Kétezer-százkilencvenhárom nap öldöklés

A háború 1939. szeptember 1-jén, hajnali 4 óra 40 perckor kezdődött, amikor is a német hadigépezet általános támadást indított Lengyelország ellen. Az európai hadszíntéren 1945. május 8-ig, kisebb-nagyobb megszakításokkal szinte folyamatosan dörögtek a fegyverek, Ázsiában, a végsőkig kitartó japán hadsereg azonban csak szeptember 2-án kapitulált. A világégés így egészen pontosan 2193 napig tartott.

A háború legfontosabb történéseiről honlapunkon is többször írtunk már, így most a szinte napra pontosan hat évig tartó öldöklés áldozatairól kívánunk megemlékezni.

A történelem során voltak – és a mai napig is vannak – a második világháborúnál jóval hosszabb ideig tartó fegyveres konfliktusok, a legtöbb áldozatot azonban ez a világégés követelte.

Az emberiség történelmének legvéresebb, totális háborújában – amely Európában, Ázsiában, Afrikában és Óceániában zajlott – közel hetven nemzet vett részt. A konfliktusba belépő országok, a becslések szerint mintegy százmillió katonát mozgósítottak a harcok hat éve alatt.

Bár a napvilágra került veszteségi adatok nem egyszer egymásnak ellentmondóak, a katonai áldozatok számát 22–25 millió közé teszik a kutatók. Ma már az is biztos, hogy csak hadifogságban több mint ötmillió egyenruhás vesztette életét. A harcokban megsebesült, megnyomorodott katonák számát pedig még becsülni sem lehet.

Természetesen a civil áldozatok számáról is heves viták zajlanak a történészek között mind a mai napig. A hátországokban életüket vesztett polgári személyek számát a legfrissebb kutatások 40 és 52 millió között valószínűsítik. Ez az adat már tartalmazza a háborúnak köszönhető éhínségekben és különféle járványokban elhunyt 13-20 millió főt is.

Számos országban – méretéhez viszonyítva – aránytalanul sok áldozatot követelt a háború. Ez különösen a polgári halottakra igaz. Az 1939-es népességi adatokat figyelembe véve a második világháborúban a Föld lakosságának 3,17–4 százaléka halt meg. Németország 1939-es lakóinak 8–10 százalékát veszítette el. A Szovjetunió esetében ugyanez az adat 13,5 százalék, itt a hat év alatt mintegy 24 millióan, míg előbbiben 6,5–8,8 millióan haltak meg. Az 1923-ban született szovjet férfiak 80 százaléka pedig nem érte meg a háború végét. A legkisebb veszteségeket az Amerikai Egyesült Államok szenvedte el, az ottani áldozatok számát 420 ezer körülire teszik. Magyarország lakosságának mintegy 6,35 százaléka, 580 ezer fő veszett oda.

Csak összehasonlításképpen: az 1914–1918 közötti első világháborúban 19,7 millióan vesztették életüket. Megközelítőleg 9,7 millió katonai és tízmillió polgári áldozatot követelt a Nagy Háború.

 Fotó: Archív