Influenza: kisebb járvánnyal megúszta a honvédség

– Járványügyi szempontból az influenza szezon az év negyvenedik hetében kezdődik és a következő esztendő huszadik hetéig tart. Azaz az idei március végét, április elejét jellemző kellemes időjárás ellenére még bárki megfertőződhet az influenza vírussal – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes.

A Magyar Honvédség főepidemiológusa hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magyarországi influenza járványok rendszerint a második és az ötödik hét között (tehát január-februárban) tetőznek, idén azonban ez a csúcspont – nyolc héttel korábban – a 45. és az 51. hét között volt. Feltételezhetően amiatt, hogy ebben az idényben elsősorban nem az úgynevezett szezonális influenza, hanem az A(H1N1) jelű pandémiás törzs okozott fertőzéseket, s az első megbetegedések már jóval a szezon kezdete előtt megjelentek.

A Magyar Honvédség szerencsésen átvészelte az elmúlt hónapokat, hiszen mindössze egy, kisebb járvánnyal kellett megbirkózniuk a katona-egészségügyi szakembereknek – mondta a járványügyi szakember. Még szeptember első hetében – azaz a védőoltások kiadása előtt – a szentendrei MH Központi Kiképző Bázisról jelentettek influenza-szerű megbetegedéseket. A vizsgálat megállapította, hogy a laktanyában az új influenza fertőzött, összesen 28 katona kapta meg a igazoltan betegséget, úgy, hogy ebben az időben több mint 1200-an voltak az érintett kaszárnyában. A járványt egyébként szeptember 24-re sikerült elfojtani, s azóta sehol nem fordult elő tömeges megbetegedés, mindössze néhány, egyedi eset, amelyek során azonban szerencsére nem alakultak ki szövődmények.

Egyéb felső légúti járványt pedig egyáltalán nem jelentettek a Magyar Honvédség alakulataitól. Sőt az ilyen típusú megbetegedések száma is jóval alatta maradt az elmúlt években tapasztaltaknak. Szövődményes, azaz kórházi ápolást igénylő megbetegedésről pedig egyáltalán nem kaptak jelentést a Magyar Honvédség járványügyi szakemberei sem a pandémiás, sem a szezonális influenzával összefüggésben.

Meglécz doktornő szerint a Magyar Honvédségnél megmutatkozott kedvező arányok annak is köszönhetőek, hogy nagyon sokan kérték az influenza elleni védőoltásokat, az országos átlagnál magasabb volt az átoltottság. A pandémiás influenza elleni oltóanyaggal a Magyar Honvédség személyi állományának 42 százalékát oltották be, míg a szezonális influenza vakcinát a katonák és polgári alkalmazottak 29 százaléka kérte. Ez az arány egyébként még soha nem volt ilyen magas, s a rendelkezésre álló szezonális influenza oltóanyag-mennyiség csaknem 90 százalékát felhasználták az egészségügyi szakemberek.

– A Magyar Honvédség sikeres megelőzési és védőoltási kampányt folytatott az elmúlt hónapokban. Ennek során felkészítettük a csapatorvosokat, és a parancsnokokat, ezen kívül felső katonai vezetői értekezleteken is felmerült az oltások kérdése. Az állományilletékes parancsnokok állománygyűlés keretében az egészségügyi szakemberek bevonásával készítették fel a személyi állományt az influenza elleni védekezésre. Folyamatosan informáltuk a katonákat. Ennek is köszönhető, hogy az országos átlagnál magasabb oltási arányt sikerült a hadseregen belül elérni – mondta Meglécz ezredes, hozzátéve: a HM Honvéd Vezérkar Főnöke egy intézkedésében úgy rendelkezett, hogy a misszióban lévő és felkészülő kontingensek és egyéni beosztású katonák mindegyikét kötelezően be kell oltani a szezonális és az új influenza elleni vakcinával is. Éppen emiatt a külszolgálaton lévő katonák körében nem is volt megbetegedés ebben a szezonban.

A járványügyi szakember szerint az oltások hatékonysága körül kirobbant „negatív médiahisztéria" a Magyar

Meglécz ezredestől megtudtuk: az ideális oltottsági arány országosan 60 százalék lett volna. A Nemzeti Influenza Pandémiás Bizottság közelmúltban összehívott ülésén elhangzott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a beoltottak, illetve azok, akik átvészelték az újinfluenza első hullámát valamint azok, akik tünetmentesen átestek a betegségen (az összesített adatok szerint 1,3 millió ember fertőződött meg Magyarországon a H1N1 vírussal) , a lakosság mintegy hatvan százalékát teszi ki. Elhangzott az is, hogy egyértelműen az új influenza vírusa okozta az összes felső légúti megbetegedés 23 százalékát.

A pandémiás bizottság – amelynek természetesen tagja a Magyar Honvédség is – szakemberei úgy vélik: nem zárható ki, hogy a járvány egy esetleg több hulláma sem, amely súlyosabb lehet az eddigieknél. Az őszi-téli hullámot ugyanis mérsékelt intenzitásúnak ítélték meg.

A honvedelem.hu kérdésére válaszolva Dr. Meglécz Katalin elmondta azt is, hogy a járványügyi szakemberek már megkezdték a felkészülést a következő influenza szezonra. A jövő évi szezonális oltóanyagba már bekerül a H1N1 vírus törzse is – amely minden szezonban tartalmazza az északi féltekén leggyakrabban megtalálható két A és egy B influenza vírustörzset –, így ha a pandémiás vírustörzs nem változik meg jelentősen az elkövetkező hónapokban, akkor ősszel elegendő lesz egy oltást beadatniuk az embereknek.

Megtudtuk: a járvány tapasztalatainak feldolgozása jelenleg is tart. Ezt követően a Nemzeti Influenza Pandémiás Bizottságban jelen lévő ágazatok elkészítik saját elképzeléseiket, hogy miként kellene megváltoztatni, átdolgozni a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervet, majd ennek alapján a honvédelmi ágazat terve is módosításra kerül. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig júliusban rendez konferenciát, amelyen feldolgozzák a tagországokból érkező tapasztalatokat.

Fotó: Archív