Komoly hozadékok a NATO-csúcson

A NATO-csúcs elsődleges feladata mindenképp a szövetség új stratégiai koncepciójának elfogadása volt, emellett kiemelt téma volt Afganisztán sorsa és az ISAF misszió jövője, az észak-atlanti szövetségesek és Oroszország viszonya, illetve a NATO-rendezvényt követően sor került az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcsára is.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő kiemeli: a legutóbbi, 1999-es dokumentum után tizenegy évvel elfogadott új stratégiai koncepció a NATO hetedik stratégiája, a benne foglalt elemek és változtatások a gyakorlatban már egy-két év múlva érezhetőek lesznek. „A NATO szervezeti változásai óriási horderejűek, hiszen a négyszáz bizottságból mindössze nyolcvan, a tizenkét ügynökségből három marad meg. A 13 ezer fős állományból 9 ezren maradnak a helyükön, és csökken a parancsnoki szintek száma is", sorolja a változásokat a honvedelem.hu kérdésére a szakértő. Mindez nagyban gyorsíthatja a működést, hiszen csökken a bürokratikus gépezet a szervezeten belül.

A dokumentum elfogadása mellett mindenképpen a csúcs egyik komoly eredményének számít, hogy a NATO és Oroszország közötti enyhülésnek immáron konkrét hozadékai is akadnak. „A még George W. Bush idejéből származó amerikai rakétavédelmi koncepció, illetve a grúz háború miatt a szövetség és Moszkva viszonya két évig igen fagyos volt. Mára a helyzet jelentősen konszolidálódott", fogalmaz Nógrádi György. „A NATO-nak és az Egyesült Államoknak szüksége van az orosz segítségre az afganisztáni misszióhoz, hiszen a légi szállítások csak így oldhatók meg biztonsággal. Emellett egyre több a közös érdek is a felek között. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy Moszkva mindennek alaposan megkéri az árát", mutatott rá Nógrádi György. „Az oroszok elsődleges célja, hogy csökkentsék az amerikai jelenlétet Európában, főleg a volt keleti blokk országaiban."

Afganisztánt illetően Nógrádi György emlékeztet: a szövetség célja 2011 és 2014 között a hatalom fokozatos átadása a helyi erőknek, amennyiben azok képesek lesznek ellátni az ide kapcsolódó funkciókat. Kulcsfontosságú lehet a folyamatban az a 2011 őszére, Bonnba tervezett donorkonferencia, mely szinte napra pontosan tíz évvel követné az első hasonlót.
Nógrádi György emellett fontosnak tartja kiemelni az Egyesült Államok – Európai Unió csúcs eseményeit is. „Barack Obama egyértelműen leértékelte az EU szerepét Ázsiával szemben, mondván, hogy nem veszi ki eléggé a részét a válságkezelésből. Emellett Washington és Brüsszel másképp képzeli a klímaváltozással kapcsolatos politikát és a gazdasági válság elleni küzdelmet is", sorolja a felek között húzódó törésvonalakat. „Emellett az amerikaiak először most mondták ki nyíltan, hogy az Egyesült Államok többé nem küld amerikai csapatokat uniós struktúrába."