Horvátország megkövette a szerbeket

"Most és itt ismételten és a legcsekélyebb habozás nélkül elítélem mindazokat a bűnöket, amelyeket a honvédő háború alatt követtek el, bárkik voltak is az elkövetők és az áldozatok" – jelentette ki a horvát államfő a Kninben rendezett hivatalos ünnepségen.

Az országos rádió által is közvetített beszédben Mesic hozzátette, hogy a “Vihar" hadműveletben és utána a szerb lakosság ellen elkövetett bűnöket “még határozottabban kell elítélni, mert árnyékot vetnek a horvát védők igazságos és nemes harcára és áldozataira".

A knini középkori erődnél rendezett ceremónián Mesic elnökön kívül – aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka – megjelent Jadranka Kosor kormányfő, Luka Bebic parlamenti elnök és a kormány összes minisztere.

Az 1995. augusztus 4-én indított hadművelet a hónap végére felszámolta a kérészéletű Krajinai Szerb Köztársaságot, amelynek Knin volt a fővárosa, és amelyet a horvát terület mintegy harmadán kiáltottak ki a szerb szakadárok. 150-200 ezer horvátországi szerb menekült akkor Szerbiába és Boszniába, és mintegy 350 civilt, nagyrészt a legidősebbeket és a betegeket, akik ott maradtak, megöltek a horvátok a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szerint.

Tavaly március óta tárgyalja a törvényszék három horvát extábornok, Ante Gotovina, Ivan Cermak és Mladen Markac ügyét, részvételüket a Vihar hadművelet idején elkövetett háborús bűncselekményekben.

A Jutarnji List című tekintélyes zágrábi újság kedden azt írta, hogy bár az 1995. augusztus 4-én kezdett Vihar (horvátul Oluja) hadművelet kétségtelenül a felszabadító harc része volt és rendkívül kedvező eredményekkel járt, de szégyent is hozott Horvátországra. A lap szerint azonban “a Tudjman-rezsim (Franjo Tudjman volt Horvátország államfője az Oluja idején) alig várta a szerbek tömeges menekülését. A szerbek menekülése az Oluja miatt egyike a Tudjman-féle politika két legnagyobb bűnének – a másik a horvátok és a bosnyákok háborúja 1992-1994-ben".