Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Jó irányba halad a Magyar Honvédség fejlesztése

Szöveg: Snoj Péter | Fotó: Nagy Gábor |  2021. június 25. 20:32

Nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott előadást Benkő Tibor június 25-én, Székesfehérváron. A honvédelmi miniszter többek között az elmúlt években elért eredményekről és a honvédelem ügyének jövőjéről beszélt.

IMG_7314

A székesfehérvári Alba Regia laktanyában köszöntötte a nyugállományú és nyugdíjas megjelenteket Benkő Tibor honvédelmi miniszter pénteken. Előadása kezdetén kijelentette: „szeretteink, értékeink és a hazánk védelme a mi kötelességünk, amelyet senki más nem szavatolhat. Ahhoz pedig, hogy megvédhessük, szükség van különböző képességekre.” Aláhúzta, hogy mindez nem merül ki a modern, korszerű, a kor színvonalának megfelelő technikai eszközökben, hiszen azok kezeléséhez, üzemeltetéséhez jól felkészített, lojális, a haza iránt elkötelezett katonákra is szükség van.

Benkő Tibor kitért a Magyar Honvédség rendszerváltást követő évtizedeire is, példázva azokat a nehéz körülményeket, amelyekből ki kellett emelni a haderőt, hogy elérje azt a folyamatosan növekvő és fejlődő pályát, amelyen jelenleg van. A tárcavezető felidézte, hogy az integrált vezetés megszüntetését, azaz a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága (akkor még Összhaderőnemi Parancsnokság) különválasztását 2018-ban - első intézkedései között - indítványozta. Ezzel, mint mondta, 2019. január elsejével egy új, önálló Magyar Honvédség jött létre, amelyet nem a tárca és a honvédelmi miniszter, hanem a honvédség parancsnoka vezet. Kijelentette: a Székesfehérváron települő parancsnokság a város katonai jelenét és jövőjét erősíti annak lehetőségével, hogy a megyei jogú város lehet az ország katonai fővárosa.

IMG_7317

Benkő Tibor rámutatott arra is, hogy a korábbi integrált vezetésnek jól látható következményei lettek. Az 1990-es évek elejétől fogva a kezdeti 130 ezer fős Magyar Honvédség évről-évre csökkenő tendenciát mutatva fogyatkozott, amely nem csak létszámcsökkenéssel, de laktanyák bezárásával és képességek elvesztésével, valamint 2004-ben a sorkötelezettség megszűntetésével is járt. Utóbbi kapcsán kiemelte: egyúttal a hadkötelezettségen alapuló valódi képesség is elveszett, hiszen megszűnt mindenféle nyilvántartás arról, hogy a hadkötelezetteknek milyen az aktuális egészségi állapota, képzettsége, végzettsége. Márpedig „a haza védelme érdekében a teljes társadalomra szükség van. Nem csak harmincezer aktív és húszezer tartalékos katonára, hanem mindenkire a társadalomban. Fiatalokra és idősekre egyaránt” – jelentette ki.

A honvédelmi miniszter felidézte, hogy még 2011-ben is - amikor már egy éve vezérkarfőnökként szolgált - folytatódott az előző évekre jellemző költségcsökkentés. Csak 2011-ben 30 milliárd forinttal csökkent a Magyar Honvédség rendelkezésre álló keretösszeg. A nehezített körülmények ellenére egy valamihez mindvégig ragaszkodott: sem embert nem küldenek el, sem laktanyát többet nem zárnak be. A nagy változások 2015-16-ban kezdődtek, első lépésként a katonai életpálya megalkotásával, azért, hogy a katona tisztességes illetménnyel rendelkezzen. Hozzátette, 2015 óta folyamatos az illetménynövelés, amit kiegészít a kormány azon döntése, hogy 2023-tól minden katona három évente hat havi illetményt kap, havi fizetésén felül. Hozzátette: a miniszterelnöki döntés értelmében, ha a gazdasági növekedés idén eléri és meghaladja a 5,5 százalékot, akkor már a teljesített második év után ki fogják fizetni a hat havi illetménynek megfelelő összeget.

