Tíz éves a vezénylő zászlósi rendszer

1999 júniusában, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megrendezett „Altiszt 2000" című konferencián hangzott el először: a Magyar Honvédségben szükség lenne a vezetői filozófia megváltoztatására, s egy, a NATO által is alkalmazott, alapvetően angolszász típusú vezetési rendszer bevezetésre, amelynek része a vezénylő zászlósok rendszere is.

A kezdetektől napjainkig

Az új, vezénylő zászlósi rendszer kialakítása e konferencia előtt nem sokkal kezdődött meg, eleinte csak a koncepció szintjén. Később megfogalmazódtak a vezénylő zászlósok feladatai, mára pedig már egy viszonylag jól működő rendszerként funkcionál a Magyar Honvédségben.

Az első vezénylő zászlósokat (szakasz tiszthelyetteseket) 2000 őszén nevezték ki a légierő alakulatainál. Vagyis az átalakuló Magyar Honvédségben a légierő fegyvernem állította fel először a tiszthelyettesi támogató csatornát. A szárazföldi haderőnem pedig 2002-ben fejezte be a teljes rendszer kialakítását. A Magyar Honvédség vezénylő zászlósát 2003-ban nevezték ki, ezzel befejeződött a rendszer harcászati szinttől, stratégiai szintig történő felállítása is. Az MH vezénylő zászlósi beosztást egyébként a mai napig Bogdán Tibor törzszászlós látja el. Az első vezénylő zászlósi konferenciát egy évvel később, 2004-ben rendezték meg, azóta minden esztendőben tartanak hasonló összejöveteleket.

A vezénylő zászlósi rendszer bevezetése, a vezetési rend és magának a vezetés fogalmának a felülvizsgálatát vetette fel. Ugyanis ma a tiszthelyettesek nem csak egyszerű végrehajtói a katonai szervezetnek, hanem eddig széles körben nem követelt egyéb, vezetői feladatoknak is meg kell felelniük. Hiszen a parancsnoki állományra a szervezetek élén már nem csak a katonai szakmai feladatok hárulnak. Mint egyszemélyi felelősök, nem tudnak minden ezzel kapcsolatos feladatnak teljes mértékben megfelelni, ha nincsen mögöttük egy hatékony parancsnokság, melyre vezetői tevékenységük érdekében támaszkodhatnak.

A rendszer bevezetését megelőzte egy, „A katonai vezetés 2003" elnevezésű konferencia, amelyek során a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői és parancsnoki állományának sikerült tisztáznia, hogy mit is jelent a vezetés a csapat szinteken, és milyen feladatokat ró a parancsnokokra, ha a tiszthelyettes is végez vezetői tevékenységet.

Ezek után meg kellett határozni azokat a szinteket és szervezeti elemeket, ahol szükségessé vált a vezénylő zászlósi beosztások létrehozása. Majd e folyamatot követte a szolgálati szabályzat, a szervezeti és működési szabályzatok, valamint az állománytáblák átdolgozása, amelyekkel sikerült legalizálni a beosztásokat.

A vezénylő zászlósi rendszer az elmúlt években már kiforrottan működik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek különféle gyermekbetegségei, de ezeket a hiányosságokat a rendszerben dolgozó szakemberek igyekeznek minél előbb megszüntetni. Mára már sikerült eljutni odáig, hogy a rendszer része lett a mindennapi gondolkodásnak és a katonai struktúrának. A parancsnoki állomány konkrét elvárásokat fogalmaz meg irányukba és elvárja vezetői tevékenységük szakszerű támogatását. A beosztások az adott katonai szervezetek, alegységek rangidős beosztásai is, alternatívát kínálnak a szakmai előrelépésre azokon belül.

A vezénylő zászlósok feladatai

Ahhoz, hogy megértsük a vezénylő zászlósi beosztás lényegét, meg kell határoznunk a legfontosabb feladatait. A Magyar Honvédség 2006. óta érvényben lévő szolgálati szabályzata már egyértelműen meghatározza, hogy milyen tevékenységi köre van egy vezénylő zászlósnak. A 27-es pont szerint a „ a parancsnok vezetői tevékenységének segítése, a zászlósi, tiszthelyettesi, tisztesi és rendfokozat nélküli állomány végrehajtói tevékenységének hatékonyabb megszervezése és felügyelete érdekében a parancsnok közvetlen alárendeltségében a csapatoknál és egyéb katonai szervezeteknél vezénylő zászlós teljesít szolgálatot. A vezénylő zászlós szolgálati elöljárója az adott katonai szervezet zászlós, tiszthelyettes, tisztes és rendfokozat nélküli katona állományának."

