Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az öt éve lezajlott orosz-grúz háború után újra közelednek egymáshoz a felek

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2013. augusztus 10. 8:12

Öt évvel a Dél-Oszétiáért folytatott véres harcok után újra közeledik egymáshoz Oroszország és Grúzia, de a valódi béke még messze van.

A 2008. augusztus 8-án kezdődött konfliktus évfordulójához közeledve mindkét fél előrelépésekről beszélt. Oroszország például üdvözölte, hogy Grúzia nem bojkottálja a 2014-es szocsi téli olimpiai játékokat. Ugyanakkor a kölcsönös gesztusok ellenére egyelőre nincs kilátásban a megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele.

Grúzia 2008-ban egy villámháború során teljesen elvesztette az ellenőrzést Dél-Oszétia és Abházia felett, amelyek területileg ugyan hozzá tartoznak, de lakosaik inkább Oroszországhoz húznak. Moszkva szinte azonnal elismerte a szakadár tartományok függetlenségét.

A grúz külügyminisztérium szerdán „agresszív megszálló hatalomnak" nevezte Oroszországot, és keményen bírálta, mivel Tbiliszi szerint nem tartja be a tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az oroszok a megszállt grúz területeken szögesdrótokat és kerítéseket húztak fel, valamint csapatokat és támadó fegyvereket telepítettek, ami a nemzetközi jogba ütközik a grúz fél szerint.

Az Európai Unió megfigyelői pedig azt sérelmezték, hogy a határok illegális megerősítése miatt a helyiek szabadságjogai csorbulnak.

A több ezer orosz katona által védelmezett Dél-Oszétia egy esetleges újabb grúz támadás veszélyére hivatkozva ragaszkodik a felépített biztonsági létesítményekhez, holott Tbiliszi többször is egyértelműen jelezte, hogy békés úton kívánja megoldani a konfliktust.

Ennek szellemében – és az összezördülések ellenére – az orosz és a grúz fél már hónapok óta békülékenyebb hangnemben beszél egymással.

Maia Pandzsikidze grúz külügyminiszter is a kapcsolatokban beállt pozitív változásokat hangsúlyozta. A grúz diplomácia vezetője egyúttal arra is rámutatott, hogy országa továbbra is csatlakozni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, noha ebbe a Grúziát fontos piacának tartó Moszkvának is lesz még beleszólása.

Mindenesetre már az nagy szó, hogy Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő előadhatta Moszkva álláspontját a konfliktusról a grúz televízióban.

Oroszország helyesen cselekedett, mikor megakadályozta, hogy Grúzia elfoglalja Dél-Oszétiát, és megvédte az ott élőket – mondta Medvegyev a Rusztavi2 tévécsatornának.

Ezzel szemben Miheil Szaakasvili grúz elnök újfent háborús bűnösnek nevezte az orosz miniszterelnököt.

A Rusztavi2 a távozó Szaakasvili oroszellenes propagandagépezetének egyik legfontosabb eleme volt.

Moszkva az ötéves évforduló alkalmából üdvözölte, hogy a 2012-es kormányváltás óta Tbilisziben újra pragmatikus és a józan ész szabályait követő politikát folytatnak. Emellett Oroszország több éves bojkott után engedélyezte a grúz bor és az Oroszországban nagyon népszerű Borzsomi ásványvíz behozatalát.

Megfigyelők szerint az, hogy a közeledésnek lesz-e folytatása, elsősorban a politikailag bizonytalan és elszegényedett Grúziától függ.

Szaakasvilinek ősszel lejár a hivatali ideje, és az alkotmány értelmében nem választható újra. A tavalyi parlamenti választások óta azonban már nem is annyira ő, mint inkább a milliárdos Bidzina Ivanisvili kormányfő szabja meg az ország politikai irányvonalát. A következő elnök pedig – aki akár Ivanisvili koalíciójából is jöhet – egy alkotmánymódosítás miatt már jóval kevesebb hatalmi jogosítvánnyal bír majd, mint elődje.

A tbiliszi vezetés előtt ugyanakkor komoly gazdasági kihívások állnak. Több tízezer Abháziából és Dél-Oszétiából elmenekült grúz tengeti életét grúziai menekülttáborokban a hazatérés reménye nélkül.

A két szakadár régióban sem könnyebb az élet. A csalódott és kiábrándult Dél-Oszétia és Abházia az elszigetelődés ellen és a gazdasági túlélésért küzd. Bár Moszkva a 2008-as háború óta már mintegy egymilliárd eurót pumpált a térségbe, ennek eredménye nem nagyon látszik. Az egyetlen, amit a déloszétok nyertek az a lehetőség, hogy nyugodtan hajtsák álomra a fejüket, anélkül, hogy az újabb háború rémétől kellene tartaniuk.