IMG_7357

De nem feledkeztek el a honvédelmi alkalmazottakról sem, akik számára az elmúlt években összesen 35 százalékos illetményemelést biztosított a honvédelmi tárca. Benkő Tibor úgy fogalmazott: a honvédelmi alkalmazottak számára mindig is civil ruhát viselő katonák voltak, hiszen ők is, a katonákkal együtt szolgálták, szolgálják a honvédelem ügyét. „Megérdemlik, hogy róluk is gondoskodjunk” – fogalmazott.

A napjainkat is meghatározó eseményekre utalva kijelentette: a biztonsági helyzetünk élesen változik, ami egy jól felkészített, kiképzett és jól felszerelt, modern hadsereget igényel. A biztonsági kockázatokat említve kiemelte Ukrajna és Oroszország konfliktusát, amely kapcsán rámutatott: egy új, hibrid hadviselési forma kialakulásának lehettünk szemtanúi, amely képes volt egy térség elcsatolására, valamint az ukrán államvezetésben belső feszültség generálására. „A NATO nem véletlenül vette fel a szárazföld, a légierő, az óceánok, az űr után a kiberteret is műveleti területként” – húzta alá. „Az informatika világában élünk, amikor minden, ami körülöttünk történik, az a számítógépes térben történik. Nem nagyon tudnánk olyan területet felsorolni, ahol az informatika ne lenne jelen” – mondta példaként nevezve az internetes reklámhirdetések algoritmusait, amelyek folyamatosan figyelik a kibertérben folytatott tevékenységünket és információt gyűjtve rólunk, személyre szabottan kínálnak termékeket, szolgáltatásokat. „Ha ezt üzletpolitikai célokból meg lehet csinálni, rossz szándékból is el lehet követni” – figyelmeztetett, jelezve, hogy a kibertérben mindannyian jelen vagyunk, mindannyiunk számára kockázatot jelent.

IMG_7324

Benkő Tibor beszélt a NATO által is megjelölt, Közép-Európát érintő veszélyeztetettségi irányokról is. Mint mondta, ezek a biztonsági kockázatok egyre nagyobb elvárásokat támasztanak. A keleti irányt maga Oroszország jelenti, amely érthetően elsősorban a balti államokat érintik, de a szövetségesi rendszer tagjaiként támogatjuk a tagországokat. Cserébe hasonló támogatást várunk el a hazánkat jelentősen érintő déli irányból érkező sokkal összetettebb fenyegetettségi formával szemben. „A Nyugat-Balkánon keresztül érkező komplex fenyegetettség, vagyis az instabil államokból jövők ebből a régióból érkeznek felénk. Mindez azt jelenti: egy olyan biztonsági környezetváltozás történik, ami megköveteli, hogy felkészültebbek, korszerűbbek legyünk. Éppen ezért szükségünk van kiválóan felszerelt, ütőképes haderőre, amiben felkészült, hazájukhoz hű, lojális katonák szolgálnak” – jelentette ki.

Mindezt a törekvést szolgálja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amely alapvetően két lábon áll. Amint a honvédelmi miniszter is rámutatott, a program egyszerűbb oldala a haderőfejlesztés, amely a technikai eszközökről, szerződésekről, hadrendbe állításról szól, kiegészülve a hazai védelmi és hadiipar felélesztésével, kutatás-fejlesztéssel és innovációval. „A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program másik része sokkal összetettebb, a honvédelmi rész ugyanis magáról a katonáról szól és a katonai életpálya kialakításáról” – fogalmazott Benkő Tibor.

