„Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes!”

Szöveg: Szűcs László | 2009. május 29. 1:06

Egy délutánra a katonazenéé volt a főszerep Szentesen. A Tisza parti városban ugyanis regionális katonazenekari és toborzófesztivált tartottak május 28-án. A város főterén megrendezett programra több százan voltak kíváncsiak, ami nem csoda: a helyi közösség jól ismeri a katonákat.

Még az időjárás is megkegyelmezett Szentesnek csütörtökön délután. Sokáig ugyanis úgy nézett ki, hogy a hetek óta várt, ám pont erre a napra nem kívánt eső miatt nem lehet megrendezni a regionális katonazenekari és toborzó fesztivált a Tisza parti városban. De aztán a kezdésre elvonultak az esőfelhők, sőt még a nap is kisütött, így az érdeklődők kellemes időben hallgathatták végig a négy katonazenekar előadását.

A program délután három órakor a Hegedűs László Helyőrségi Klub dísztermében kezdődött. Nyers József mérnök ezredes, a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Zászlóalj parancsnoka itt nyitotta meg a „60 éves a NATO, Magyarország 10 éve a NATO tagja" című vándorkiállítást.

– A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai által összeállított anyag egyfajta tükör, a békepartnerségtől a minapi eseményekig a Magyar Honvédség sikereit mutatja be harminchárom tablón és vitrinben. Ezenkívül az Észak-atlanti Szövetség hat évtizedes történelme is visszaköszön a fotókról. Például, az alapító politikusok arcképei, a fejlett haditechnika, amely után az egykori Varsói Szerződés tagállamaként mi is kutattunk. A nemzetközi hadgyakorlatok, amelyek nélkül nem lenne ma béketeremtés. A katonatisztek, akik nélkül nem lennének sikeresek a béketeremtések – mondta a kiállítást megnyitó beszédében Nyers ezredes.

Ezzel a tárlattal egy időben nyílt meg az egykori Megyeháza épületében a Fricsay Richárd Katonazenei Hagyományőrző Egyesület kiállítása, amely a magyar katonazene történetét dolgozza fel. A szervezők a tablók mellett különféle katonazenei eszközöket is bemutattak.

Eközben a Városháza előtti Kossuth téren már hangoltak a katonazenészek. Bár az eredeti tervben szereplő, a város négy helyszínén megrendezendő koncertet az eső elmosta, a főtéri programot szerencsére nem kellett megváltoztatni. Délután fél négykor a Petőfi Sándor Általános Iskola 7/b osztályos tanulóinak táncbemutatójára, majd ezt követően hastáncos lányok látványos produkciójára, valamint a Deák Ferenc Általános Iskola mazsorett csoportjának bemutatójára tapsolhatott az eddigre már szép számmal összegyűlt közönség. A tér túlsó szegletében pedig ekkor már „maximális fordulatszámon" üzemelt a szegedi toborzóiroda toborzó sátra, illetve az érdeklődők megtekinthették a szentesi alakulat kiállított haditechnikai eszközeit. Mint egy hagyományos, szentesi laktanyai nyíltnapon, a legnagyobb sikere ezúttal is a lánctalpas kétéltű „monstrumnak", a PTSZ-nek volt.

Hasonlóan nagy sikert aratott az MH Támogató Dandár díszzászlóaljába tartozó alegység fegyveres szakalaki bemutatója

. A repülő fegyvereket elkapó, s különféle alaki fogásokat bemutató díszelgő katonák produkciója vastapsot aratott.

Öt óra előtt néhány perccel vonultak be a térre a regionális katonazenekari fesztivál résztvevői, a hódmezővásárhelyi, a szolnoki, a debreceni és a budapesti katonazenekarok. Felhangzott a hagyományos fanfár, majd a Magyar Huszár és Hagyományőrző Szövetség hagyományőrző katonái ünnepi ágyúlövéssel köszöntötték a fesztivált. A rendezvényt ünnepélyes keretek között dr. Füredi Károly, a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára nyitotta meg.

– Egy héttel a Magyar Honvédelem Napja után egyszerre nehéz és könnyű megszólalni egy városi katonai rendezvényen. Nehéz, mert felvetődik a kérdés: vajon tud-e az ember újat mondani egy olyan város főterén az egybegyűlteknek, ahol már 76 éve jelen van a honvédség. Ugyanakkor könnyű, mert mind az alakulat, mind pedig a Magyar Honvédség életében történnek új, s még újabb események, amelyekre büszkék vagyunk, s amelyeket szívesen megosztunk az irántunk érdeklődőkkel – mondta Füredi Károly, hozzátéve: ő maga is személyesen megtapasztalta már, hogy mennyire meghatározó és szeretett szereplője a városnak a műszaki zászlóalj.

