„Katonák nélkül lehetetlen tartani a biztonságot”

A JÖSz az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán működő szakkollégium. Fő tevékenységük közé tartozik a tagok jogtudományi képzése, mellyel párhuzamosan rendszeresek a tagok által irányított önképzések, ahol viták, beszélgetések zajlanak a tagság által választott jogszakmai, tudományos, valamint közéleti témákban. Szakmai programjaik egyik kiemelt rendezvénye a JÖSz Nyári Egyetem, amelynek célja, hogy a résztvevők az egyetemek falain kívül, főleg a jog határterületeihez tartozó témákkal foglalkozó beszélgetéseken és előadásokon keresztül bővíthessék ismereteiket olyan neves előadók társaságában, akik szakterületük kiemelkedő és elismert képviselői.

Az idei – immáron negyedik – nyári egyetem egyik kiemelt témája a Magyar Honvédség szerepe, szükségessége és a honvédelem ügyét támogató Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program fejlesztései. Mindezekről dr. Maróth Gáspár, valamint dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy tartott előadást az egyetemista hallgatóságnak.

A Magyar Honvédség parancsnoka a beszélgetés egyik fő kérdésére, miszerint miért is van szükség modern, ütőképes haderőre, rámutatott, hogy tőlünk keleten és délen milyen – korábban elképzelhetetlennek tűnő – fenyegetések befolyásolják a biztonsági környezetet. Keleten „keresztény emberek keresztény embereket ölnek meg. Ha délre nézünk, a Balkánra, béke van, de mégis ott kell lenni a katonáknak, hogy ez ne torkolljon tovább vérontásba. Katonák nélkül lehetetlen tartani a biztonságot” – jelentette ki.

Egyes országok hangsúlyosságát a lakosság lélekszáma, az állam gazdasági potenciálja és katonai ereje határozza meg. „Ez a három dolog, ami mindenképpen azt igazolja: igenis szükség van egy ütőképes haderőre Magyarországon. Mi azon vagyunk, hogy ezt építsük, és azon vagyunk, hogy a társadalom ezt értse meg, fogadja el, és ha lehet, támogassa” – mondta, hozzátéve, hogy egy ország akkor lehet sikeres bármilyen konfliktusban, ha a kormányzat, a társadalom és a katonaság egységet képez. „Ha ez a három egyensúlyban van, akkor működik a történet. Ha bármelyik nem, akkor nem fog működni. Mi katonák akarjuk csinálni, az nem kérdés. Viszont olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor akkora támogatást kapunk, mint még talán soha. A kormány világosan akarja. Látjuk azt, hogy milyen erkölcsi és pénzügyi támogatást kapunk. Már csak egy dolog van, hogy ti, a társadalom is támogassa ezt a lehető legmesszebb menőkig, és érezzétek, hogy a magyar katona itthon vagy külföldön, értetek van és dolgozik” – szögezte le dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

Dr. Maróth Gáspár előadásában aláhúzta, hogy 2010-ben olyan állapotban volt a Magyar Honvédség, „mint hogyha építenénk egy országot, de ennek az országnak egyetlen egy értékét sem tudnánk megóvni akkor, amikor a helyzet kétségessé válik. Márpedig jelen pillanatban a világ kétségessé vált” – mondta, hozzátéve, hogy a világ drasztikusan és egyre gyorsabb tendenciával változik. „Minden, amit ma nem teszünk meg, az tíz év múlva borzasztóan fájni fog” – emelte ki az államtitkár.

„Védelmi képességünk fundamentuma egy felkészült magyarság, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánkat megvédhessük. A honvédelem nem csak a politikai vezetés, a Magyar Honvédség, a katonák felelőssége, hanem minden honfitársunk közös ügye” – hangsúlyozta dr. Maróth Gáspár.

Az előadást látványos statikus bemutató zárta, ahol a joghallgatók testközelből is megismerkedhettek a haderőfejlesztés néhány büszkeségre okot adó eredményével: egy Polaris MRZR-4 ultrakönnyű taktikai járművel, egy Gidrán többcélú moduláris harcjárművel és nem utolsó sorban a Magyar Honvédségben rendszeresített CZ kézilőfegyverekkel, valamint a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. fejlesztésében született új magyar fegyvercsalád egyes darabjaival.