A lőterek paradicsoma
Szöveg: Trautmann Balázs | 2014. június 22. 7:52A sportlövészet mindig is szorosan kapcsolódott a katonasághoz. Ennek remek példája az amerikai Fort Benning, ahol a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) világkupáján Sidi Péter sportlövő olimpikonunk is versenyzett idén tavasszal.
A kedvenc fegyver: Barrett M95 12,7 milliméteres nehéz mesterlövészpuska
Peches kezdés
„Már a versenyre történő kiutazás sem ment zökkenőmentesen: fegyvereink négy nap késéssel, az utolsó pillanatban érkeztek csak meg" – emlékezett vissza Sidi Péter. „Így az edzéseken nem tudtunk részt venni, pedig szükség lett volna rá, hiszen az aránylag új lőtéren módosított pálya és ismeretlen fényviszonyok vártak minket. Fegyverek és edzés hiányában így élesben, a versenyen tudtuk kipróbálni a pályákat. Ennek is köszönhető, hogy a két honfitársam nem került a döntőbe."
A finálé sem volt egyszerű feladat. Az ISSF által egy esztendeje bevezetett új rendszer szerint a döntőbe került legjobb nyolc versenyző nem hozza magával a 60 lövéses alapversenyen elért eredményét. A sokat bírált rendszer szerint a döntőben minden versenyző a nulláról kezd.
A 17. ejtőernyős hadosztály második világháborús emlékműve
„Olyan ez, mintha egy maratoni futáson a legjobb nyolc versenyző a célba érés és fél óra pihenés után egy 100 méteres síkfutás keretében döntené el az érmek sorsát" – jellemezte a helyzetet Sidi Péter. „Fort Benningben a végső, rövid összecsapásban az ötödik helyen végeztem, megelőzve három aktív olimpiai bajnokot. A legerősebb egyéniségek mögöttem szerepeltek, de ilyen a mostani döntős rendszer: inkább rulettre vagy más szerencsejátékra hasonlít. Van, amikor úgy jön ki a lépés, hogy én vagyok az érmes, s van, amikor világcsúccsal még érmet sem lehet szerezni. Itt inkább a szerencsének van nagyobb szerepe, mint a lövésztudásnak, ellentétben az alaperedmények meglövésével. Példaként említhető a 120 lövéses összetett verseny. Itt három óra alatt kell leadnunk 120 lövést. Ezalatt kiderül, hogy kik a legjobbak, és azok a versenyzők jutnak be a döntőbe. Ott viszont már a verseny le van rövidítve néhány lövésre, s ahogy említettem, az alaperedmény sem számít. A régebbi szabályok alapján az alaperedményt hozzáadták a döntős eredményhez. A jelenlegi nulláról indulás után, a kieséses rendszerben, akinek az első néhány lövése nem sikerül jól, nyolc lövés után kiesik. A továbbjutók között két lövésenként dől el a kiesés, így aki végül az aranyérmet nyeri, összesen 20 lövést tud leadni a döntő során."
Fort Benning nemrég átadott új bejárata
Akinek az első néhány lövése nem sikerül, annak már nincs is lehetősége javítani. A szerencse szerepét jól mutatja, hogy a három aktív olimpiai bajnok még a dobogó közelébe sem került a Fort Benningben rendezett világkupa-fordulón.
„Idén ez volt a négy világkupa-forduló közül az első. 2013-ban a négy világkupa alatt három érmet sikerült szereznem és a légpuska versenyszámban két új világcsúcsot állítottam fel. Jelenleg is én tartom az olimpián is szereplő 60 lövéses légpuska versenyszámban a müncheni világkupán felállított világcsúcsot (633,5 kör). Most már a nyári, Münchenben tartandó világkupa-fordulóra készülünk. Mivel ide gépkocsival utazunk, a fegyver kijuttatása sem lesz gond" – jegyezte meg Sidi Péter. „Az idei legfontosabb versenynek a szeptemberi granadai világbajnokságot tartom. A négyévente megrendezett világbajnokságra címvédőként utazom ki, s ez a verseny egyben az első olimpiai kvalifikációs megmérettetés is lesz. Szeretném minél előbb megszerezni az olimpiai kvalifikációt és megvédeni a világbajnoki címemet. Ez lenne a legegyszerűbb forgatókönyv, hiszen akkor nem kell számolgatni: aki ugyanis megnyeri a világbajnokságot, kvalifikálja magát az olimpiára. Ez az elsődleges cél, erre készülök. Remélem, hogy az új döntős rendszerben a szerencse is mellém szegődik Granadában. Az előjelek jók: 2013-ban a granadai világkupa-fordulón megnyertem a légpuska versenyszám 60 lövéses versenyszámát. Remélem, hogy az idei világbajnokságon is ugyanolyan jól jön ki a lépés, mint tavaly a világkupán."
A támaszpont az amerikai hadsereg egyik legfontosabb kiképzőbázisa
Mindenben nagy
Az ötödik helyezés mellett a helyszín miatt is érdekes a Fort Benningben megrendezett világkupa. A több mint 120 ezer lakosú katonaváros az amerikai haderő egyik legnagyobb kiképző központja. Magát a bázist úgy kell elképzelni, mint egy várost: saját belső autópályái, kórháza, repülőtere is van. S persze lőterei: a harckocsi- és gyalogsági fegyverekkel használt lőterek között egy nemzetközi sportlőteret is találhatunk. Ez természetesen katonák kiképzésére is alkalmas, hiszen vegyes használatú.
A lőterek egy része alkalmas a könnyű aknavetők használatának begyakorlására is
„Kilométereken át annyi lőtér van egymás mellett, hogy én a lövészek paradicsomának nevezném. A világkupán általunk is használt sportlőtér nemzetközi viszonylatban is nagyon nagynak számít, hiszen több mint 80 gépesített lőállása van. Egy olimpiához 60 gépesített lőállás is elegendő" – tette hozzá Sidi Péter. „Itt nem spórolnak, hiszen hely van, s az anyagiak tekintetében is szinte kiapadhatatlan forrással rendelkeznek. Évről évre újabb és újabb módosításokat, fejlesztéseket hajtanak végre a lőtéren, így az egyre nagyobb, szebb, felszereltebb lesz. Valószínűleg ebben szerepet játszik az is, hogy itt rendezik az Egyesült Államok egyetlen sportlövő-világkupáját puska és pisztoly versenyszámokban. Az amerikaiak így szeretnék megmutatni, hogy ők is jelen vannak a sportlövészetben. Ezt azért az olimpiákon és a világversenyeken is bizonyítják, hiszen szépen gyűjtögetik az érmeket."
Alkalom nyílt kipróbálni a híres M–4 gépkarabélyt is
Fotó: Sidi Péter archívuma
Forrás: Magyar Honvéd 2014. június