„A világ sokkal veszélyesebb lett, de a NATO reagál a kihívásokra”
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2016. február 10. 14:20Megkezdődött február 10-én, Brüsszelben a NATO védelmi minisztereinek kétnapos találkozója, amelyen már a júliusi varsói csúcsot készítik elő a szövetség tagállamai. Jens Stoltenberg főtitkár szerda délelőtt röviden vázolta a tanácskozás menetrendjét. (Kiküldött tudósítónk jelenti!)
A magyar delegációt a miniszteri csúcson Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes vezeti.
Egységes fellépés
A szövetség főtitkára délelőtt rövid sajtótájékoztató keretében ismertette a kétnapos rendezvény menetrendjét. Mint Jens Stoltenberg elmondta, az egyik fő téma a keleti tagállamokba telepítendő nagyobb erők kérdése lesz majd, és e fokozott jelenlétet illetően egyetértésre számít a résztvevők körében. „Mindez egyértelműen jelzi majd: a NATO egyként reagál majd bármiféle, akármelyik szövetségessel szemben elkövetett agresszióra" – szögezte le a főtitkár. Emlékeztetett: a szervezet már eddig is komolyan erősítette katonai jelenlétét az európai tagállamokban, és emelt erői készenléti szintjén is. A szövetségesek biztosították a megfelelő forrásokat a légtérvédelem, illetve a tengeri járőrözés fokozásához, és komoly előrelépés történt a gyakorlatok tekintetében is. Aktiválták az első hat, kisebb méretű előretolt vezetés-irányítási törzselemet (NATO Force Integration Unit – NFIU), amelyeket két további követ majd a közeljövőben (az egyik Magyarországon, Székesfehérváron jön létre). Emellett 2015 végén fokozták a Törökország biztonságát fokozó intézkedéseket is: a szövetség AWACS légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépekkel, a légtérben folytatott járőrözési feladatokkal, illetve a Földközi- és a Fekete-tengeren megerősített jelenléttel kívánja garantálni szövetségese sérthetetlenségét.
Jens Stoltenberg bejelentette: a NATO vezetése még a szerdai nap folyamán technikai egyezményt ír alá az Európai Unió képviselőivel, amely a kiberbiztonsági együttműködést hivatott erősíteni a két szervezet között az erősödő és hatékonyabb információcsere révén, összehangolt keretek között, folyamatosan egyeztető szakértői testületek munkája által. A hibrid fenyegetések egyébként a miniszteri csúcson is az egyik fő témát képezik. A szövetség szintén erősíteni kívánja rugalmasságát az élelmiszer- és vízellátás tekintetében, illetve szállítási és kommunikációs területeken. A miniszteri csúcs résztvevői szerda este megbeszéléseket folytatnak az Európai Unió, Ausztrália, Finnország, Grúzia, Jordánia és Svédország képviselőivel is a dél, illetve kelet felől érkező fenyegetések kezeléséről. Csütörtökön a NATO-Grúzia bizottság is összeül.
Nagyobb szerepet kaphat a szövetség a migrációs válság kezelésében
A megbeszéléseken természetesen a migrációs válság is szóba kerül majd: a résztvevők áttekintik, miként tudja segíteni tagországait a NATO a krízis során. Mindehhez egy török indítvány biztosítja majd az ügyrendi kereteket. Jens Stoltenberg kedden mind a török, mind a német védelmi miniszterrel tárgyalt, és Ankarából, illetve Berlinből egyaránt az a kérés fogalmazódott meg, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a migrációs válság rendezésében. Ennek módjáról, mértékéről ugyanakkor egyelőre nem fogalmaztak meg konkrétumokat, így a pontos paraméterek kidolgozása a következő hónapok feladata lesz. Mint a főtitkár elmondta, a szövetség mérlegeli a lehetőségeket: a tagállamok vezetőinek korábbi nyilatkozatai alapján vélhetően az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) és a török parti őrség munkáját segíthetné valamilyen módon a NATO.
Jens Stoltenberg megismételte: azt várja, hogy a védelmi miniszterek részéről pozitív fogadtatásra talál majd az az amerikai igény, amelyet a NATO AWACS-képességei iránt jelentettek be az Iszlám Állam elleni műveletekhez. Ezekben az akciókban valamilyen formában minden NATO-tagállam részt vesz, ám nem a szervezet égisze alatt zajlanak, hanem önálló koalícióban, amelyet Washington vezet.
Fotó: NATO
