„Tíz éve halt meg egy igaz ember”

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. március 4. 17:42

Halálának tizedik évfordulóján, vitéz Both Béla dandártábornok emléke előtt hajtottak fejet Szombathelyen, a Jáki úti temetőben. A március 4-én megtartott megemlékezésen dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke beszédében emelte ki Both Béla kiváló emberi és katonai tulajdonságait, majd koszorút helyezett el az egykori Ludovikás tiszt sírjánál. Az eseményen részt vett többek között dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség helynöke, illetve a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület több képviselője is.

A recski és sopronkőhidai tábort is megjárt nyugalmazott dandártábornokot a hazaszeretet és a közösségért végzett munka mellett háborús hősként is tisztelik. Az általa létrehozott Szombathelyi Hősi Emlékmű Alapítvány kezdeményezte Szombathelyen a Március 15-e téri emlékmű felállítását. Életútja elismeréseként 1996-ban Vas Megyéért díjat és Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem kitüntetést kapott.

Mint azt beszédében dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke hangsúlyozta: pályakezdő főhadnagyként az ő életében is komoly igazodási pontot jelentett „Béla bácsi".

„Tíz évvel ezelőtt meghalt egy igaz ember, aki életének minden nehézsége között honvéd tiszt maradt és csakis a szolgálatnak szentelte életét" – fogalmazott a kabinetfőnök. Márpedig Both Béla élete bővelkedett nehézségekben. Az 1921. december 18-án, a Sopron megyei Keresztény községben született honvéd tiszt, elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte, majd pedig Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián szerzett katonai ismereteket.

1944. augusztus 20-án maga vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó avatta tisztté. Azonnal hadműveleti területre vezényelték a 19-es honvéd gyalogezredhez, Erdélybe. A földeáki és a Duna-Tisza közötti frontharcokban vett részt, ahol megsebesült. Felgyógyulása után újra bevetették a Bécs környéki harcokba. Az 1945. május 9-i kapituláció után háromnyelvű nyílt paranccsal tartott hazafelé. Útja Bécsben a Reisbrücke hídon vezetett át. Itt az orosz őrök a hídra még felengedték, de a másik végén menlevelét eltépték és Sopronkőhidára szállították. Onnan Foksányba, majd a Krasznogorszki táborba került.

1948. július közepén hazaengedték, majd Budapesten augusztus 8-án a Katonapolitikai Osztály letartóztatta. Öt és fél hónapig volt előzetes letartóztatásban az Andrássy út 60. sz. alatti ÁVH börtönben, a Margit körúti katonai börtönben és a Vilma királyné úti orosz fennhatóság alatti börtönben. 1950-ben Recskre szállították.

1953. novemberében került hadbíróság elé, ahol visszamenőleg elítélték, a kiszabott büntetést letöltöttnek vették és azonnal szabadlábra helyezték. A rendszerváltást követően megszervezte a Honvéd Hagyományőrző Egyesületet és a Recski Szövetség Nyugat-Dunántúli szervezetét. Háborús érdemeiért vitézzé avatták. Rehabilitálására 1991-ben került sor, majd 1992. március negyedikén ezredessé léptették elő.

Mint ahogyan dr. Szarka Gábor elmondta: rehabilitálása után sorstársaiért emelte fel szavát, több mint négyezer-ötszáz embernek intézte el a rehabilitációt. Rendszeres bajtársi-baráti kapcsolatot tartott fenn a Savaria laktanya katonáival. A köztársasági elnök 1999. március 5-én dandártábornokká nevezte ki. Küzdelmes életútja végül 2001. március 9-én ért véget.

„Honvédtisztnek lenni annyit tesz, mint szolgálni. Both Béla szolgálatai minden túlzás nélkül állíthatom, hogy nagyon hasznosak voltak az ország, a nemzet számára. Emlékeznünk kell rá. Nem neki van erre szüksége, hanem nekünk. Amíg emlékezünk rá, addig itt lesz velünk és segíteni fog bennünket. Segíteni fog, hogy olyan honvédséget építsünk fel, amely minden tekintetben alkalmas hivatása betöltésére" – zárta megemlékezését a kabinetfőnök.

Both Béla emlékét a Szombathely Katonatörténete kiállítás (ahol egyenruhája is látható) mellett a Vas Megyei Közgyűlés által alapított Vitéz Both Béla díj őrzi, melyet minden évben a katonai hagyományok ápolása terén végzett társadalmi tevékenységéért ítélnek oda.