek és csapatainak igényei szerint – milyen feladatokat kell végrehajtania a kht-nek; azaz mennyi és milyen típusú térképet, digitális adatbázist kell elkészíteniük és sokszorosítaniuk. Természetesen ezekhez a munkákhoz az anyagi forrásokat a honvédelmi tárca a saját költségvetéséből biztosítja.

– Vannak állandó projektek – mondja Buga ezredes. A térképészeti kht. felelős például az úgynevezett Nyitott Égbolt feladatok légi-fényképészeti és térképészeti támogatásáért. A Nyitott Égbolt Szerződés – melyet az Országgyűlés 1993. áprilisában ratifikált – szerint a társaság légifényképész alosztályának munkatársai végzik a szakmai munkát. Illetve ha a szerződésben részt vevő más országok készítenek légi felvételeket Magyarországon, akkor ezeket a képeket a kht. laboratóriumában kell előhívniuk.
A társaság másik kiemelt feladata a Gripen vadászrepülőgépek üzemeltetésének térképészeti támogatása. Buga László szerint mindez azt jelenti, hogy a fedélzeti rendszerekben, a szimulátorban, illetve a földi feladattervező rendszerben alkalmazott digitális térképészeti adatbázisokat még 2004-ben el kellett készíteniük, azóta pedig ezeket az adatkészleteket folyamatosan aktualizálják.

A cég feladatai közül kiemelkedik még a Magyar Honvédség teljes térkép-átalakítási programja – árulja el Buga ezredes,

hozzátéve: a projekt első fázisát már 2003. december 31-én sikerült lezárniuk. Ekkorra valósult meg hazánk minimális térképészeti kompatibilitása a NATO felé. Vagyis a régi térképek részleges helyesbítésével elkészült Magyarországról a – szövetségi előírásoknak megfelelő formában és vonatkozási rendszerben – 319 szelvényből álló, 1: 50 000 méretarányú térképsorozat. S ez a térképmű váltotta fel a Magyar Honvédségben addig rendszeresített, még a Varsói Szerződés tartalmi és formai követelményeinek megfelelő összes térképet. Ez, az úgynevezett „térkép-rendszerváltás" 2004. július 1-jén következett be, s a modern kori magyar hadsereg egyik legnagyobb reformjaként tartják számon.

„Ez még csak a kezdet…"

Persze „ez még csak a kezdet" – szögezi le a térképészeti kht ügyvezető igazgatója, hiszen a minimum program négy évvel ezelőtti befejezésével indultak meg az igazán a térkép rendszer teljes átalakításának munkálatai. Ugyanis a kiadott, az idő rövidsége miatt csak részlegesen helyesbített 1:50 000 méretarányú térképek használata csak átmeneti időszakra, „szükség megoldásként" volt tervezve, vagyis a teljesen új 1:25 000, az 1:100 000, az 1:200 000 és az 1:250 000 léptékű térképek elkészültéig.
A NATO-szabványok szerinti teljes átalakítás alapja az 1:25 000 méretarányú, digitális, vektoros topográfiai adatbázis, az úgynevezett „VTopo" létrehozása. Ehhez, a korábban a korábban rendelkezésre álló 1:25 000 léptékű térképek teljes frissítésére van szükség, amelyet a rendelkezésre álló legújabb légi-, és műholdas fényképek, valamint a területről és a tereptárgyakról aprólékos munkával összegyűjtött, összes fellelhető információ alapján alkotnak meg. Ilyen méretarányban Magyarországot közel 1200 térképszelvény fedi le, ezek közül 2008 év végén mindösszesen alig száz fog elkészülni. A távolról sem optimális végrehajtási ütem a rendelkezésre álló szűkös anyagi forrásoknak és nem az elégtelen kapacitásoknak köszönhető.

Egyébként a jelenleg rendszerben lévő 1:50 000 méretarányú „alaptérkép" digitális adatbázisában is „van folyamosan frissíteni való" – mondja Buga ezredes, hiszen a NATO szabvány szerinti térképek elkészítésének alapja az 1985–1990 között felmért térképmű volt. S mindezen csak a legszükségesebb felújításokat, vagyis az útvonalhálózat, a települések és még néhány fontosabb tereptárgy módosulásait, illetve a települések névváltozásait vezették át a szövetség előírásai szerint készített térképeken. A vízrajz és a növényzet vonatkozásában csak a jelentős változások rögzítése történt meg. Mind emellett a folyamatos változásvezetésről is gondoskodni kell, mert ez a térképészeti adatbázis az alapja a digitális adatok iránti egyéb igények kielégítésének.

„Gigaprojekt" – magyar részvétellel

A hazai térképkészítési feladatok mellett a nemzetközi munkából is kiveszik részüket a magyar katona-térképészek. Az úgynevezett Többnemzeti Térképészeti Együttműködési Program (MGCP) keretében, 27 ország katonai térképész szolgálatával együttműködve nagyfelbontású, digitális térképészeti adatbázist hoznak létre a Föld felszínének úgynevezett „forró pontjainak" területére. Mégpedig a nemzeti és nemzetközi igényeknek megfelelő, a terrorizmus elleni harc, a béketeremtő és békefenntartó műveletek, valamint más jellegű, de globális feladatok támogatása érdekében. Buga László ezredes szerint az Amerikai Egyesült Államok katonai térképész szolgálatának vezetésével zajló MGCP-ben való részvétel legnagyobb előnye, hogy segítségével a Magyar Honvédség a nemzetközi szerepvállalásához, illetve az expedíciós tevékenységhez szükséges térképészeti-térinformatikai adatokhoz fog hozzáférni.

Addig is, amíg ez a helyzet előáll, egyéb források felhasználásával a magyar katonák missziós tevékenységének

támogatására elkészítették (és azóta már az Afganisztánban szolgáló magyar kontingenshez is eljuttatták) Baghlan tartomány 1:50 000 méretarányú térképét – normál, „papíros", valamint dombornyomott változatban is.
Utóbbi, a terület domborzati viszonyait plasztikusan bemutató háromdimenziós térkép a HM Térképészeti Kht különleges terméke, Magyarországon más, térképészettel foglalkozó cég nem készít hasonlót. Pedig az úgynevezett dombortérképek nemcsak dekorációs célra kiválóak. Hiszen az ilyen típusú művek a magassági viszonyokat is pontosan visszaadják, s emiatt például katonai kiképzési feladatokra is jól használhatók. Ilyen céllal készültek például a Veszprém közelében található, „nullaponti", illetve más gyakorlótér három dimenziós modelljei a kht-nél. A leginkább terepasztalhoz hasonlító termék egyedi, így kereskedelmi forgalomba nem került. Ugyanakkor más területek „domborított" térképeit bárki megvásárolhatja a társaság ügyfélszolgálatán természetesen az állami térképekkel és a cég más kiadványaival együtt.

Fotók: Galovtsik Gábor