IMG_7325

A honvédelmi miniszter szólt többek között az illetményfejlesztésekről, az újragondolt lakhatási támogatásokról, valamint az önkéntes tartalékosi jogviszonyról is. Utóbbi kapcsán elmondta: nagy büszkeségre ad okot, hogy mára közel 12 ezer tartalékos szolgál a Magyar Honvédségben. Felkészültségüket jól jelzi, hogy egy századerővel a magyar tartalékosok jelenleg is az Amerikai Egyesült Államokban vesznek részt gyakorlaton, ősszel pedig tartalékos katonák is megkezdik szolgálatukat a koszovói KFOR-misszióban.

Kiemelte a Honvédelmi Sportszövetség, a nagy sikerű honvédelmi táborok, a laktanyai nyíltnapok, a különböző honvédelmi versenyek, valamint a Honvéd Kadét Program alkotta honvédelmi nevelést támogató tevékenységrendszert is. A diákok honvédelmi ismereteinek elmélyítését szolgáló program kapcsán elhangzott az a cél is, hogy 2030-ig 8-10 honvéd középiskola, kollégium álljon a diákok rendelkezésére, szemben a ma elérhető eggyel. Benkő Tibor hozzátette: szeptemberben Nyíregyházán honvéd kollégium nyílik a helyi iskolák honvédelem iránt érdeklődő fiataljai számára.

IMG_7334

A tárcavezető hangsúlyozta: a katonai életpályának szakaszai vannak, amely kezdődik az életpályára irányítással, felkészítéssel, folytatódik az aktív katonai szolgálattal, s zárul a szolgálaton túli időszakból. Utóbbit említve aláhúzta: számít a nyugállományú katonák, a nyugdíjasok tapasztalatára és munkájára. „Számítunk önökre! Legyenek önök is részei a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak! A felkészültségük, gyakorlatuk, tapasztalatuk és elkötelezettségük mindig jelen volt a honvédelemben. Segítsenek nekünk egy olyan honvédséget építeni, amelyre majd büszkék lehetünk!” – kérte Benkő Tibor. Kiemelte: dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagynak, a Magyar Honvédség új parancsnokának az egyik kiemelt feladata a nyugállományú katonákkal való kapcsolattartás erősítése, hogy érezzék, ők is a honvédség nagy családjába tartoznak. Büszkeségének hangot adva kiemelte: idén először fordult elő, hogy az állami kitüntetettek között négy nyugállományú katona is volt.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán a tárcavezető beszélt a különböző beszerzésekről, így a harckocsi, a tüzér és páncéltörő, a helikopteres és merevszárnyú képességek fejlesztéséről, a NASAMS légtérellenőrző és légvédelmi képesség kiépítéséről, a digitális katona programról, a különböző gépjármű beszerzésekről, a különleges műveleti képesség továbbfejlesztéséről, a kibervédelemről és nem utolsó sorban a Szentkirályszabadján létesülő MH Központi Logisztikai és Kiképzőbázisról. A hazai hadiipar újraélesztése kapcsán többek között megemlítette a kiskunfélegyházi kézifegyver gyárat, valamint a Zalaegerszegen épülő, a jövőben a német Rheinmetallal közösen működtetett Lynx-páncélozott személyszállítók gyártását is. Mint hozzátette, a lőfegyverek gyártásán túl önállóságunkat szolgálja az is, hogy lőszer és lőporgyártás is indul Magyarországon. „Amit csak lehet, magunknak kell előállítanunk” – mondta.

IMG_7303

A honvédelmi költségvetést érintve kiemelte: 2024-re elérjük a NATO által is szorgalmazott két százalékot, amelynek legalább húsz százalékát beruházásra és fejlesztésre kell fordítani. Hozzátette, Magyarország kormánya minden évben nagyobb összeget különít el a honvédelem ügyére, mint amennyit tervezetten kötelező lenne, ennek is köszönhető a folyamatos fejlődés, fejlesztés.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán összefoglalóan elmondta: „ha célba értünk, akkor Magyarországnak erős, ütőképes hadserege lesz, amely korszerű technikai eszközökkel, jól kiképzett, elkötelezett személyzettel garantálni tudja az ország békéjét és biztonságát.”

Kapcsolódó cikkek
×