Koszovó ügye elsősorban műveleti kérdés
Szöveg: Kecskeméti József | 2008. április 1. 8:51A NATO-csúcson Magyarország amellett tör lándzsát, hogy az EU és a NATO együttműködését politikai téren is szorosabbra kell fűzni – tudatta a honvedelem.hu-val a Kormányszóvivői Iroda. Koszovó kérdésében pedig azt az álláspontot képviseli, hogy elsősorban műveleti kérdésként kezelni az ügyet és meg kell erősíteni a katonai tömb, az ENSZ és az EU kooperációját, valamint hatékonyabbá kell tenni közös szerepét
A holnap kezdődő NATO-csúcson az egyik kiemelt kérdés a szövetség további bővítése lesz. Ezzel kapcsolatban a Kormányszóvivői Iroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy Magyarország szorgalmazza a mindhárom nyugat-balkáni országot magában foglaló bővítési kör beindítását.
Korábban a honvédelmi tárcánál a honvedelem.hu-t arról tájékoztatták, hogy Horvátország esetében akár döntés is születhet Bukarestben. Grúzia és Ukrajna esetében is pozitív üzenetet kell küldeni a csatlakozást illetően – fogalmaztak a Miniszterelnöki Hivatalnál.
Ez – egyesek szerint – abban nyilvánulhat meg, hogy a két országot meghívják a társulás előszobájának tartott partnerségi intézménybe.
Magyarország egyébként mind három ország, Albánia, Macedónia és Horvátország felvételét is támogatja.
A Kormányszóvivői Irodánál megjegyezték: a csatlakozásról csak a csúcson, vagy azt közvetlenül megelőzően születhet döntés. Ennek egyik előfeltétele, hogy lezáruljon a görög-macedón névvita. A MEH-nél egyébként optimisták voltak, hiszen úgy vélekedtek, hogy Horvátország mellett Alb
Magyarország bővítés melletti elkötelezettségét jelzi egyébként, hogy a három nyugat-balkáni országnak a felkészülés során politikai és gyakorlati segítséget is nyújtott hazánk.
Koszovó függetlenné válásával új kihívással került szembe a NATO. Ezzel kapcsolatban Magyarország azt az álláspontot képviseli majd a csúcson, hogy műveleti szempontból kell foglalkozni a kérdéssel. Az előzetes várakozások szerint a szövetség megerősíti majd a NATO felelősségét, az erőteljes katonai jelenlét, valamint a hosszú távú szerepvállalás iránti elkötelezettségét.
A KFOR kötelekében jelenleg mintegy 16 ezer fő teljesít szolgálatot Koszovóban. A Kormányszóvivői Irodánál azt is hangsúlyozták, hogy nem az ott jelen lévő erők nagysága a fontos, hanem a térségben lévő egyéb szervezetekkel (ENSZ, EU) való együttműködés hatékonyabbá tétele. A NATO és az EU együttműködése nem pusztán gyakorlati-műveleti ügyekben van szükség, hanem politikai téren is.
A csúcstalálkozón mindenképpen kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon – mindenekelőtt az afganisztáni, illetve a koszovói műveleti együttműködés nyomán – a NATO és az EU együttműködésének szorosabbá tétele – fogalmaztak a MEH-ben.
A honvédelmi tárcánál azt közölték, hogy e
Irak ügye más kérdés – fogalmaztak a MEH-ben. A szövetség ugyan 2004. óta van jelen a térségben, ám harcászati feladatokban ne vesz részt. A NATO-hatáskörbe csak a kiképzés, az erők felszerelése, a saját létesítmények közelvédelme, valamint a személyi védelem tartozik. Az iraki (amerikai vezetésű) koalíciós művelettel kapcsolatos kérdések nem tartoznak a tömb hatáskörébe. Az iraki kormány már több alkalommal kifejtette elégedettségét a misszió tevékenységével kapcsolatban.
Tekintettel az iraki biztonsági helyzetre, valamint a megfelelően kiképzett biztonsági erők kulcsfontosságú szerepére a stabilizációs folyamatban, a NATO kiképzési missziójának tevékenységére továbbra is igényt tart az iraki kormány. A szövetség folyamatosan vizsgálja, hogy miként lehet a misszió kiképzési tevékenységét még hatékonyabbá tenni – tették hozzá a Kormányszóvivői Irodánál.
