Természetvédelem a térség legnagyobb katonai területén

Mi a lényege a LIFE+ programnak, mikor és milyen szándékkal indították?

Az indíttatást az adta, hogy a Magyar Honvédség tulajdonát képező lőtér jelenleg Közép-Európa legnagyobb összefüggő katonai területe, melynek gondozása az MH VERGA Zrt. feladata. A lőtér üzemeltetésének története több mint egy évszázadra nyúlik vissza: hosszú ideje a nyilvánosságtól elzárt terület, aminek természetesen megvannak a hátrányai, de az előnyei is. Legfőbb előnye az, hogy a viszonylagos zártság miatt csökkent az értékes élőhelyek pusztulása, ezért számos veszélyeztetett faj talált itt menedéket. Amíg a mezőgazdasági művelésbe bevont területeken eltűntek, vagy nagyon megfogyatkoztak a védett állatok és növények, itt ezek viszonylag érintetlenül megmaradtak. Ezt a helyzetet szerettük volna tudatosan továbbfejleszteni, és ehhez adott jó alapot, hogy az 1990-es évektől jelentősen csökkent a lőtér használata, ami lehetővé tette a területen a tudatosabb környezetvédelmi gazdálkodást. Motiváló tényező volt az is, hogy a nyugati gyakorlatokban a lőterek gondozása és értékeik megőrzése már évtizedekre nyúlik vissza és az adott ország környezet védelmének fontos feladata. Ezek az indítékok voltak azok, melyeket figyelembe véve az erdőgazdaság vezetése a HM Infrastrukturális Ügynökséggel közösen elhatározta, hogy megpróbál ezekhez a feladatokhoz európai forrásokat bevonni és 2007-ben kidolgoztuk és benyújtottuk a Kiemelt fontosságú élőhelyek és fajok helyreállítása és megőrzése a Kelet-Bakony térségben" elnevezésű pályázatunkat. A pályázatot az Európai Bizottság 2008. október 27-én nyertesnek nyilvánította. A pályázat megvalósítására a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynöksége és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, az Aquaprofit Zrt., valamint a HM VERGA Zrt. konzorciumot hozott létre. A projekt összköltsége 2,2 millió euró, ebből Brüsszel a LIFE+ (természet és biodiverzitás) program keretében 1,6 millió eurót biztosít.

Mit vállaltak Önök a programon belül és ezek jelenleg hol tartanak?

Ha röviden szeretném megfogalmazni, akkor mi az Európai Unió ökológiai hálózata, a Natura 2000 továbbfejlesztését próbáljuk megvalósítani azzal, hogy végigvisszük ezt a természetvédelmi beruházást. Részleteiben ez azt jelenti, hogy több olyan terület van, ahol a programon belül az erdőgazdaság feladatokat vállalt és az elmúlt év tavaszán meg is kezdte ezek megvalósítását.

Konkrétan melyek ezek a területek?

Az első feladatunk a leromlott síksági pannon füves puszták helyreállítása a cserjések eltávolításával. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a terület zártsága miatt a cserjés részek elburjánoztak. Főként a kökény, az egybibés galagonya, valamint a gyepű rózsa az, ami jelentős területeket foglalt el. Ez egy hozzávetőleg 600 hektár területet jelent. Itt az a feladat, hogy ezeket a cserjéket el kell távolítani. Ehhez a munkához egy traktort vásároltunk a hozzátartozó szárzúzó készülékkel. A terep cserjétől történő megtisztítása után várható, hogy megjelennek az itt honos rövidhajtású fűfajok. A cserjék újbóli megjelenését intenzív birka legeltetéssel kívánjuk visszaszorítani. Így ez a terület alkalmassá válik arra, hogy az apró állatok, ürgék, pockok elszaporodjanak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai a rekonstrukciót követően több száz ürge betelepítését tervezik és ezzel párhuzamosan több kerecsensólyom fészkelőhely kerül kialakításra, ezzel itt a lőtéren a Magyarországon honos védett madarat szeretnénk elszaporítani. A második feladatsor a lőtér területén található illegális szemétlerakók, elhanyagolt utak, bányák és elhagyott katonai létesítmények rekultivációja. Aki járt már ezen a területen, nagyon sok olyan katonai létesítménnyel találkozhatott, amit valamikor a szovjetek építettek és használtak, de mára már használaton kívül vannak. De voltak olyan idők, amikor a területen „szabadrablás" folyt, és egyes gazdasági szervezetek illegális murvabányát nyitottak. Ezek közül a napjainkig két murvabánya rekultivációja már megtörtént, a többit a jövőben kívánjuk visszaállítani. A volt szovjet bunkerek közül hetet szeretnénk átalakítani úgy, hogy az a denevérek számára vonzó legyen és át tudjanak ezekben telelni, illetve biztosított legyen a szaporodásuk. A többi ilyen létesítmény lebontásra kerül és ezeknek a törmelékeit a kijelölt gyűjtőhelyekre szállítjuk. A következő lépésben a gyakorlótér és a kiemelt élőhelyek közötti tűzvédelmi szakaszt – a tűzpásztákat – építjük ki. Ezekkel a lövészetekkor keletkező tűz terjedését kívánjuk megakadályozni. A tűzpászták 10 méter széles sávban védik a tölgyeseket és ezeknek a szakaszoknak minden esetben növénymentesnek kell lenniük. Összesen 4500 méternyi tűzpászta került kiépítésre. A tűzpászta napjainkra már teljes hosszában elkészült és évente 2-3 alkalommal kell ezt karbantartani. A következő beruházás egy tűzvédelemhez használatos vízgyűjtő medence megépítése, ami mára már elkészült és funkcionál.

