Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az ENSZ BT elfogadta a vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló határozatot

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. szeptember 29. 8:17

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag elfogadta a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot, amely nem irányoz elő azonnali büntetőintézkedéseket arra az esetre, ha Damaszkusz nem tesz eleget a dokumentumban foglaltaknak.

A hetekig tartó orosz-amerikai diplomáciai egyeztetések után helyi idő szerint szeptember 27-én, péntek este New Yorkban elfogadott BT-határozat az első, jogilag kötelező érvényű BT-dokumentum Szíriára nézve a fegyveres konfliktus kirobbanása óta.

„A mai történelmi jelentőségű határozat hosszú idő óta az első reményteljes hír Szíriáról" – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a BT-ben felszólalva közvetlenül a határozat elfogadása után. Arra figyelmeztetett, hogy a vegyi fegyverek felszámolásáról rendelkező határozat elfogadása nem jelent egyben engedélyt arra, hogy folytatódhat az öldöklés Szíriában a hagyományos fegyverekkel.

Ban Ki Mun bejelentette, hogy november közepén tartják meg Genfben a második Szíria-konferenciát. Emlékeztetett arra, hogy a szíriai kormány kész delegációt küldeni Genfbe, és az ellenzék is hajlandóságot mutatott az együttműködésre.

A BT-határozat arra kötelezi Szíriát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá vegyi fegyvereit, és tegye lehetővé a fegyverszakértők számára a fegyverraktárakhoz való akadálytalan hozzáférést. A BT-határozat szerint amennyiben Damaszkusz ennek nem tesz eleget, illetve újabb vegyifegyver-támadás történik az országban vagy illetéktelen kezekbe adják a mérges gázokat, az ENSZ Alapokmányának hetedik fejezetével összhangban a nemzetközi közösség szankciókkal vagy akár erő alkalmazásával kikényszerítheti a követelések végrehajtását, de csak egy újabb, erről szóló BT-határozat elfogadása után.

A BT-határozat szentesíti a politikai átmenet tervét Szíriában, amelyről a tavaly júniusban Genfben tartott Szíria-konferencián született egyezség.

A BT-határozat elfogadása előtt másfél órával hagyta jóvá a vegyi fegyvereket tiltó nemzetközi szerződés végrehajtásának felügyeletére hivatott szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsa a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről és megsemmisítéséről kidolgozott amerikai-orosz menetrendet. A közel két héttel ezelőtt kidolgozott menetrend elfogadása előfeltétele volt annak, hogy a BT megszavazza a szíriai határozattervezetet.

A hágai székhelyű szervezetben jóváhagyott menetrend értelmében az OPCW szakértői már kedden elindulnak Szíriába, és október végéig elkészítik jelentésüket a szíriai ideggázokról. A terv szerint november 1-jéig kell megsemmisíteni a vegyi fegyvereket gyártó berendezéseket, és a jövő év közepéig fel kell számolni a raktárakban őrzött, becslések szerint mintegy ezer tonna ideggázt.

John Kerry amerikai külügyminiszter a BT-ben felszólalva azt hangoztatta, a határozat elfogadása azt mutatja, hogy a diplomácia elég erős ahhoz, hogy „hatástalanítsa a háború legszörnyűbb fegyverét" Szíriában. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti célkitűzés a vegyi fegyverek bevetésének megakadályozása volt Szíriában, szerinte a Barack Obama amerikai elnök által fenntartott katonai fenyegetés tette lehetővé a cél elérését.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a BT-határozat összhangban van a Genfben tető alá hozott amerikai-orosz megállapodásokkal. Leszögezte, hogy a dokumentum nem nyújt ugyan lehetőséget a Szíria elleni szankciók automatikus bevezetésére, de az ENSZ BT kész lesz arra, hogy büntetőintézkedéseket foganatosítson a BT-határozat megsértése esetén. Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy a BT-határozat a szíriai ellenzékre nézve is kötelező érvényű. Felszólította az ellenzéket, hogy feltételek nélkül vegyen részt a novemberi genfi értekezleten.

Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet közölte, hogy a BT-határozat megfelel Damaszkusz elvárásainak, és a kormány maradéktalanul elkötelezett az újabb genfi értekezleten való részvétel mellett. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a dokumentum kötelező érvényű Törökországra, Szaúd-Arábiára, Franciaországra, Katarra és az Egyesült Államokra nézve is, és számon kérhető lesz tőlük az, ha folytatják a felkelők támogatását.

A BT-határozat elfogadását az kényszerítette ki, hogy augusztus 21-én ideggáztámadás történt Damaszkusz egyik elővárosában, és erről helyszíni vizsgálódásaik során bizonyítékokat gyűjtöttek össze az ENSZ vegyifegyver-szakértői. Bár a szakértők nem foglaltak állást arról, hogy kik követték el a támadást, az Egyesült Államok Damaszkuszt tették felelőssé érte, és katonai beavatkozással fenyegetőzött. Az intervenciót az amerikai-orosz egyezség, és az annak nyomán pénteken elfogadott BT-határozat akadályozta meg.

Feltehetően több ideggáztámadás is történt a két és fél éve dúló szíriai polgárháború során, és az ENSZ szakemberei jelenleg is Szíriában vannak, vizsgálják a többi esetet.

Az ENSZ adatai szerint a fegyveres belviszályban több mint százezer ember halt meg Szíriában.