Kiterjeszthetik a Szövetségi Biztonsági Szolgálat jogköreit

A 354 igen és 96 nem szavazattal elfogadott jogszabály alapján a szovjet KGB utódszervezete hivatalosan figyelmeztethet bárkit, bármilyen szervezetet, intézményt vagy vállalatot, akiről és amelyről megalapozott bizonyítékok nélkül, de “elegendő és előzetesen megerősített információk alapján" azt gyanítja, hogy az állam biztonságát fenyegető “bűncselekményhez vezető feltételeket" teremt.

A figyelmeztetés elhangzása előtt az FSZB köteles értesíteni az ügyészséget. A figyelmeztetés, az abban foglalt “jó tanácsok" és követelések betartása kötelező, ellenkező esetben közigazgatási bírság szabható ki.

Orosz emberjogi szervezetek pénteken arra kérték a jogász végzettségű és az állam modernizálását zászlajára tűző Dmitrij Medvegyev elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, amely alapjaiban sérti az ártatlanság vélelmének elvét.

Medvegyev viszont csütörtökön az Angela Merkel német kancellárral tartott jekatyerinburgi sajtótájékoztatón védelmébe vette a törvényt. Kijelentette, hogy az ő egyenes utasítására dolgozták ki a jogszabályt. “Minden országnak joga van tökéletesíteni törvényeit, ideértve a hírszerző szolgálatokra vonatkozókat is. Meg fogjuk ezt tenni" – fogalmazott.

A liberális ellenzék szerint ezzel a törvénnyel utat engedtek az FSZB-nek a hatalomnak nem tetsző emberek megfélemlítésére, és súlyos lépést tettek a demokrácia felől a rendőrállam irányába. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége még 1972-ben felhatalmazta a KGB-t, hogy megelőző jelleggel figyelmeztesse mindazokat, akik olyan, “a Szovjetunió állambiztonsági érdekeinek ellentmondó, társadalomellenes cselekedeteket hajtottak végre", amelyek még nem vetik fel a büntetőjogi felelősség kérdését.

A KGB a politikai rémisztgetés fegyvereként használta ezt a jogkörét, másként gondolkodókat zaklattak. Az FSZB-törvény pontosan erre hajaz – legalábbis ettől tart a mai ellenzék.

Szergej Mitrohin, a Jabloko párt vezetője rámutatott, hogy ezt a törvényt nem lehet a demokráciához igazítani, nem következik belőle semmiféle terrorizmus elleni küzdelem vagy megelőzés, nincs rá szüksége a társadalomnak, legfeljebb a hatalommal bíró oligarchikus köröknek. Leonyid Gozman, a Jobb Ügy nevű párt társelnöke szerint ez a törvény egyenértékű azzal, mintha a közlekedési rendőröket a jog hatalmazná fel kenőpénz szedésére. A Memorial jogvédő szervezet részben értelmetlennek, részben pedig veszélyesnek minősítette az új jogszabályt a társadalmi szabadság szemszögéből nézve.

Az élénk társadalmi vitát és tiltakozást kiváltó – és ennek hatására több helyen pontosított és enyhített – törvény hétfőn kerül a felsőház elé.