Húzóágazat lehet a védelmi ipar

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, Csongrád város és a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium szervezésében tartották meg azt a konferenciát, amelynek középpontjában a hazai védelmi ipari fejlesztések, illetve azok Magyar Honvédségre gyakorolt hatása állt. A szimpóziumon, amelyen részt vett Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, valamint Bedő Tamás, Csongrád polgármestere is, elhangzott: napjainkra annyira megváltoztak és felgyorsultak a biztonsági kihívások, ami szükségessé tette egy átfogó, mindenre kiterjedő haderőfejlesztési program precíz ütemezésű beindítását. Ennek szerves részét képezi a haditechnikai eszközök beszerzése, illetve a hazai hadiipar strukturált újraindítása.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a körülményeket és biztonsági kihívásokat, amelyek megkövetelték a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindítását. Említette az instabil államokat, a terrorizmust, az illegális migráció veszélyeit, az új fenyegetést jelentő hibrid hadviselést és azon belül a kibertérben zajló tevékenységet. Beszélt a NATO által megjelölt két veszélyeztetettségi irányról, a keletiről és a déliről, amelyek metszéspontja éppen Kelet-Közép Európában van.

Külön kitért a Krím-félsziget hét évvel ezelőtti annektálására és a jelenlegi orosz-ukrán háborúra. Mint mondta, Oroszországgal szemben a NATO változatlanul a kettős megközelítést alkalmazza, azaz az elrettentés és a párbeszéd együttes elvét követi. Hazánk – hívta fel a figyelmet a tárcavezető – mindenben partner a NATO döntéseiben, és továbbra is azt vallja, hogy a szövetségnek és Magyarországnak ebbe a fegyveres konfliktusba nem szabad belekeverednie. Benkő Tibor rámutatott: hazánk az első országok között volt, amelyek reagáltak a háborúra, hiszen a konfliktus kezdetekor már felajánlottunk egy önerőből megteremtett zászlóalj-harccsoportot. Ez a harccsoport települt az ország keleti részébe a háború kitörésekor, a NATO részéről pedig harckész minősítést kapott. A szövetség jelenlegi védelmi intézkedéseinek megfelelően immár megerősítő, előretolt védelmet lát el, ezzel egyidőben nyitottá vált, azaz bármely tagországnak lehetősége van katonáival csatlakozni hozzá. Eddig öt nemzet jelezte csatlakozási szándékát, ők a Dunántúlon készülnek fel a Magyar Honvédség erőivel, de a határ környékén továbbra is csak magyar katonák látnak el szolgálatot, kettős feladattal: egyrészt segítik a Belügyminisztérium erőit a humanitárius feladatokban, másrészt megakadályozzák, hogy bármikor fegyveres csoportok sodródhassanak át Magyarország területére.

Benkő Tibor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán kiemelte: annak centrumában a katona, az ember áll. Hangsúlyozta az életpályamodell szerepét, amely a pályára irányítástól a nyugállományú évekig biztosítja, hogy a katona száz százalékosan legyen képes ellátni feladatait. Beszélt a hazafias és honvédelmi nevelés, a honvéd kadétképzés kiemelt szerepéről, a katonai középiskolák számának várható növeléséről és az ösztöndíjrendszerről. Rámutatott, hogy az Önkéntes Tartalékos Rendszer igazi sikertörténetté vált: míg 2010-ben 17 fő választotta a haza szolgálatának ezt a formáját, addig a rendszer a közelmúltban elérte a 11 500 fős létszámot.

A tárcavezető rámutatott: a haderőfejlesztési program egyik alappillérét a védelmi ipar fejlesztése, a hazai hadiipar újraindítása jelenti, amely egyszerre teremt munkahelyet és foglalja magában a kutatást, innovációt és fejlesztési területeket. „A hazai hadiipar országos szinten is húzóágazat lesz” – jelentette ki Benkő Tibor.

Maróth Gáspár előadásában a haderőfejlesztés elindításának szükségességét elemezte. A nemzeti fegyverzeti igazgató elmondta: 2010-ben a Magyar Honvédség egy felszerelés és haditechnika nélküli, gyakorlatilag agonizáló szervezet volt. Az ország gazdasági helyzete akkor nem engedte meg az azonnali fejlesztést, erre csak 2016-ban, a súlyos gazdasági problémák elhárítása után kerülhetett sor, mint fogalmazott, mindent a nulláról kezdve. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos hozzátette: a katonai elemzések világosan kimutatták már akkor, hogy a 2020-2030 közötti időszakban a térségben két válság robbanhat ki, az egyik a Balkánon, a másik Ukrajna térségében következhet be. Ez volt a másik oka annak, hogy a lehető legrövidebb időn belül elindították a haderőfejlesztést, ráadásul olyan tempóban, amelynek kivitelezése egész Európában egyedülálló. A program a hazai védelmi- és hadiipar fejlesztését is magában foglalja. „Egy dolgot világosan lehetett látni: hogy ha nem lesz hadiipar, nem lesz haderőfejlesztés sem” – fogalmazott.

Maróth Gáspár elmondta, hogy kezdetektől Németországot tekintették elsődleges partnernek, mind a haditechnikai eszközök vásárlása, mind a hadiipari beruházások tekintetében. A szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Magyarország érdeklődésével egyidőben kezdték a németek a hadiipari piacukat Európa felé bővíteni, így tudtak találkozni a szándékok. 2018-ra már a NATO és Németország is a magyar fejlesztésekkel foglalkozott, hiszen hazánk a teljes fegyverrendszerek vásárlásával gyakorlatilag teljes képességeket szerzett be, ezzel pedig a régióban páratlan modernizációt hajt végre.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy előadásában aláhúzta: minden terv annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani. Mint mondta, Magyarországnak nagyon komoly terve van, amit Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak neveznek, eredményei pedig mindennél jobban mutatják, hogy működőképes és jó tervről van szó. Kiemelte a magyar hadiipar szerepét a programban, annak újjáépítése ugyanis stratégiai fontosságú, hiszen a Magyar Honvédség ezáltal magának teremtheti meg a szükséges feltételeket, és nem fog függőségi viszonyba kerülni más országok hadiiparával.

Az eseményen a csongrádi székhelyű Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. vezérigazgatója, Bozó Gábor adta át Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak csapatpróbára azokat a 100 százalékban magyar fejlesztésű kézifegyvereket, amelyeket - a tesztek eredményének függvényében - néhány éven belül sorozatgyártásban állítanak majd elő.