A szabályzat 28. pontja pedig így rendelkezik: „minden szintű vezénylő zászlós az adott katonai szervezetnél felelős a parancsnok vezetési tevékenységének támogatásáért, a katonai rend, szervezettség és az egészséges katonai szellem kialakításáért és fenntartásáért, a zászlósi és tiszthelyettesi állomány pályán tartásának eredményességéért, a szolgálati alárendeltségébe tartozó katonák felkészültségéért, a tiszthelyettesi támogató lánc működtetéséért és az elöljáróktól kapott feladatok végrehajtásáért."

Természetesen a szolgálati szabályzat nemcsak a vezénylő zászlósi beosztás általános meghatározását tartalmazza, hanem tételesen felsorolja a dandár-ezred, a zászlóalj-osztály, a század-üteg vezénylő zászlósok és a szakasz tiszthelyettesek feladatait is. Sajnos az egység szint feletti vezénylő zászlósok teendőire már nem tér ki a szabályzat, éppen ezért az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósainak feladatát a szervezeti és működési szabályzatot definiálják. Ezeken a szinteken a vezénylő zászlósok már az ÖHP parancsnok és a HM Honvéd Vezérkar főnökének tiszthelyettesi tanácsadójaként szolgálnak. Legfőképp a tiszthelyettesek, és a legénységi állományúak képzése, kiképzése, előmenetele, fizetése, élet-, és munkakörülményei, a morál és fegyelmi helyzet területén.

Tiszthelyettes Támogató Csatorna

A Magyar Honvédségnél szolgáló szakasz tiszthelyettesekből és vezénylő zászlósokból áll az úgynevezett Tiszthelyettesi Támogató Csatorna, amelynek működtetése az MH Vezénylő Zászlós feladata. E csatorna egyfajta informális kapcsolatrendszer az úgynevezett parancsnoki csatorna mellett. Alapvető célja, hogy pontosítsa az érintett állomány részére a kiadott utasításokat, visszajelzést nyújtson a parancsnok részére azok végrehajtásáról, annak akadályozó tényezőiről.

A Tiszthelyettesi Támogató Csatorna több funkcióval is rendelkezik. Egyrészről információt áramoltat a szervezeten belül minden irányba. Ennek haszna a feladatokra való jobb felkészülés, felkészítés és a döntéshozatalok alaposabb előkészítése. Így a megfelelő létszámú, kellően kiképzett, magas morállal rendelkező, jó felszerelésű állománnyal lehet a feladatokat időben végrehajtani. Másik fontos feladata pedig az alakulatok közötti információ megosztás, annak áramoltatása.

A vezénylő zászlós mint vezető

A vezénylő zászlósi rendszer tíz évvel ezelőtti létrehozásakor a legnagyobb változás az volt a korábbi filozófiához képest, hogy az új beosztást betöltő tiszthelyettesnek vezetőknek is kellett lenniük. Márpedig egy vezetői munka során meg kell határozni a célt, és az irányt, emellett pedig motiválni, adott esetben pedig mentorálni is kell a beosztott állományt. Éppen ezért szakasz tiszthelyettesi és vezénylő zászlósi beosztásokban csak olyanok kerülhetnek, akik, a főiskolai és az előírt tanfolyami végzettség mellett, rendelkeznek vezetői attitűdökkel, illetve képesek elviselni a rájuk nehezedő felelősséget.

Vezénylő zászlósi jelzések

A szakasz tiszthelyettesi beosztás főtörzsőrmesteri rendfokozattal párosul, míg a vezénylő zászlósok zászlós, törzszászlós és főtörzszászlós rendfokozatokat viselnek. Azonban van néhány jelzés, amely megkülönbözteti őket a többi tiszthelyettestől. Az egyik a zubbonyon és az egyenruha kabátján viselendő sípzsinór, a másik pedig a jelvény, amelyet a bal zsebre gombolva kell hordaniuk. A vezénylő zászlósi jelzések összefoglaló táblázatát itt láthatják:

Fotó: Archív