Hol került kialakításra a tározó és hogyan történik a vízzel való feltöltése?

A tározót olyan helyre terveztük, ahová a csapadék vizek a környék dombjairól természetes módon jutnak le. A természet adta a megoldást és a térség vízgyűjtő medencéjében alakítottuk ki a tározót. Nagy szerencsénk volt az elmúlt téli és tavaszi időszakban az időjárással, mert bőven volt csapadék, a tározó jelenleg tele van, és nagyon jól tartja a vizet. Így ez a nyári tüzek megfékezésénél már használható. A lőtéri tüzek megfékezéséhez a pályázati pénzből vettünk két utánfutóra szerelt mobil tűzoltó berendezést, amit a nullponton fogunk elhelyezni. A víztározó természetvédelmi feladatokat is ellát, mert a stabil helyzete és ebből eredő vízmegtartó képessége miatt nagyban segítheti a hüllők és a vízi madarak tóban történő megtelepedését. Ehhez kapcsolódik a következő feladat, a tűzvédelmi úthálózat kiépítése és rendbetétele. A tűzoltó járművek gyors beavatkozásához nélkülözhetetlen az, hogy az utak közlekedésre alkalmasak legyenek. Különösen fontos a tűzveszélyes helyek és a víztározó közötti útszakasz jó állapotának a fenntartása. A tervek szerint 34,5 kilométer úthálózatot kell felújítani, ennek fele már elkészült, a többit ebben az évben fogjuk rendbe tenni. A felújításban és a folyamatos karbantartásban nagy segítségünkre van az a dózer, amit szintén a pályázati pénzből vásároltunk. A következő feladat egy kicsit hosszabb távú gondolkodást igényel. Vállaltuk, hogy az itt honos pannon mohos-tölgyes erdők kiterjedését megnöveljük. Ez azt jelenti, hogy csökkentjük a fekete fenyvesek területét, ezeket a részeket bekerítjük és a fákat kivágjuk. A fekete fenyő nem ennek a vidéknek a növénye, kényszerből lett ide betelepítve. A kivágott részeket próbáljuk betelepíteni mohos tölggyel úgy, hogy az ültető fészkekben makkokat raktunk el, most már várjuk az eredményt. A fokozott vadveszély miatt elkerülhetetlenül szükségessé vált a telepített területek bekerítése. Összesen 35,5 hektárt szeretnénk így átalakítani, de látható, hogy ez a munka évtizedeket fog igénybe venni. Ehhez kapcsolódik az „invazív" fás szárú fajok, szintén nem ezen a tájon honos növények – ezüstfa, bálványfa – visszaszorításának terve, ezek a feladatok mintegy 20 hektárt érintenek. A beavatkozást követően ezeket gyepterületté alakítjuk vissza. Az utolsó, de a beruházáshoz kapcsolódó fontos feladat a kommunikáció fejlesztése a lakossággal és a turistákkal. Sorompók, tájékoztató és figyelmeztető táblák elhelyezésével kívánjuk megvédeni a természetet a jogtalan behatolóktól és segíteni a katonai feladatok biztonságos végrehajtását. A területen tíz sorompó került felállításra és több helyre ki vannak téve a LIFE+ programra és a NATURA 2000 természetvédelmi területre felhívó táblák, de a kommunikációt segíti a Vár-völgyi tanösvény is.

Hol található ez a tanösvény és milyen céllal építették meg?

A tanösvény Várpalota város kedvelt útvonalán, a két történelmi várat érintő Vár-völgyben került kialakításra. A völgy a Palotai-Bakonyra jellemző szurdok rendszerből áll. Az útvonal alkalmas a tájegységre jellemző növény és állatvilág, valamint a geológiai sajátosságok bemutatására. A Vár-völgy és környéke több mint száz éve része a katonai lőtérnek, ezért tartottuk fontosnak a katonai jelenlét történetének és jelenének a bemutatását.
A katonai tanösvény célja ezért kettős: egyrészt a civil lakosságnak, ezen belül az iskolásoknak a terület katonai lőtér funkciójának a bemutatása, másrészt az itt túrázókkal a természeti környezet, a védett értékek és az erdőgazdálkodás megismertetése. A kiépített állomásokon információs tablókon mutatjuk be a Bakonynak ezt a részét.
A tanösvény hossza az Újlaki vártól – ami Várpalota központjában található – a tizenharmadik állomásig 6,4 kilométer. Az állomások közötti átlagos távolság 650 méter. Van lehetőség egy hosszabb túraútvonal választására is, ami Fajdas-tetőn át vezet és 11 kilométer hosszú.

Mikor lesz kész a tanösvény?

Tulajdonképpen már készen vagyunk vele, az elmúlt héten ezt a környéken lévő alakulatok környezetvédelmi tisztjeinek be is mutattuk. Az első szervezett rendezvény május 29-én lesz, amikor az új tanösvényre egy természet járó egyesület túrát szervez, ezzel szeretnénk minél több résztvevőt idecsalogatni.

Mikorra kell véglegesen elkészülni a LIFE+ feladatokkal?

2013 a pályázatban meghatározott befejezési dátum és erre az időpontra a lőtér teljesen meg fog újulni.

Kapcsolódó cikk:
Környezetvédelmi projekt a nullponton