A minisztérium szakállamtitkára kiemelte azt is, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetben a Magyar Honvédség is visszafogottabb gazdálkodásra kényszerül, éppen ezért elmaradtak és elmaradnak a már megszokott nagyszabású rendezvények, mint például a városligeti honvédmajális, a miskolci nemzetközi díszelgő és katonazenekari fesztivál, vagy éppen a kecskeméti repülőnap. Ugyanakkor – tette hozzá Füredi Károly – az önkormányzatokkal közösen, toborzással egybekötve, regionális katonazenekari fesztiválokat tartanak. Sokkal többet, mint az előző évben. És ezeknek a fesztiváloknak nem titkolt céljuk, hogy fiatalokat toborozzanak a Magyar Honvédség alakulatai számára. A katonazenét pedig ehhez vetik be, úgymond közvetítőként.

– Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes! A katonazenészek és a katonazenekarok mindig és mindenhol népszerűek voltak. Hazánkban hivatalosan Mária Terézia királynő uralkodása alatt jöttek létre az ezredzenekarok. Akkor még csak a harcostársaknak szóltak, a bajtársak érdekében csendültek fel az igencsak harcias, de puritán dallamok. És a katonazene mindig megtalálta az utat a civil világhoz is – mondta Füredi Károly.

Ünnepi köszöntőjében Szirbik Imre, Szentes polgármestere hangsúlyozta: a város örömmel ad otthont ennek a

fesztiválnak, hiszen Szentes katonaváros és a katonákat a civilek jól ismerik. A város katonái az utóbbi évek katasztrófahelyzetei, például árvizei alkalmával többszörösen is kivívták a városlakók tiszteletét.

Az első szentesi regionális katonazenekari és toborzó fesztivál a résztvevő zenekarok egyéni előadásaival folytatódott, majd a hódmezővásárhelyi helyőrségi és a szolnoki légierő zenekar „gyepshow-jának" tapsolhatott a közönség. Előbbiek zászlóforgató mazsorettekkel léptek fel, a szolnokiak pedig segítségül hívták a Superment, sőt még egy kán-kánt is bevállaltak a biztos siker érdekében – a közönség nem kis derültségére.

A fesztivál végén a négy katonazenekar egyesített, csaknem fél órás koncertje hatalmas sikert aratott. A rendezvényt követően Nyers József mérnök ezredes, a szentesi műszaki zászlóalj parancsnoka a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: rendezvény sikeres volt, hiszen több száz városi lakos látogatott el a Városháza előtti főtérre. Sokan érdeklődtek a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat feltételei iránt, illetve a gyerekek számára a legnagyobb élmény természetesen a bemutatott technikai eszközök „megmászása" volt.

A katonazenekari és toborzó fesztivál főszervezőjétől, Kocsi László alezredestől, a Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs és Toborzó Főosztályának munkatársától megtudtuk: hazánkban több évtizedes hagyománya van a katonazenekari fesztiváloknak. Harminc évvel ezelőtt Debrecen város kezdeményezésére rendezték az első nemzetközi fesztivált. Ennek sikerén felbuzdulva döntöttek úgy, hogy hazánkban három helyőrségben, Kaposváron, Szolnokon és Hódmezővásárhelyen legyen regionális katonazenekari fesztivál.

Az alezredes hozzátette: jelenleg a Magyar Honvédség legfontosabb feladata az, hogy a munkavállalók részére bemutassa saját magát. Ennek érdekében olyan döntés született, hogy a katonazenét fel kell használni a toborzás céljaira. A katonazenét és a toborzást összehangolva idén hét helyőrségben rendez a Honvédelmi Minisztérium regionális fesztivált. A sort márciusban, Kaposváron kezdték, majd májusban Győrött és Székesfehérváron is rendeztek katonazenekari és toborzó fesztivált. A szentesi programot pedig június 27-én Tatán, augusztus 29-én Szolnokon, szeptember 27-én pedig Hódmezővásárhelyen követi fesztivál.

Kocsi alezredes elmondta azt is: az eddigi három fesztivál után úgy érzékelik, hogy a toborzó irodákban megnőtt az érdeklődés a katonai pálya iránt. Tehát már most kijelenthető, hogy a rendezvény-sorozat elérte célját.