A szövetség inkább ellenségként, semmint partnerként kezeli Oroszországot
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2014. május 2. 8:08A Krím félsziget orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai destabilizáló műveletek arra kényszerítették a NATO-t, hogy partner helyett inkább ellenségként kezdje el kezelni Oroszországot – jelentette ki május 1-jén, csütörtökön Washingtonban Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség főtitkárhelyettese.
A főtitkárhelyettes újságíróknak elmondta, a szövetség olyan új lépéseket mérlegel, melyek célja az, hogy elrettentsék Oroszországot a vele határos NATO-tagállamok elleni támadástól, beleértve a balti országokat, amelyek a Szovjetunió részét képezték.
Vershbow a lehetséges intézkedések között megemlítette, hogy állandó vagy rotációs alapon, jelentősebb számban vezényeljenek szövetséges harcoló erőket Európa keleti részébe.
A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen már a Krím elcsatolásának idején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „retorikája és jelenlegi magatartása megkérdőjelezi a NATO-val való együttműködésének az alapjait", holott az atlanti
szövetség „nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben".
Rasmussen is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait.
A NATO fontolóra veszi azt a grúz javaslatot, hogy védelmi rendszereket telepítsen a kaukázusi ország területére – közölte csütörtökön Tbilisziben a szervezet főtitkárának dél-kaukázusi és közép-ázsiai különmegbízottja.
James Appathurai szerint a grúz védelmi miniszter, Irakli Alaszania az Egységes és szabad Európa elnevezésű washingtoni konferencián állt elő a javaslattal.
A különmegbízott elmondta, a NATO főtitkárának a konferencián jelen lévő helyettese megígérte a grúz miniszternek, hogy megismerteti a tagországokat a grúz javaslattal.
„A védelmi miniszter üzenete világos és egyértelmű volt, és remélem, megvitatják a NATO-ban" – mondta Appathurai Tbilisziben, anélkül, hogy utalást tett volna az ukrán válságra.
A különmegbízott megjegyezte, hogy a NATO mint szervezet nem rendelkezik védelmi rendszerekkel, de a tagállamok igen, és a NATO megszervezheti a telepítésüket, mint ahogy az történt Törökország esetében is a szíriai konfliktus idején, „és az akkor nagyon erőteljes üzenet volt".
A különmegbízottal közös sajtóértekezletén Maia Pandzsikidze grúz külügyminiszter „a helyzetre tekintettel időszerű és érdekes ötletnek" nevezte a felvetést, amely ugyan még nem lett megvitatva, de amely „feltétlenül" megfontolást érdemel.
„A Nyugatnak valóságos dolgokkal kell előállnia – a NATO-ba belépni kívánó országoknak tagságot kell kínálnia, és védelmi rendszereket kell telepítenie a területükre" – olvasható Irakli Alaszania washingtoni felszólalásában, amelynek szövegét csütörtökön tette közzé a grúz védelmi minisztérium.
